Igor Matovič újabb adókból finanszírozná a felelőtlen állami pénzszórást

Az energiaválság enyhítése érdekében nyújtott állami támogatás a vállalatoknak és a háztartásoknak nem lesz ingyen. Bár az adókból befolyt összeg idén 2 milliárd euróval nőtt a tavalyi évhez képest, ez nem elég, Szlovákia államháztartási hiánya jövőre így várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 6,44 százalékára emelkedik az idei közel 5 százalékról. Igor Matovič pénzügyminiszter szép lassan tárja fel a terveit, amelyek hozzásegíthetik őt ahhoz, hogy több millió euróval töltse fel az államkasszát. A szándéka kezdettől fogva világos: új adókat szeretne bevezetni szinte mindenki számára, vagy a meglévőket akarja még jobban megemelni.

A kormányra rengeteg kiadás vár. Jövőre nagyjából egymilliárd eurót költenének a háztartások áramszolgáltatásának a támogatására. A számlát ez esetben azonban a Szlovák Villamos Művek (SE) állja majd, amely évi 6,1 terawattóra (TWh) villamos energiát fog szállítani, megawattóránként (MWh) 61,20 eurós áron. Jóváhagyták a lakossági gázszolgáltatás árplafonját is, ami 1,7 milliárd eurót visz el. További egymilliárd eurót fordítanak az inflációellenes csomagra. A kormány ezen felül még idén mintegy 40 millió eurót fog szétosztani az energiaigényes vállalatok között, ígéretet téve arra, hogy idén és jövőre 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt egyéb vállalatoknak is. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) az idei évre 90 millió euróval csökkentette az elosztási rendszerhasználati díjakat, az állam pedig 40 millió euró támogatást nyújtott számára. Hogy még mire számíthatunk ezen kívül, az egyelőre nem teljesen világos; a kormány javaslatainak a többsége ugyanis még mindig csak ígéretek formájában létezik.

Újabb adóterhek

A parlament december 6-án jóváhagyta az energiatörvény módosítását, amelyet a gazdasági minisztérium dolgozott ki Karel Hirman gazdasági miniszter vezetésével. Nagy vitát váltott ki az áramtermelők és -kereskedők rendkívüli megadóztatása, a többletbevételekre kivetett 90 százalékos különadó formájában. Az elfogadott jogszabály azonban nem tartalmazza az egyes áramtermelői forrásokra vonatkozó konkrét felső határértékeket; az arányokat egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni, amit sok szakértő problémásnak tart. A különadó a tervek szerint a 0,9 MWh-nál nagyobb kapacitású forrásokra vonatkozik majd.

A különadóval sújtott vállalatok listája még nem ismert. „Ha a kormány például megegyezik a Szlovák Villamos Művekkel a háztartásoknak szánt villamos energia 61,20 euró/MWh-s kedvezményes áráról, majd ezt a vállalatot még meg is adóztatja, komoly probléma merülhet fel” – figyelmeztet Július Kostolný, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) alelnöke, aki szerint ez az intézkedés a Slovnaft kőolaj-finomító esetében drágább üzemanyagot eredményezhet.

Problémás biogázüzemek

Hogy az elfogadott jogszabályok mit jelentenek majd a gyakorlatban, arra egyes cégek máris felhívták a figyelmet. Szlovákiában például szinte az összes biogázüzem 0,99 MWh kapacitással épült, az egy megawatt alatti határ így a teljes szegmenst érintené, miközben ez a szlovákiai háztartási fogyasztás több mint tíz százalékát képes kielégíteni. Számos biogázüzem már bejelentette, hogy bezár vagy jelentősen csökkenti a termelését. „A 109 biogázüzem közül 26 már teljesen leállt vagy felfüggesztette a működését. A termelés leállításáról szóló döntés egyáltalán nem könnyű, hiszen az ilyen üzemek átmeneti leállítása és újraindítása rendkívül költséges” – mondta el Vladimír Šošovička, a Szlovák Biogáz Szövetség (SBA) elnöke. A kormány elhibázott döntése veszélybe sodorhatja a biogázüzemek működését. Az állam így a várt bevételek helyett tovább ront a gazdaság helyzetén. „Attól tartok, hogy a legtöbb biogázüzem néhány hónapon belül fokozatosan leállítja a működését” – teszi hozzá az SBA elnöke. A parlament végül mentességet adott a szivattyús tározós vízerőműveknek és a biometánt használó forrásoknak. Az utolsó pillanatban megjelent a módosításban egy olyan rendelkezés is, amely szerint – bizonyos feltételek teljesítése mellett –nem minősül többletjövedelemnek a megújuló energiaforrásokból előállított áram értékesítéséből származó bevétel.

Szolidaritási hozzájárulás

A pénzügyminisztérium egy másik adója a szolidaritási hozzájárulás, azaz a nyereségre kivetett különadó. Konkrétan az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatban végzett tevékenységekre kivetett szolidaritási adóról van szó. A kiválasztott vállalatok várhatóan csak idén több millió euróval járulnak majd hozzá az államkassza feltöltéséhez. A kormány így további 524 millió eurót szeretne szerezni a magas energiaárak negatív hatásának az enyhítésére – írja az energie-portal.sk.

„Az ágazatunkban a szolidaritási hozzájárulás bevezetése egyetlen vállalatot érint, mégpedig a Slovnaft finomítót” – mondta el Zuzana Oprchalová, a Szlovák Üzemanyagipari és Kereskedelmi Szövetség (SAPPO) ügyvezető igazgatója. „A jelenlegi helyzetben egy ilyen aránytalan beavatkozás rendkívül negatív hatással lehet a finomító jövőbeli pozíciójára a régióban és szlovákiai viszonylatban egyaránt, nem beszélve az uniós szankciók okozta nehézségek orvoslásához szükséges beruházásokról, amelyekre így szintén nem maradhat elegendő forrás” – teszi hozzá Oprchalová.

Az uniós rendelet az ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kiszámításához legalább 33 százalékos minimális arányt határoz meg, ám a szlovák kormány akár 70 százalékot is el akar venni a finomítótól. „Van egy uniós irányelv, amely azt javasolja az államoknak, hogy fogadjanak el különadót az Oroszországból származó olajtermékekre. Szlovákia azonban meg sem közelítette az uniós ajánlásokat, és az adó megduplázását javasolja. A legnagyobb haszonélvező az állam lesz” – mondta Világi Oszkár, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója a TA3 hírtelevíziónak. A kormány így már most 1,2 milliárd eurót keres a jövedéki adón, további 700 millió eurót az áfából, és mivel az olajtermékek ára emelkedett, az állam 300 millió euróval többet szedett be a tervezettnél. „A kormány azonban azt állítja, hogy ez nem elég, és még többet akar az államkasszába juttatni. A mindennapi életben ezt hívják kapzsiságnak” – magyarázza Világi. Ha a 70 százalékos adót bevezetik, a finomító azt tervezi, hogy nemzetközi bíróságon perli be az államot. A Slovnaft szerint a javasolt hozzájárulás logikátlan és elfogadhatatlan. A tényleges adóterhelés ugyanis 91 százalékos lesz, mivel a különadóhoz hozzájön a 21 százalékos társasági adó is.

Vitatott különadók

„A különadók és más ágazati adók bevezetése egyértelműen torzítja a piaci környezetet” – vallja Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. Szerinte megengedhetetlen, hogy az üzleti szereplőket hosszabb ideig bizonytalanságban tartsák, Szlovákia ugyanis emiatt elveszítheti a hitelességét, és nagyon nehéz lesz új befektetéseket idevonzania. A különadóról szóló módosítás Ján Solík, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (ZPS) az elnöke szerint alapvetően megnöveli a különböző ágazatokban tevékenykedő cégek adóterheit. „Nem volt róla szakértői vita, és nem számszerűsítették az államháztartásra vagy az üzleti környezetre gyakorolt hatását sem” – figyelmeztet a ZPS elnöke.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa