Idén már biztosan nem lesz referendum

Péntek délelőttre rendkívüli ülést hívott össze Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke. Az ülés napirendjén jelenleg 12 programpont szerepel, ezek közül azonban egyik sem vonatkozik a népszavazással kapcsolatos alkotmánymódosításra. Pedig a koalíciós képviselők és köztük maga Kollár is hangsúlyozta, hajlandók lennének megszavazni egy olyan alkotmánymódosító javaslatot, amelynek eredményeként a választási időszakot népszavazással is le lehetne rövidíteni.

Mi történt eddig?

A bonyodalom azzal kezdődött, hogy a Smer és a Hlas pár hónappal ezelőtt aláírásgyűjtésbe kezdett egy népszavazás kiírásáért. A referendum a választási időszak megrövidítésére irányult, és ha a többség igennel szavazott volna, előre hozott parlamenti választás várt volna az országra. Pellegriniék és Ficóék összesen közel 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze, ami bőven elegendő volt a népszavazás kiírására.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök azonban úgy ítélte meg, hogy a választási időszak referendum általi lerövidítése alkotmányjogi szempontból problémás lehet, így az Alkotmánybírósághoz fordult. 

A bírák igazolták az államfő aggályait, és kimondták, hogy erről a kérdésről valóban nem lehet népszavazással dönteni, mert a választási ciklus ilyen módon történő megrövidítése nincs összhangban a szlovák alkotmány jelenlegi formájával. Az ítélet nem meglepő módon felháborította az ellenzéket, viszont a koalíción belül is komoly kritikák hangzottak el, főként Čaputovával kapcsolatban. Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter és Boris Kollár is azt mondta, ők támogatnák a népszavazás kiírását, és nem tartják jó lépésnek, hogy Čaputová az Alkotmánybírósághoz fordult. Egyedül Juraj Šeliga, a Za ľudí parlamenti képviselője üdvözölte a döntést, szerinte a választásról szóló népszavazás kiírása a demokratikus rendszer felrúgása lenne.

Čaputová, látva az ellenzék és a koalíció jelentős részének egybehangzó véleményét, úgy döntött, felkínál egy másik alternatívát. Az államfő elmondta, ha valóban van rá politikai akarat, akkor a parlamentben végrehajthatnak egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné, hogy a választási ciklust népszavazással is le lehessen rövidíteni. A köztársasági elnök szerint ehhez nem kell különösebb erőfeszítés, pusztán 90 szavazat a parlamentben, ami az ellenzék és a koalíció egyetértését látva nem lehet probléma. 

Kollár ezt követően elmondta, július 23-ra összehívja a parlamentet, és ezen az ülésen akár el is fogadhatják az alkotmánymódosítást. Ilyen esetben a népszavazást már ősszel is meg lehetne tartani.

Jogi akadályok

Ondrej Dostál, az SaS parlamenti képviselője azonban előre jelezte: a házszabály értelmében a parlament rendkívüli ülésén nem lehet szavazni az említett javaslatról, legalább két okból sem. A jogi akadályok tisztázása érdekében felkerestük a párt sajtóosztályát. Ondrej Šprlák szóvivő lapunknak elmondta, a mai napon azért nem szavazhatnak róla, mert a rendkívüli ülést a koalíciós képviselők kérésére hívták össze, ők pedig egy 12 pontos programpontból álló napirendet terjesztettek be. Ilyen esetben pedig a napirendet nem lehet sem bővíteni, sem módosítani. Vagyis ha Kollár mégis felvenne egy újabb pontot, azzal megszegné a házszabályt.

A másik jogi akadályt a parlamenten kívüli Život – Národná strana párt képviselőjének, Tomáš Tarabának (korábban az ĽSNS listáján jutott be, de már kilépett a frakcióból) a javaslata jelenti. Ő ugyanis a parlament júniusi ülésén – talán előre látva a referendum körüli vitát – már beterjesztett egy alkotmánymódosító javaslatot, amely a választási ciklus népszavazással való lerövidítését foglalta volna bele a szlovák alaptörvénybe. Ezt a javaslatot nem fogadták el a képviselők. A házszabály pedig kimondja, hogy ha a plénum az adott törvényjavaslatot nem szavazza meg, egy új törvényjavaslatot ugyanazzal a dologgal kapcsolatban csak fél évvel később lehet beterjeszteni. Ennek értelmében tehát legkorábban csak december 29-én térhetnének vissza a kérdéshez.

Értelmezési kérdések

A dilemma azonban a házszabály eltérő értelmezéséből adódik, konkrétan az „ugyanazzal a dologgal” kapcsolatos részt érinti. Robert Fico, a Smer elnöke, aki Čaputová bejelentését követően szinte azonnal el is küldte a törvénymódosító javaslatot Eduard Heger miniszterelnöknek, azzal érvel, hogy az általa benyújtott módosítás nem ugyanazt a cikkelyt változtatná meg, mint Taraba javaslata, így egy más jogi folyamatról van szó, emiatt pedig nem is érvényesíthetik a házszabály említett pontját. A korábbi kormányfő állítása helytálló, hiszen Taraba az alkotmány 81-es cikkelyét akarta módosítani, Fico javaslata pedig a 93-as és a 98-as cikkelyre vonatkozik.

Ondrej Šprlák azonban hangsúlyozza, hogy a döntő szempont nem az, milyen cikkelyre vonatkozik a javaslat, hanem az, hogy milyen jogi problémákat érint.

„Kétségtelen, hogy Robert Fico kezdeményezése ugyanarra a dologra vonatkozik, hiszen ugyanazokat a jogi viszonyokat szeretné módosítani. Ennek eredményeként erről a pontról legkorábban 2021. december 29-én tárgyalhatnak”

– mondta lapunknak az SaS szóvivője.

Alkotmányjogi bizottság

A javaslattal kapcsolatban tehát inkább az volt a kérdés, hogy a szeptemberi vagy a decemberi ülésen tárgyalnak-e róla a képviselők (a parlament következő ülése szeptemberben kezdődik, hacsak addig nem hívnak össze egy rendkívüli ülést). Hogy a két javaslat valóban ugyanarra a jogi problémára vonatkozik-e, Boris Kolláron múlik. A házelnök azonban a TASR-nek elmondta, nem egyedül akar dönteni egy ilyen komplex jogi problémáról, ezért a parlament alkotmányjogi bizottságára bízza az ítéletet. Kollár hangsúlyozta, tiszteletben fogja tartani a képviselők döntését.

A parlament alkotmányjogi bizottsága csütörtök délután ült össze, ahol megvitatták a problémás jogi kérdést is. Ondrej Dostál lapunkat arról tájékoztatta, a bizottság alátámasztotta a jogi érvelését, vagyis a két javaslat ugyanazt a problémakört érinti.

„A javaslatommal a bizottság 8 koalícios képviselője értett egyet. A négy ellenzéki képviselő ellene szavazott”

– mondta Dostál.

Ez azt jelenti, hogy a képviselők decemberig biztosan nem foglalkoznak a referendummal.