Így osztják el a képviselői helyeket

Aki 5 százalék alatti eredményt ér el, az nem kap mandátumot, és ez természetesen befolyásolja a parlamentbe jutott pártok mandátumainak számát. Ha a választásokon elért százaléknak megfelelő arányú mandátumot kapnának a pártok, az 5 százalékos küszöb miatt a 150 helyett akár 130-nál is kevesebb képviselő ülne a parlamentben. 2012-ben a Smer 44,41 százalékos eredményt ért el, de a mandátumoknak 55,33 százalékát kapta meg. Vagyis 83 mandátumot kapott 66,6 mandátum helyett, csaknem 17-tel többet, mint ami a százalékos aránynak megfelelt volna. Ennek oka, hogy 2012-ben a parlamenti küszöböt el nem ért pártok összesen 19,34 százaléknyi voksot kaptak. Természetesen nemcsak a Smer kapott így több mandátumot, hanem valamennyi parlamentbe bekerült párt, de ők a Smernél jóval kevesebbet, például a KDH-nak ez a rendszer 13 helyett 16 mandátumot, a Hídnak 10 helyett 13-at eredményezett. A mandátumok elosztásaA választójogi törvény értelmében a 150 kiosztható mandátumot az 5 százaléknál jobb eredményt elért pártok közt osztják el. Az elosztás az úgynevezett országos választási szám segítségével történik, amelyet úgy kapunk meg, hogy a bejutott pártokra leadott voksok összegét elosztjuk a mandátumok száma plusz 1-gyel, vagyis 151-gyel. Ezzel a számmal osztjuk az egyes pártokra leadott voksokat. Az országos választási szám 2012-ben 13 644 volt. Az első körben kiosztott mandátumok száma egyenlő azzal, ahányszor ez a szám megvan a pártra leadott voksok számában. Például a Smer 2012-ben 1 134 280 voksot kapott, a választási szám ebbe 83-szor „fér bele”, az osztási maradék pedig 1828. 2012-ben az első körben 149 mandátumot osztottak szét, a maradék egyet a Híd kapta, mert esetében volt a legtöbb „maradék voks”. Ha első körben csak 148 mandátum fogyott volna el, akkor kap plusz egy mandátumot az a párt is, akinél a második legmagasabb volt a „maradék voksok” száma. Választási paradoxonVladimír Dančišin, az Eperjesi Egyetem politológusa szerint a rendszer megérett a változásra, de nem kifejezetten a parlamenti küszöb miatt, hanem a szavazatok elosztása folytán. Szerinte ugyanis ebben a rendszerben több választási paradoxon is kimutatható. Például változhat egy párt mandátuma anélkül, hogy a rá leadott voksok száma megváltozna. „2012-ben például a KDH-nak segített volna, ha a többi párt kicsit sikeresebb. Ebben az esetben akkor is eggyel több mandátumot kapott volna, ha rá kevesebben voksolnak” – magyarázta a Sme napilapnak Dančišin. A politológus szerint lenne megoldás, ő az SaS kérésére 2014-ben két módszert is kidolgozott, az egyik a legerősebb párt számára lett volna előnyös, ezt a jelenlegi ellenzék utasította el, a neutrális változat pedig a Smernek nem tetszett.