Iskolaigazgatók nagyító alatt

Már januártól minden pedagógus évente egyszer félelem nélkül értékelhetné az igazgatóját. A Martina Lubyová (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca ugyanis eleget tett a szakmai szervezetek kérésének, és bedolgozta a pedagógusokról szóló törvény módosító javaslatába az igazgatók értékelésének intézményét. Ez alapján az oktatási intézmények igazgatóit évente egyszer, egy kérdőív segítségével az összes pedagógus és szakoktató értékelné. A kérdőívet névtelenül töltik ki a kollégák, melyeket a tantestület egy – a tanári kar által – megbízott tagja összegzi és kiértékeli. A felmérés eredményét pedig az iskola fenntartójának jelenlétében ismerteti az igazgatóval – dióhéjban így nézne ki az oktatási tárca által javasolt értékelés.

Szabad kezet kapnak

„Az oktatási minisztérium a javaslat kidolgozásakor egy az egyben elfogadta a szakmai szervezetek ajánlását” – közölte a tárca sajtóosztálya, mely az iskolai klíma javulását, nagyobb átláthatóságot és a visszaélések csökkenését várja a módosítástól. A tárca készít majd egy az igazgatók értékelésére vonatkozó minta kérdőívet. Ugyanakkor a tervezet nem határozza meg pontosan, ki vagy kik dolgozzák ki a kérdőívet. „Ezzel teret adunk az eredeti kérdőívek kidolgozásnak, hogy valamennyi oktatási intézményben irányultságuknak megfelelő kérdőívek készülhessenek” – közölte a tárca.

A javaslatot egyelőre mindenki pozitívan értékeli. „Ez egy valóban új értékelési modell, mely nyitottságot, átláthatóságot és rendszeres visszajelzést eredményezhet, melyre számos iskolában óriási szükség van ” – mondta Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) tagja. Jelenleg ugyanis csak az iskolák igazgatói értékelik évente egyszer a beosztottakat. Az igazgatók munkáját az Állami Tanfelügyelőség teheti nagyító alá, erre pedig csak az iskola úgynevezett komplex értékelése keretében szokott sor kerülni, hozzávetőlegesen tízévente egyszer. „Ennek eredményéhez azonban a tantestület és a nyilvánosság sem fér hozzá” – állítja Crmoman.

Egységes kérdőívet

A javaslatot egyébként az általunk megszólított iskolaigazgatók is pozitívan fogadták, állításuk szerint a visszajelzésre minden vezetőnek szüksége van, valamilyen formában már többen kikérték kollégáik véleményét munkájukról.

Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója nem tartja jó ötletnek, hogy minden kollektíva külön kérdőívet dolgozzon ki. „Az objektivitás érdekében egy központi, szabványosított kérdőívet kellene kidolgozni, melynek kérdései különböző területekre: a költségvetésre, az igazgató és a pedagógusok kapcsolatára, a szülőkkel való kapcsolattartásra stb. térne ki. Már egy segédanyag is segítség lenne a minisztérium részéről, mondjuk öt vizsgált terület területenként 10 kérdéssel” – magyarázza Andruskó Imre, aki arra is emlékeztet, hogy az egyetemeken szemeszterenkénti értékelés van, szabványosított kérdőívek alapján. Iskolájuk két éve már másodszor készíttetett egy nagy átfogó értékelést 100–150 kérdéssel, melybe a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat is bevonták. „Próbáltunk változtatni azokon a területeken, ahol gyengeségek jöttek ki a felmérés alapján” – zárta az igazgató.

Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója nyár elején kérte ki kollégái véleményét egy kérdőív segítségével. Elmondása szerint volt kritikus vélemény is, mellyel dolgozni fog.

Figyeljünk a zaklatásra

Az igazgatói visszaélésnek az egyik legismertebb áldozta Oto Žarnay (Spolu), az egykori pedagógus, ma parlamenti képviselő. Fehér Holló díjjal tüntették ki, mert figyelmeztetett igazgatójának anyagi visszaéléseiére, miatt kirúgták állásából. Évekkel később a bíróság kimondta, hogy törvénysértő módon bocsátották el. Az igazgatók értékelése Žarnay szerint egy régóta várt, pozitív elmozdulás, mely az iskolai klíma javulása mellett az intézmény színvonalát is növelheti. „A pedagógusok értékelése önreflexióra ösztönözheti az igazgatókat, hozzájárulhat a régi sztereotípiák felszámolásához, és motiválhat az oktatási-nevelési folyamat színvonalasabbá tételére” – mondta lapunknak Oto Žarnay, aki szerint a rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően csökkenhetnek az igazgatók által elkövetett visszaélések is. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, ehhez az is szükséges, hogy az értékelés ne csak puszta formalitás legyen. „Nagy hangsúlyt fektetnék a mobbing és a bossing, vagyis a munkahelyi pszichológiai terror és zaklatás megjelenési formáinak. Az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódítanak az iskolákban, s a hatályos törvényekkel nem lehet hatékonyan fellépni ezekkel szemben” – magyarázza a képviselő, aki szerint ezek hatása az iskola eredményein is megmutatkozik.

Andruskó Imréhez hasonlóan ő is központi kérdőív kidolgozását javasolja, mert a vezetőkkel szembeni elvárások és feltételek minden iskolában egyformának kellene lennie.