Így szigorodhatnak ősztől a hitelnyújtás szabályai

A szlovák jegybank a nyugdíjkorhatárhoz közelítő hitelfelvevők esetében az adósság/jövedelem arány (DTI) részleges módosítását tervezi. Az ezzel kapcsolatos javaslatára június 17-éig várja a véleményeket, az új szabályok pedig a tervek szerint október elsejétől léphetnek életbe.

Hogyan változnak a hitelnyújtás szabályai?

Ha a hitel törlesztése az ügyfél nyugdíjba vonulását követően is folytatódik, a jövedelemhez viszonyított teljes adósság felső határa az ilyen hitelek esetében ősztől módosul. A jegybank szerint a határérték megállapítása a jelenlegi piaci szabályokra épül, vagyis a hitelezésre gyakorolt hatás minimális lesz, hiszen a teljes adósság/jövedelem arány már most is csökken az életkor növekedésével. A jó hír, hogy nem vezetnek be felső korhatárt a hiteligénylők számára, és nem tiltják meg azt sem, hogy nyugdíjasként folyamodjunk hitelért.

Nehezebben juthatunk jelzáloghitelhez az új szabályok miatt?

A jegybank szerint nem. Ez a módosítás elsősorban megelőző intézkedésként szolgál, és a jövőbeni kockázatokat próbálja meg minimalizálni. A jelenlegi hitelpiacra gyakorolt hatás minimális lehet. Ma még számos bank viszonylag felelősségteljesen kezeli az időskori, úgynevezett „ezüst” jelzáloghiteleket, de az erős versenykényszer a későbbiekben arra kényszerítheti őket, hogy fokozatosan lazítsanak az előírásokon, amit a jegybank szeretne megelőzni.

Mi a legmagasabb adósság/jövedelem arány (DTI), amit kaphatok?

A DTI felső határát – amelyet egy képlet alapján határoznak meg – az éves jövedelem maximális többszörösét tükrözi, amely meghatározza, hogy mekkora hitelt vehetünk fel. Példaként egy 45 éves hiteligénylő említhető, akinél az életkorából eredően ezt a kulcsot 6,75-ben szabták meg. Ha ő havi nettó ezer eurós jövedelemmel rendelkezik – a 6,75 x 12 hónap x 1000 euró képlet alapján –, legfeljebb 81 ezer eurós kölcsönt vehet majd fel. Az említett kulcs az életkor előrehaladtával párhuzamosan csökken. A 40 évesek és az ennél fiatalabbak esetében ez 8, és minden egyes évvel 0,25 százalékponttal alacsonyabb. Eszerint a 41 évesek esetében 7,75, az 50 éveseknél 5,50, a 60 éveseknél 3, a 64 évesek és ennél idősebbek esetében pedig 2.

Lesznek kivételek?

A jelenleg is érvényes mentességek változatlanok maradnak. Továbbra is érvényben marad az a szabály, amely a hitelek 5 százaléka esetében lehetővé teszi az említett adósság/jövedelem arány alapján kiszámítottnál nagyobb összeg folyósítását az igénylőknek. Nem változik a 35 évnél fiatalabbaknak nyújtott kedvezmény sem. A mentességek megadásáról azonban a bankok döntenek.

Miért változnak a szabályok?

A legtöbb hitellel a jelenlegi szabályok alapján nincs gond. A jegybank azonban kockázatokat lát a nyugdíjkorhatár után is törlesztett hiteleknél. Ezekre eddig meglehetősen laza szabályok vonatkoztak, miközben az egyre kiélezettebb verseny arra kényszeríti a bankokat, hogy még jobban feszegessék a határokat. Emiatt Szlovákiában is terjed az a tendencia, hogy a törlesztés a hitelt felvevők 70. életéve után is folytatódik. A nyugdíjba vonulást követően azonban a hiteltörlesztők jövedelme általában meredeken csökken, így gondot okozhat számukra a hitelek visszafizetése. A középkorú ügyfeleknek nyújtott hitelek összege ráadásul jóval gyorsabban nő, mint a jövedelmük. A szabályozás fő célja így az, hogy megakadályozza az ilyen kockázatos hitelpiaci trendek folytatódását.

Kiket érint?

A jegybank nem akar általános piaci korlátozásokat bevezetni. A korlátozások így csak a hitelek kisebb hányadára vonatkoznak, elsősorban azokra, amelyeknél a kockázatok növekedésével számolnak. Olyan hitelekről van szó, amelyeket a nyugdíjba vonulást követően is törlesztenek, ugyanakkor a fennmaradó összeg túl magas a jövedelemhez képest. A jegybank becslése szerint minden 20 ügyfélből nagyjából csupán egy lesz érintett. Ezek az ügyfelek átlagosan 15%-kal kisebb hitelt tudnak majd felvenni, mint amekkorához jelenleg általában hozzájuthatnak.

Mit nyerhetünk ezzel?

Az új szabályoknak köszönhetően a nyugdíjba vonuláskor jelentkező pénzügyi nehézségek valószínűsége jelentősen csökken. A jegybank szerint a cél az, hogy az emberek ne vigyenek át olyan adósságterhet a nyugdíjas éveikre, ami túlságosan megterhelő lenne számukra. Egyrészt, így megvédik azokat az ügyfeleket, akiket egyébként a lakásuk elvesztésének a veszélye fenyegetne, másrészt, a hitelbedőlések számának a csökkenése az egész bankszektor pénzügyi stabilitása szempontjából is kedvező. Minél később avatkozna be a jegybank, annál szigorúbb intézkedésekre lenne szükség.

Hogyan érinti mindez a lakásvásárlást tervező fiatalokat?

A jegybank intézkedéstervezete nem érinti azokat a 40 évnél fiatalabb ügyfeleket, akik a hitelt a nyugdíjba vonulásuk előtt visszafizetik.

A változások a fogyasztási hitelekre is vonatkoznak?

A klasszikus fogyasztási hiteleket ez gyakorlatilag nem érinti. Ám, hogy ne lehessen megkerülni a szabályokat, ahhoz módosítani kell a lakáshitelekre és a fogyasztási hitelekre vonatkozó szabályozást is. A szigorítások a gyakorlatban azonban a csak a jelzáloghiteleket vagy a jelzáloghitelek fogyasztási kölcsönökkel történő refinanszírozását érintik.