Húsz magyar képviselő többet ér el, mint tíz

Néhány nappal vagyunk a választások előtt, esélyesnek tartja az MKP-t a bejutásra?
Nem szokványos dolog, hogy egy konkurens párt irányában pozitívan elkötelezett napilappal leüljek beszélgetni, vagyis egy olyan napilappal, amely elkötelezett az irányába, hogy mi ne jussunk be. De mivel monopolhelyzetben van az Új Szó, muszáj kivételt tennem. Olyan eredménnyel lennék elégedett, ami a parlamenti bejutásunkat jelentené, vagyis 5 százalék felettivel.

Első válaszában, ahogyan ezt a kampányban többször is tette, most is az Új Szót hibáztatja, támadja. Nem inkább a Híddal kellene foglalkoznia? Nem a Híd a politikai ellenfele a választókért folytatott küzdelemben? Miért az Új Szóval és még néhány magyar szervezettel van problémája az MKP-nak?
A sajtóval kapcsolatban világosan kell beszélni, úgy, ahogyan 1989 előtt az Új Szó a kommunista pártot nyomta, most a Most-Hidat segíti. Ez elég világos.

Akkor is a Hidat támogatjuk, amikor olyan címmel jelenik meg írás, hogy válassza az MKP-t, mert a Híd úgyis bejut?
Ezt egy interjúban fogalmazta meg egy ellenzéki párt vezetője, amit nem tudott kihagyni az Új Szó. De ha megnézzük a címválasztásokat, akkor egyértelműen kiderül, hogy az Új Szó ártani kíván az MKP-nak. Amikor Magyarország elkötelezi magát, hogy finanszírozni fogja a kisiskolákat, akkor a cím olyan, hogy az MKP Orbánéktól kéri a pénzt. És folytathatnám ezeket a címadásos manipulációkat.

Azt normálisnak tartja, hogy egy szomszédos országtól kell pénzt kérni arra, hogy a közoktatásunk egy része életben maradjon?
Nem normális, de örüljünk neki, hogy ez a felajánlás van. Nem Magyarország okozta ezt a helyzetet, hanem az a szlovák politika, amit a kormány képviselt, és  amelyet a jelenlegi magyar parlamenti képviselet nem tudott megakadályozni.

Hasznos dolog a médiával foglalkozni? 2010 előtt is elkövette ezt a hibát az MKP vezetése, amit az elvesztett választások után be is ismert az új vezetés. Nem inkább mobilizálni kellene, a bizonytalanokat megnyerni?
Az őszinte beszéd híve vagyok. Nagyon sokan úgy látjuk a pártban, hogy az Új Szó elkötelezett a Híd mellett és az MKP-val szemben. Nem látom okát, hogy ezt ne mondjam ki.

Most éppen interjút készítünk önnel, a megyei, helyhatósági választások során, a köztársaságielnök-választás alkalmával mindig annak a híve voltunk, hogy mind a két fél megszólalhasson, ugyanolyan terjedelemben, mindenki elmondhassa a véleményét. Az MKP-hoz köthető médiákról nem mondható el, hogy ugyanilyen kiegyensúlyozottan próbálná mind a két pártot megszólítani.
A különbség az, hogy az Új Szó monopolhelyzetben van, és ezzel él vissza.

Fico vagy Orbán stílusát utánozza azzal az MKP, hogy a sajtót támadja ahelyett, hogy a többi párttal versenyezne?
Nem támadjuk a sajtót, csak az Új Szóról mondjuk el a véleményünket. Nem tekintünk a többi pártra úgy, mint az ellenzékünkre. Nyilván a Smerrel szemben kívánjuk meghatározni magunkat. Elsősorban a Smerrel akarunk versenyezni, a Smert akarjuk leváltani.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220939","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az Ifjú Sziveket miért kell támadnia az MKP-nak?
Mi nem támadjuk az Ifjú Sziveket. Az Ifjú Szivek támadott meg bennünket a választások előtt. Elmondtam: március 5-e után ezekre a kérdésekre vissza fogunk térni. Nem szeretnénk, hogy ez kampánytémává váljon, bár az Új Szó azzá tette. Nagyon obektív írása volt ezzel kapcsolatban Horony Ákosnak – mindenkinek ajánlom figyelmébe. Elmondta, hogy az Ifjú Szivek nem egy szegény intézmény, jelentős támogatást kap a kormányhivataltól.

A másik két színház meg a megyéktől kap ugyanúgy közpénzt, és többet.
Azok önkormányzati szervek. Az Ifjú Szivekkel egyáltalán nem vagyunk hajlandóak foglalkozni a választások előtt, nem úgy, mint az Új Szóval. De vissza fogunk rá térni március 5-e után.

Önök jöttek elő azzal, hogy idén kiket javasolnak nemzeti jelentőségű intézménynek. Az Ifjú Szivek pedig elmondta, hogy már tavaly ősszel jelezték kérésüket, ám még választ sem kaptak.
Az Új Szó kezdte el ezt a témát, azzal, hogy miért támogatjuk a Csemadokot, miért kapott olyan sok pénzt szülői szövetség, a pedagógusszövetség… Az összes intézmény nevét azért közöltük, hogy világos legyen, kit javasoltunk, mert egy csomó intézmény kimaradt az önök cikkéből. A cikk nem tett közzé mindenkit, aki támogatást kapott, azokat is pontatlanul írta le. Például hogy nem kapott mindkét színház támogatást, holott kapott.

Mikor a két színház jelezte, hogy ők is kaptak támogatást, ezt lehoztuk.
Örülök neki.

Visszatérve a választásokra, mennyire tartja mobilizálhatónak a választókat? Ez az MKP szempontjából kulcskérdés lehet a bejutás szempontjából.
Mindent megtettünk annak érdekében, hogy mobilizáljuk a választókat. Mindössze két magyarokat érintő javaslat volt a parlament előtt: az egyik a kisebbségi kultúrára, a másik a vasúti kétnyelvűségre vonatkozott. Egyiket sem fogadta el a parlament. Ilyen sikertelen négy éve még nem volt a felvidéki magyarságnak. Nem voltak támadások a magyarokkal szemben, de ez nem a parlamenti képviseletnek köszönhető, hanem annak, hogy Orbán és Fico több kérdésben kooperál, ezért a magyarkérdést mindketten félretették ebben a ciklusban. De éppen ezt a viszonylag nyugalmas időszakot abszolút nem sikerült kihasználniuk a parlamentben ülő magyar képviselőknek pozitív eredmények elérése érdekében.

Nem tartja hibának, hogy az elmúlt négy évben Orbán és Fico kerülte az érzékeny témákat? Kérdezzük ezt azért is, mert ha jól tudjuk szokott egyeztetni Orbánnal a szlovák–magyar csúcstalálkozók előtt. Nem kár, hogy az elmúlt négy évben nem kerültek terítékre a szlovákiai magyarságnak fontos témák kormányfői szinten?
Biztosan kár, de a magyar dolgok fejlődését Szlovákiában elsősorban Pozsonyban kell elérni, nem Magyarországon keresztül. Pozsonyban kell keresni a hibát, nem mi ültünk bent négy évig a parlamentben.

Orbán már 2 éve felvethette volna a magyar tannyelvű kisiskolák problémáját Ficónak. Ezt nem tartja hibának?
És az nem gond, hogy a parlamentben ülő magyar képviselők most először nem tudták leállítani a támadásokat az iskolákkal szemben? Csak egy éves haladékot tudtak elérni, ami valójában csak a megszűnésre való felkészülésre elég.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220940","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"350","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

De megpróbáltak tenni valamit, és nem hallgatták el ezt a témát, míg Orbán egyik találkozóján sem vetette ezt fel Ficónak.
Most Orbánon akarják számon kérni azt, amit a Most-Híd a parlamentben nem tud elérni?

A parlamenti matematikát ismerjük, a Híd ellenzéki párt volt.
Évekig azt írta az Új Szó, hogy Orbán ne szóljon bele, sőt az MKP se szóljon bele Magyarországon keresztül a hazai politikába. Most egyszeriben Orbán a hibás?

De most az MKP a kampányban azzal büszkélkedik, hogy 900 millió forintot ad a magyar állam a kisiskolákra, ami szintén csak egy évre elég. Nem lett volna egyszerűbb, ha Orbán felveti már korábban ezt a problémát a Ficóval való találkozása alkalmával?
Nem büszkélkedünk, ezt kikérem magamnak. Tényként állapítottuk meg, hogy Magyarország segítő kezet nyújtott, a mi kérésünkre. Van megoldás, ezt a megoldást az Új Szó igyekszik mindenfajta jelzővel illetni. Ez a mi konkrét eredményünk lesz, ha Magyarország meg tudja menteni a kisiskolákat anélkül, hogy ebből nemzetközi botrány lenne.

Mi lenne a megoldás a választások után, hogyan lehetne megmenteni a kisiskolákat?
El kell törölni ezt a törvényt, módosítani kell azokat a részeket, amelyek a kisiskolák megszüntetésére vonatkoznak, és addig is ki kell használni a Magyarország által nyújtott segítséget. Most folynak a tárgyalások, hogy az iskolák milyen pályázati rendszerben kaphatják meg a működésükhöz hiányzó összeget Magyarországról. Egyébként nem nagy összegről van szó.

Tehát az összes kisiskolát meg kell menteni?
Az összes kisiskola megmentését meg kell kísérelni. Azokat lehet megmenteni, ahol helyi szinten is van rá hajlandóság, vagyis ahol hajlandóak lesznek pályázni.

Ha esetleg bejutnak a parlamentbe, és ellenzékbe kerülnek, mondjuk egy Smer–SNS kormánnyal szemben, akkor hogyan tudják eltörölni a törvényt?
Biztosan többet tudunk elérni, mint amit az elmúlt négy évben láttunk. 2006–2010 között volt két javaslatunk, ami ellenzékből is sikerült megvalósítani, az egyik, hogy a népszámlálási kérdőívek a kisebbségek nyelvén is megjelenhettek, és elértük azt is, hogy a földrajzi neveket nem kell szlovákul használni a magyar tankönyvekben. A Lisszaboni Szerződés kapcsán pedig elértük azt, hogy az oktatási törvényből kiestek a magyarellenes paragrafusok, amiket annak idején Mikolaj belefogalmazott. Ellenzékből is lehet eredményeket elérni, csak megfelelő helyen és időben kell a problémákat felvetni, és egy politikusnak nem az öncélú népszerűségre kell törekednie.

Ez még akkor történt, amikor Bugár Béláék is az MKP-ban voltak, vagy legalábbis az MKP-frakcióval együttműködtek a parlamentben.
Igen, de ez már Csáky Pál elnöksége alatt történt. Tény és való, hogy 20 magyar képviselő többet tud elérni, mint 10.

Tehát ellenzéki szerepre készülnek?
Nem, kormányzati szerepre, a jelenlegi ellenzék széles együttműködését kell megteremteni.

Lát esélyt arra, hogy egy jobboldali koalíció létrejöhet, vagyis a Smernek és az SNS-nek csak annyi mandátuma lesz, hogy ez megvalósulhat? És az az öt vagy hat párt képes lesz megegyezni?
Ha mi bejutunk és a többi, 5 százalék környékén mozgó párt is bejut, akkor van esély a széles jobboldali koalícióra.

És meg is tudnak majd egyezni?
Nyilván levonták a tanulságot. A Radičová-kormány bukásából mindenki tanult. Azt mindenki láthatta, hogy Fico nagy győzelme ennek a bukásnak a következménye. Szerintem mindenki sokkal körültekintőbben fog hozzáállni egy ilyen kormányhoz.

A Smerrel semmiképpen nem kormányoznának?
Semmiképpen.

Akkor sem, ha az elmúlt négy évben Orbán és Fico kapcsolatai meglehetősen jók voltak?
Az itteni magyarság érdekeinek megfelelően alakítjuk ki politikánkat, az itteni magyarság nem igényli azt, hogy Robert Fico tovább kormányozzon a mi segítségünkkel.

Nagyszombat megyében viszont együtt kormányoznak a Smerrel.
Igen, de az megye. A megyeelnök eltávolíthatatlan, ő alakítja ki a koalíciót. Nyolc éves pozitív tapasztalatunk volt a megyeelnökkel, Tibor Mikušsal, erre építettünk. A miniszterelnök viszont eltávolítható a parlamentben, 76 szavazaton múlik, hogy kormányfő tud-e maradni.

Többször elmondta, hogy egyeztetni szokott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Az ilyen egyeztetéseken sem kapták azt a tanácsot, hogy nem lenne olyan rossz kormányt alkotni a Smerrel?
Nem.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220941","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"354","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A kampányra visszatérve: úgy látszik, hogy elsősorban a menekültválságra építettek, Nógrádi György – sokak szerint kétes hírű – biztonságpolitikussal járták az országot. Nem volt ez hiba?
Volt egy lakossági fórumunk ősszel Gútán Nógrádival, ami nagy siker volt. Ezután kaptunk több meghívást, a helyi szervezeteink kérték, hogy más helyszínekre is vigyük el ezt a beszélgetést. Nem a migránskérdésre építettük a kampányt, de kiderült, hogy az embereket ez a téma jobban érdekli, mint ahogyan azt mi gondoltuk. Mindenhol telt ház volt. De nem erre épült a kampányunk. Nógrádit pedig csak a neoliberális körök tartják kétes hírűnek.

Nógrádi az életrajzában állít valótlan dolgokat.
Biztos, hogy ha a Most-Hídnál lépett volna fel, akkor ez nem lenne önöknél probléma.

A kampánytémákat nézve az autonómiakoncepció, amelyet több mint egy éve mutatott be az MKP mintha háttérbe szorult volna. Pedig bő egy éve még az tűnt az MKP fő témájának.
Ha részt vettek volna valamelyik rendezvényünkön – nem a Nógrádival való beszélgetésen, mert ott ez valóban nem téma –, akkor hallhatták volna, hogy minden alkalommal elmondom, hogy a népességfogyás megállítása csak úgy képzelhető el, hogyha az önkormányzatiságnak valamilyen válfaját sikerül Szlovákiában kivívni. Elmondom azt is, hogy a peremvidéknek a kulturális és az oktatási önkormányzatot, a tömbmagyarságnak pedig a területi önkormányzatot javasoljuk.

A fotók, videók, beszámolók alapján úgy tűnik, mintha Bárdos Gyula kicsit el lett volna „dugva” a kampányban. Miért nem használták ki jobban, hogy két évvel ezelőtt viszonylag sikeres köztársaságielnök-jelölti kampányt folytatott?
Mindenki viszi a településeit, amit vállalt. Nem hiszem, hogy bárki is el lenne dugva. Általában nem vagyok egy helyen Bárdos Gyulával, éppen azért, mert vele és talán Farkas Ivánnal együtt mi vagyunk az ismertebb arcok a listán. Tehát nem igazán látom a Gyula kampányát, ő sem az enyémet, megosztjuk az erőinket.

Említette, hogy kormányzásra készülnek. Ha ez sikerülne, akkor milyen szerepre vágynak? Mit tudnak kínálni a szlovák jobboldalnak?
Ha valaki megnézi a programunkat, akkor látja, hogy nem támogatjuk az egykulcsos adót, bevezetnénk a progresszív adózást. Olyan mértékű a gazdasági fejlődés, hogy az lehetővé teszi a differenciált adózást mind a természetes, mind pedig a jogi személyek esetében. A cégek esetében különben sosem volt egységes egykulcsos adó, mindig volt több kategória. Viszont egyre szélesebbre tárul az olló a szegények és a gazdagok között, ezért mondjuk, hogy a gazdagok fizessenek többet, a kisebb jövedelműek pedig kevesebb adót. A középosztály esetében is alacsonyabb adókulcsokat vezetnénk be a jelenleginél. Ezen a területen nehéz tárgyalások elé nézünk, mert ezt nem sok jobboldali párt támogatja. Emellett azt látjuk, hogy a munkanélküliség nemcsak a munkahelyek hiánya miatt magas, sok régióban vannak munkahelyek, de nincs képzett munkaerő, vagy már nagyon régóta nem dolgoznak, elvesztek a munkakészségeik. Nemcsak munkahelyteremtéssel lehet csökkenteni a munkanélküliséget, hanem sok esetben átképzéssel, olyan képzésekkel, amelyek visszavezetik a munka világába a régóta munka nélkül lévőket. Az oktatást is át kell alakítani, mert sok a hiányszakma, amit nem is oktatnak a szakiskolákban.

Milyen szakterületeket, posztokat szeretnének megkapni a kormányban, ha oda jutnak?
A magyar pártnak klasszikusan a mezőgazdaságot szokták adni. Nyilván lesznek posztok, amely nem lesz attraktív senki számára sem, ilyen például az egészségügy, mi sem vágyunk erre. A környezetvédelem is belefér a profilunkba. Mi a keresztellenőrzés visszaállítása mellett vagyunk, tehát államtitkári szinten ott szeretnénk lenni legalább az oktatásügyben, a kultúrában. Vissza kívánjuk állítani a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, és annak is volt értelme, hogy annak idején a külügyminisztériumban államtitkárként ott voltam. Nyilván, magyarnak nem adják oda az oktatási tárcát.

Mi lesz, ha nem jutnak be?
Erre március 5-e után fogok tudni válaszolni. Most nem abban élünk, hogy nem jutunk be.

Marad pártelnök?
Erre a választások után tudok válaszolni. Nem lehet egy kampányt úgy vinni, hogy nem sikerül. Az elképzelés az, hogy sikerülni fog. Nem kell a politikai halálhíremet terjeszteni. A megyei választások előtt is ez történt, a rosszakaróimnak akkor sem jött be.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220942","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"337","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Kisebbségjogi téren mik lennének a következő parlament feladatai?
Ez egy rendkívül fontos téma. Ez a 110 ezres fogyás ugyanis nagyon nagy. Ennek megfelelően néhány törvény kozmetikai módosítása nem változtat a folyamaton. Azt kell elérni, hogy a törvényhozás nyisson az önkormányzatiság felé. Olyan intézményi kereteket akarunk kialakítani, hogy a következő, 2021-es népszámláláson ne újabb, 50-60 ezres fogyással szembesüljünk. A cél ennek a folyamatnak a megállítása.

Konkrétabban?
Az önkormányzatiság valamelyik modelljének átültetése. A cél az, hogy négy év alatt jelentős lépéseket tegyünk az asszimilációs folyamatok megállítására.

Az elmúlt hetekben volt két-három jelölt is az MKP listáján, akikkel kapcsolatban visszás dolgok merültek fel. Egy visszalépett, egyet visszahívtak. Nem gondolja, hogy ezeket a lemondásokat és lemondatásokat amatőr módon kezelték? Arról a hölgyről, aki állítólag rendszeresen meglopta kollégáit, már hetekkel azelőtt voltak az információk, ahogy ez a médiában megjelent volna, mégsem léptek. Halász Béla visszavonása – aki egy megaboardon kimondta: Autonómia – pedig a Facebook-kommentek alapján el is bizonytalaníthatta az MKP kemény magját.
Két külön történetről van szó. Az első esetben azért voltunk ilyen óvatosak, mert ilyen jellegű támadások más jelölteket is értek, nem csak őt. A hölgy ellen senki nem tett feljelentést, mégis úgy döntött, hogy visszalép. Respektáltuk. Nagymértékben megnyitottuk a listát, mindenkit megszólítottunk, aki potenciálisan szóba jöhetett, aki a magyarság érdekében az utóbbi időben valamit letett az asztalra. Ebben volt kockázat is. Ami a másik történetet illeti: mindenki tudja, hogy 2014 decemberében fogadtuk el a koncepciónkat, amelyben az önkormányzatiság szót használjuk. Éppen azért, hogy vitaképessé tudjuk tenni a szlovák közvélemény előtt. Nyilván Pozsonyban egy megaboardot megjelentetni csak magyarul, az nem a téma vitaképességét szolgálja. Ezért voltunk kénytelenek meglépni azt, amit megléptünk.

A szlovákiai magyar választók nagy része már tudja, hogy kire szavaz. Van egy kis rész, amely még bizonytalan. Miért válasszák az MKP-t?
Nagyon megfiatalodott és megújult a listánk. A parlamenti pártok a régi ismert arcokkal indulnak, nálunk az első 30-ban csak négy olyan embert találnak, aki már volt parlamenti képviselő. A többi 26 nem. Szükség van a felvidéki magyarságnak egy generáció- és szemléletváltásra. Másodsorban: ahogy már elmondta, az elmúlt négy év teljesen sikertelen volt. Semmilyen magyar javaslatot nem fogadott el a parlament. Ahhoz, hogy a magyar javaslatok sikeresek legyenek, az MKP-nak is ott kell lennie a parlamentben. Harmadrészt: minden pártra fognak szlovákok is szavazni, az MKP-ra nem, mivel magyar pártként határozzuk meg magunkat. Ez objektív tény, hogy a szlovák szavazók számára ez nem vonzó név. Ha úgy gondolják, hogy az elmúlt négy év sikertelensége miatt az MKP-nak is ott a helye a parlamentben, akkor a magyar szavazók most bejuttathatnak bennünket. Legyen bent több magyar képviselő, és ahogy Grendel Lajos is fogalmazott: legyen magyarul tanácskozó frakció a parlamentben, mert ennek szimbolikus jelentősége is van.

Lajos P. János  – Mózes Szabolcs

A Híd víziója nem etnikai program – mondja Bugár Béla.  Olvassa el a Híd elnökével készített nagyinterjúnkat is.