Ifj. Michal Kováč külföldre hurcolása

1994 novembere – a német ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot ad ki ifj. Michal Kováč ellen, akit a Technopol szlovák vállalat pénzeszközeinek (kb. kétmillió dollár) hűtlen kezelésével gyanúsít

1995. augusztus 31. – a köztársasági elnök fiát erőszakos módon Ausztriába hurcolják, ahol „odadobják” a rendőrségnek. Az Interpol letartóztatja, Pozsonyban pedig elkezdik vizsgálni a külföldre hurcolás körülményeit. Egy hét után elveszik az ügyet Jaroslav Šimuničtól, aki nem zárta ki az összefüggést a szlovák titkosszolgálattal. A nyomozók kérik Lexát, mentsen fel néhány SIS-tagot a titoktartás alól

1995. szeptember 20. – Michal Kováč nem hajlandó lemondani, bár a Mečiar-kormány felszólította a távozásra. Októberben az elnök fiát óvadék fejében szabadlábra helyezik. Mečiar tagadja, hogy köze van az emberrabláshoz

1995. október 16. – Oskar Fegyveres volt SIS-alkalmazott kijelenti: az elnök fia elleni akciót „személyesen Ivan Lexa irányította.” Ugyanezen a napon Hudek és Lexa telefonon beszélgettek, az erről készült felvételt a Twist rádió is közzétette. A beszélgetésből kiderül: úgy intézik, hogy az elhurcolás ügyét vegyék el Peter Vačok nyomozótól. Ifj. Michal Kováč ellen Szlovákiában eljárás indul a Technopol-ügyben

1996. február 15. – a köztársasági elnök megvádolja a SIS-t fia elrablásával, a titkosszolgálat mindent tagad. Néhány nappal később ifj. Michal Kováč körülbelül hat hónapi távollét után hazatér Szlovákiába. Feljelentést tesz hamis tanúzás miatt egy titkos tanú ellen, aki állítja: az egész rablás kitaláció

1996. április 29. – nem sokkal éjfél előtt autójában felrobbant Róbert Remiáš, Oskar Fegyveres volt titkosszolgálati ügynök, az elrablás koronatanújának bizalmas barátja, aki bevallotta, részt vett ifj. Michal Kováč elrablásában. Jozef Číž nyomozó augusztusban az emberrablás, októberben a Remiáš-gyilkosság ügyét helyezte ad acta

1997. május 23. – a NATO-tagságról, az atomfegyverek elhelyezéséről és a közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazás íveiről lemaradt az elnökválasztással kapcsolatos kérdés lemaradt; az alacsony részvétel miatt a népszavazás érvénytelen

1997. december 12. – az elnök kegyelmet ad a Technopol-ügy szereplőinek köztük saját fiának is

1998. március 3. – lejár Michal Kováč megbízatása, az elnöki jogköröket gyakorló Vladimír Mečiar kegyelmet hirdetet a meghiúsított népszavazással és ifj. Michal Kováč elrablásával kapcsolatban

1998. július 7. – Vladimír Mečiar megismétli az amnesztiát

1998. október 29. – Mečiar leteszi a képviselői esküt, majd lemond mandátumáról. A parlamentben Ivan Lexa foglalja el a helyét

1998. december 8. – Mikuláš Dzurinda a mečiari amnesztiákról határozatot ír alá, mely szerint a meghiúsított referendum és a külföldre hurcolás ügyében megkezdődhetett az eljárás

1999. február 1. – a rendőrség letartóztatja Jaroslav Svěchotát, a titkosszolgálat volt igazgatóhelyettesét, és vádemelési javaslatot tesz ifj. Michal Kováč elrablásában való bűnrészesség miatt

1999. április 14. – Jaroslav Svěchota a nyomozóknak elmondja ifj. Kováč elrablásának körülményeit, a Plus 7 dní napilapnak pedig azt nyilatkozza: az emberrablás „szellemi vezére Vladimír Mečiar volt”

2000. február 26. – a bajor bíróság a bizonyítékok meglapozatlansága miatt beszünteti az eljrást ifj. Kováć ellen a Technopol-ügyben

2000. március 28. – Milan Hanzel főügyész nyilvánosságra hozza, Mečiar közölte vele: az emberrablás nem úgy történt, ahogyan a büntetőjogi szervek a nyilvánosság előtt tálalják. Áprilisban a kommandósok betörnek Mečiar villájába, akit így tudnak előállítani a kihallgatásra. A HZDS elnöke amnesztiáira hivatkozva nem tesz vallomást

2001. június 29. – a pozsonyi járásbíróság az emberrablás ügyében beszünteti az eljárást Lexa ellen. Az ügyész fellebbez. (sza)