Az aratás kimenetelét ugyanakkor nemcsak a gabona minosége és mennyisége, hanem az értékesítési ár is befolyásolja.
Idén nem volt aszály, kezdődhet az aratás a déli járásokban
Nyakunkon Péter-Pál napja, június 29., amely magyar nyelvterületen hagyományosan az aratás kezdőnapja, a néphagyomány ugyanis úgy tartja, ezen a napon „megszakad a búza töve”, így elkezdődhet a betakarítás. Milyen termésre számíthatunk idén Szlovákiában?
„Az egyes termőterületek tengerszint feletti magasságától függően az aratás idén június végén, július elején, vagyis az elkövetkező napokban kezdődhet” – mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte az aratás kezdete idén körülbelül egy héttel későbbre tolódik a tavalyihoz képest. „Tavaly a Komáromi járásban június 16-án kezdődött az aratás. Ennek az oka a rendkívüli szárazság volt, amely a hagyományos időponthoz képest mintegy két héttel előbbre tolta az aratás kezdetét. Idén más a helyzet. A gazdák nem panaszkodhattak a csapadékhiányra és az aszályra” – tette hozzá Matej Korpáš, az SPPK sajtóosztályának a munkatársa. Néhány déli járásban a gazdák már megkezdték a gabona próbakaszálását, így például a Komáromi és a Nyitrai járásban. Hagyományosan az őszi árpát aratják le elsőként.
Ígéretes előrejelzések
„Az eddigi előrejelzések pozitívnak tűnnek. A bőséges nedvesség és a korábbi évekhez képest kissé hűvösebb időjárás kedvezett a gabonaféléknek. Ami azonban fontos lesz, az a június végén, majd júliusban következő időjárás, amikor Szlovákiában megkezdődik az aratás. Mind a búza, mind a rozs esetében az aratáshoz száraz időjárásra van szükség”
– mondta el lapunknak Milan Lapšanský, a Szlovák Malomipari Társulás (SSM) főtitkára.
Hasonló véleményen vannak az SPPK képviselői is. „A gabonafélék és a repce betakarítás előtti állapotát kielégítőnek tartjuk, és pozitívan értékeljük, hogy a tavalyi rendkívüli szárazság idén nem ismétlődött meg. A meteorológiai intézet információi szerint az ország nagy részén nincs aszályveszély, vagy az aszály csak most kezdődik. Az aratás kimenetelét ugyanakkor nemcsak a gabona minősége és mennyisége, hanem az értékesítési ár is befolyásolja” – mondta Miroslav Štefček, az SPPK alelnöke.
Vannak kivételek
Azonban az idei terméssel sem mindenki elégedett. A Nagymihályi járásban található Fogason (Závadka) működő AGRO-BIO Kft.-ben minden évben ez idő tájt kezdik meg az őszi árpa első vágását. „A pár napja betakarított első 21 hektárnyi, szemre szép árpa azonban megmutatta a valóságot. A termés gyengére sikerült, és a minőséggel is gondok vannak. Hektáronként 8 tonnára számítottunk, eddig azonban csak 6,6 tonnát mértünk. Pedig ez egy minőségi hatsoros sörárpa, amely mindent megkapott, amit meg kellett kapnia. Így azonban valószínűleg nem lesznek meg a malátakészítéshez szükséges paraméterei, és takarmány lesz belőle” – panaszkodik Juraj Gašpár, az agrárvállalkozás ügyvezető igazgatója. Szerinte mindezért az időjárás a felelős.
„A heves felhőszakadások elverték a gabona egy részét, és az érési folyamatban sem minden úgy zajlott le, ahogy kellett volna”
– állítja Gašpár.
Készülnek a malmok
Közben már a malmok is készülnek az új termésre. Milan Lapšanský szerint a Szlovák Malomipari Társulásba tömörült malmoknak idén nagyjából ugyanannyi étkezési búzára és rozsra lesz szükségük, mint az előző évben, hogy Szlovákia önellátását a lisztből is biztosíthassák. „A szakmai társulásba tömörült malmok már előkészítették a raktározási kapacitásaikat a gabonavásárlásra a szlovákiai termelőktől. Ez nemcsak a búzára, hanem a rozsra, zabra és hajdinára is vonatkozik, amelyeket a malmaink a termékek széles skálájává dolgoznak fel a közönséges fogyasztói kilogrammos lisztektől kezdve a teljes kiőrlésű liszteken át a speciális kovászos vagy biolisztekig. Minden árut külön kell tárolni, speciális körülmények között” – mondta el Lapšanský. A malomipari szakmai szervezet vezetője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy időközben látványosan megugrott a lengyel és az ukrán liszt behozatala Szlovákiába, ami hátrányos helyzetbe hozza a hazai termelőket.
A Szlovák Malomipari Társulásba tömörült malmok tavaly összesen 405 ezer tonna búzát és 17 ezer tonna rozst használtak fel. A zab vagy a hajdina iránti igény lényegesen alacsonyabb volt, ezek lisztjei inkább kiegészítő fogyasztási cikkek Szlovákiában. A szlovákiai malmok fontos lisztbeszállítói a hazai tésztagyártóknak is, amelyek számára speciális tésztaliszteket állítanak elő.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.