Időben fel kell készülni

A hivatal ezért rendszeres találkozókat szervez a polgármesterek számára, hogy felkészítse őket azokra a feladatokra, amelyek a hatásköri törvényből adódóan ezentúl rájuk hárulnak. Ennek eredményeként a Komáromi járásban már január harmadikán aláírták az anyakönyvek delimitációs jegyzőkönyveit, a napokban pedig az iskolák működtetésével kapcsolatos tudnivalókat tárgyalták meg. Az alapiskolák, az óvodák, iskolai és óvodai étkezdék, szabadidőközpontok július elsejével kerülnek át a helyi önkormányzatokhoz.

A találkozón, amelyen részt vett Szigeti László oktatásügyi államtitkár is, elhangzott, hogy a teljes szervezettségű iskolák július elsejével törvényből adódóan jogalanyivá és munkaadóvá válnak. Ugyanakkor a nem jogalanyi kisiskolák esetében a község lesz a munkaadó. Ezzel kapcsolatban felmerült az a probléma, hogy mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik tagjai a helyi képviselő-testületnek. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis az önkormányzat alkalmazottja nem lehet egyben képviselő is. A polgármesterek rámutattak arra is, hogy a kisiskolák a múltban öt évfolyamot foglaltak magukba, és csak a nyolcéves alapiskolai oktatás bevezetését követően váltak négyosztályosokká. Miután azonban ismét áttértünk a kilencosztályos alapiskolai rendszerre, aktuálissá vált a kérdés, hogy hányadik osztálynál kezdődik a felső tagozat. Ez azért is fontos, mivel akár egy-egy kisiskola léte függhet attól, hogy hányadik osztályig látogathatják a diákok. Az iskolák költségvetését ugyanis – a közeljövőben elfogadásra kerülő minisztériumi határozat értelmében – a fejkvóta határozza majd meg. Ha például egy iskolában a gyerekek létszáma alapján 16,4 osztályra jön ki a fejkvóta, miközben 18 osztálya van, el kell gondolkodni azon, hogy osztályt vonjanak-e össze, vagy az iskola előteremti a hiányzó összeget. A járásban van olyan kisiskola is, amely négy osztállyal működik, miközben – az osztálylétszámokra vonatkozó előírás alapján – csak 2,6 osztályra való gyermek látogatja. (vkm)