Közélet

Így látják a magyar és szlovák diákok az Európai Uniót

Legutóbbi felmérésében magyar és szlovák egyetemistákat kérdezett meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológiai műhelye. A kérdőíves módszerrel folytatott adatgyűjtés 2017 novemberében zajlott le.
Lampl Zsuzsanna

2018. május 13. 08:13

Illusztrációs felvétel - Shutterstock-felvétel

A célcsoportot elsősorban társadalomtudományi és pedagógiai szakok hallgatói alkották, összesen 600 diák, ebből 230 magyar nyelven, 370 pedig szlovák nyelven végzi tanulmányait (az előbbieket az egyszerűség kedvéért magyar mintának vagy magyaroknak fogom nevezni, az utóbbiakat szlovák mintának, illetve szlovákoknak). A magyar nyelven tanuló válaszadók 97 százaléka magyar nemzetiségűnek tartja magát, a fennmaradók szlovák nemzetiségűnek vagy egyébnek tartják magukat. A szlovákul tanulók 91 százalékát alkották a magukat szlováknak, 6 százalékukat a magukat magyarnak tartók, 3 százalékuk pedig roma vagy egyéb (ukrán, szerb) nemzetiséget tüntetett fel.  

A felmérés több témakörrel foglalkozott. Ezek közül most azt szeretném bemutatni, hogyan vélekednek a válaszadók az Európai Uniónak a tagországokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásairól.

 

graf

A görbe uborka nem téma

Az Európai Tanács weboldala (ec.europa.eu/slovakia) az uniós tagság 10 fő előnyét ismerteti. Ugyanott elérhető egy kiadvány, amely 12 fejezetben összesen 60 pozitívumot sorol fel. A lehetséges negatívumokkal azonban valójában csak az „euromítoszok” rovat foglalkozik, mégpedig oly módon, hogy cáfolja az időnként felbukkanó sajtókacsákat, mint például azt, hogy az unió csak az egyenes uborka termesztését engedélyezi, vagy a holttestek cseppfolyósítására kötelez, vagy betiltja a nagy teljesítményű porszívókat, a mákot és a fogfehérítést (egyik sem igaz!!). Tudjuk azonban, hogy az EU-t nyíltan ellenző politikusok és polgárok, de a mérsékelt  euroszkeptikusok is nem ezeket a dolgokat szokták nehezményezni, hanem teljesen más jelenségeket. Melyek ezek?

Az interneten fellelhető források és szóhasználat (politikusok nyilatkozatai, kerekasztal-beszélgetések, tévé- és on-line viták, de úgyszintén a hozzájuk kapcsolódó kommentárok) alapján fogalmaztam meg azt a tizenegy problémakört, amelyeket az unió negatív hatásait ecsetelők a leggyakrabban emlegetnek. Ábécésorrendben ezek a következők: a fejlett nyugati országok kiszipolyoznak bennünket, a hazai termelők háttérbe szorulnak, a helyi (szlovákiai) gazdaság leépül, miközben a multinacionális vállalatok prosperálnak, a migránsok beáramlanak az országba, eláraszt minket a rossz minőségű uniós áru, elveszítjük a magyar/szlovák nemzeti identitásunkat és kultúránkat, fokozódnak a társadalmi egyenlőtlenségek, háttérbe szorul a magyar/szlovák nyelv használata, növekszik a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés, növekszik a létbizonytalanság, rosszabbodik a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete.

A kérdőívben ezekkel a felvetésekkel szembesültek a fiatalok, és arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy szerintük az Európai Unió hozzájárul-e ezekhez a jelenségekhez Szlovákiában vagy nem.

 

 

graf

Sokan nem tudják

Az első dolog, ami a válaszok megoszlását szemlélve leginkább szembetűnik, a „nem tudom” válasz gyakori használata. Ez nagyfokú határozatlanságról tanúskodik.

Ez a határozatlanság sok mindent takarhat. Jelenthet tájékozatlanságot, vagyis hogy a válaszadónak fogalma sincs az adott problémakör (miben)létéről, de azt is jelentheti, hogy a megkérdezett tudja ugyan, hogy miről van szó, de azt tényleg nem tudja, hogy van-e vagy nincs az uniónak ilyen hatása. Lehet mögötte bizalmatlanság, óvatosság is (azt gondolhatja, ki tudja, mit követünk ezzel a kérdéssel), vagy az illetőnek egyszerűen nincs véleménye, esetleg lusta gondolkodni vagy valamiért nem akar válaszolni. Mindenesetre az 1. ábrán ezek a „nem tudom” válaszok láthatók (itt és a továbbiakban is az adatok százalékban értendők).

Az ábrán jól látható, hogy a határozatlanság mértéke eltérő, mégpedig két szempontból is. Eltérő mintánként: a magyar minta tagjai minden egyes problémakör megítélésénél gyakrabban válaszolnak „nem tudom”-mal, mint a szlovák minta tagjai. A magyaroknál 24 és 49% között mozog a határozatlanok részaránya, a szlovákoknál 7 és 35% között. Ugyanakkor kérdésenként is eltérő a „nem tudom” válaszok előfordulása.  

Négy olyan problémakör van, amelynél az EU hozzájárulását a magyaroknak csaknem a fele nem tudja megítélni, mégpedig azt, hogy hozzájárul-e az unió a kábítószer-kereskedelem és nemzetközi bűnözés terjedéséhez, a kisebbségek helyzetének romlásához, a magyar identitás elvesztéséhez és a létbizonytalanság növekedéséhez. A többi területen is magas, 33 és 38% közötti a határozatlanok részaránya, s csupán két olyan problémakör van, ahol 30% alá csökken. Ez az unió hozzájárulása a rossz minőségű külföldi áru terjedéséhez (27%) és a migránsok beáramlásához (24%).  Problémakörönként szemlélve tehát a magyaroknak minimum a negyede nem tud véleményt mondani, de vannak kérdések – érdekes, hogy kettőnek ezek közül nemzeti vetülete is van, a kisebbségek helyzetének romlása és a magyar identitás veszélyeztetése –, amelyekkel kapcsolatban csaknem minden második megkérdezett magyarul tanuló fiatal nem tudja, hogy ezeket befolyásolja-e az unió vagy nem, s ha igen, akkor milyen irányban.

Amint említettem, a szlovák minta tagjai a magyarokhoz képest kevésbé határozatlanok a véleményük kinyilvánításában. A magyar és szlovák „nem tudom”-ok között 14-től 17 százalékpontig terjedő különbségek vannak. De a szlovákok körében sem egyforma a határozatlanság mértéke. Leginkább arról nem tudnak véleményt mondani, hogy az EU hozzájárul-e ahhoz, hogy a Nyugat kiszipolyoz bennünket. Ezt a szlovákok 35 százaléka nem tudja, s ez az a problémakör, amelynél csaknem megegyezik a két minta határozatlanságának mértéke. Öt problémakörnél 20 százalék fölötti a határozatlanok aránya a szlovák mintában, s ugyancsak öt olyan terület van, amelynél az arányuk nem lépi túl a 14 százalékot. Ezek a következők: az unió hozzájárulása a helyi gazdaság leépüléséhez, a szlovák nyelvhasználat háttérbe szorulásához, a rossz minőségű áru dömpingjéhez, a hazai termelők háttérbe szorulásához és a migránsok beáradásához. Ezek azok a felvetések, amelyekről a szlovákul tanuló fiatalok legkevesebb 86 százalékának és legfeljebb 93 százalékuknak van határozott véleménye.

graf

Hozzájárul, vagy nem járul hozzá?

Nézzük akkor ezeket a határozott véleményeket. Kétféle van: az egyik, hogy az EU hozzájárul az említett jelenségekhez, a másik pedig az, hogy nem járul hozzá. A 2. ábrán együtt láthatók ezek a válaszok (a 100%-ból hiányzó részek az előbbiekben tárgyalt „nem tudom” válaszok).

A határozott válasz – tehát hozzájárul az unió, vagy nem járul hozzá – mind a magyarok, mind a szlovákok esetében a legtöbb problémakör számbavételénél nagyobb mértékben jelent igen-t, vagyis azt, hogy az unió hozzájárul a jelenséghez, mint „nem”-et, vagyis azt, hogy nem járul hozzá.

Akad azért néhány kivétel is. A magyaroknál két olyan terület van, amelyről csaknem ugyanannyian gondolják, hogy hozzájárul az unió (mindkét esetben 25%), mint ahányan úgy vélekednek, hogy nem járul hozzá (mindkét esetben 26%). Ez a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés terjedése, valamint az etnikai és nemzeti kisebbségek helyzetének romlása. Továbbá két olyan jelenség van, amelyről inkább gondolják, hogy az unió nem járul hozzá, mint azt, hogy hozzájárul. Az egyik a magyar identitás elvesztése, amelyhez 18% szerint hozzájárul az unió, 35% szerint viszont nem. A másik a magyar nyelvhasználat háttérbe szorulása, amit 28% szerint befolyásol az unió, 39% szerint azonban nem.

A szlovákok még inkább hajlanak afelé, hogy az unió hozzájárul az egyes problémakörökhöz, de köztük is van kivétel. A létbizonytalanság növekedéséhez szinte ugyanolyan mértékben járul hozzá az unió, mint amennyire nem (38% és 39%). A szlováknyelv-használat háttérbe szorulását és a kisebbségek helyzetének megnehezülését is inkább nem féltik az uniótól (az előbbinél 51%, az utóbbinál 47% a „nem járul hozzá” választ adók aránya).

Végezetül nézzük meg, milyen mértékben járul hozzá a megkérdezett fiatalok szerint az unió a felsorolt problémakörökhöz. A 3. ábrán a vélt hozzájárulás csökkenő sorrendjében tüntetem fel őket.  

Mindkét minta szerint az Európai Unió hozzájárulása leginkább a migránsok betelepítésénél várható. Ezt a gazdasági jellegű problémakörökhöz való hozzájárulás követi: a rossz minőségű áru beáramlásához, a hazai termelők és a szlovák gazdaság leépítéséhez multivállalatok javára, egyben a Nyugat általi kiszipolyozásunkhoz való hozzájárulás. A szociális helyzet rosszabbodásához való uniós hozzájárulást kevesebben említik, akárcsak a magyar/szlovák identitás és a magyar/szlovák nyelvhasználat gyengüléséhez való uniós hozzájárulást (a magyarok kevésbé, mint a szlovákok). A kábítószer-kereskedelemhez és a nemzetközi bűnözéshez való uniós hozzájárulás megítélése sem egyforma.

 

graf

Hazai termelők és migránsok

Hogy még tisztábban lássunk, mindkét mintából leválasztottam a „nem tudom”-mal válaszolókat. A 4. ábrán már csak azokat az eseteket látjuk, amelyeknél a kérdésre, hogy az Európai Unió hozzájárul-e a fenti dolgokhoz, igen vagy nem volt a válasz.  
S akkor nézzük, hogy is van ez. A magyarok az uniós hozzájárulást leginkább a hazai termelők háttérbe szorításában látják (83%), majd a migránsok beáramlásában (80%), a rossz minőségű áru behozatalában (75%), a Nyugat általi kiszipolyozásban (72%), Szlovákia gazdaságának leépülésében (70%), a társadalmi egyenlőtlenségek  (67%) és  a létbizonytalanság növekedésében (55%), a kisebbségek helyzetének romlásában (52%), a magyar nyelvhasználat háttérbe szorításában (42%), valamint csaknem ugyanolyan mértékben a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés terjedésében (41%), és utolsó sorban a magyar identitás elvesztésében (34%).

A szlovákok szerint az uniós hozzájárulás csaknem azonos mértékben leginkább a migránsok betelepítésének szándékában és a hazai termelők háttérbe szorításában mutatkozik meg (86 és 85%). Majd a szlovák gazdaság leépülésében (81%),  a rossz minőségű áru behozatalában (67%), a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés terjedésében (64%), a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésében (63%), a nyugat általi kiszipolyozásban (60%), a szlovák identitás elvesztésében (58%), a létbizonytalanság növekedésében (50%), a szlovák  nyelvhasználat háttérbe szorításában (41%) és a kisebbségek helyzetének romlásában (35%).

Összehasonlítva a problémakörök rangsorolását látható, hogy a két diákcsoport leginkább abban ért egyet, hogy az unió elsősorban a hazai termelők háttérbe szorításához és a migránsok beáramlásához járul hozzá. Ami a hazai termelők háttérbe szorításához való uniós hozzájárulást illeti, még az egyetértők aránya is szinte azonos (magyarok 83%, szlovákok 85%). A migránsok beáramlásához való uniós hozzájárulás tekintetében van némi különbség: a szlovákok inkább egyetértenek vele (86%), mint a magyarok (80%).

Még egy problémakör van, amellyel a két minta ugyancsak szinte egyforma mértékben egyetért, mégpedig azzal, hogy az EU hatással van a magyar/szlovák nyelvhasználat háttérbe szorulására (magyarok 42%, szlovákok 41%).

A többi jelenséghez való uniós hozzájárulás megítélésében a magyarok és a szlovákok között kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak. A szlovák minta a magyarhoz képest erőteljesebben hangsúlyozza az EU hozzájárulását a szlovák gazdaság leépüléséhez (11 százalékpontnyi eltérés a két minta véleménye között), a kábítószer-kereskedelem és nemzetközi bűnözés terjedéséhez (23 sz. p.) és a nemzeti identitás elvesztéséhez (24 sz. p.). A magyar minta a szlovákhoz képest viszont a következő problémakörökhöz való uniós hozzájárulást említi gyakrabban: a társadalmi egyenlőtlenségek és a létbizonytalanság növekedése (az előbbinél 4, az utóbbinál 5 százalékpontnyi eltérés), a rossz minőségű áru behozatala (8 sz. p.), a nyugati országok kiszipolyoznak bennünket (12 sz. p.) és a kisebbségek helyzetének romlása (17 sz. p. ).

A két diákcsoport között a legkisebb egyetértés a kábítószer-kereskedelemhez és a nemzetközi bűnözés terjedéséhez, valamint a nemzeti identitásvesztéshez való uniós hozzájárulás kérdésében mutatkozik.  A nemzetközi bűnözés terjedésében a magyarok 41 százalékához képest a szlovákok 64 százaléka lát uniós hatást. A nemzeti identitásuk elvesztését célzó uniós hatástól is inkább a szlovákok tartanak (58%), mint a magyarok (34%).

 

Európai Unió

A felmérést a SZK Kormányhivatala támogatta a KNM 2017 programban.

 

Önnek ajánljuk

Klímasztrájk és tüntetés

Barcelonában bravúros döntetlennel rajtolt a Ferencváros

Birkózó-vb a tévében

Mondák, legendák és régi történetek egy zárt közösségből

Egy kutatócsoport szerint lehetséges felére csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást 2030-ra

Tizennégy ország íjászai versenyeznek Marcelházán

Legfrissebb galériák
Olvasta már?