Horváth: Az év végére hat százalékra eshet vissza az infláció

A magyarországi és szlovákiai tárcavezető még szombaton délután vett részt közös pódiumbeszélgetésen a Gombaszögi Nyári Táborban. A szlovákiai minisztérium első embere, Horváth a beszélgetés során kijelentette, a munkáról inkább a fogyasztásra és a vagyonra helyeznék át az adóterhet. Ezzel kapcsolatban a minisztertől a beszélgetés után azt kérdeztük, számíthatunk-e Szlovákiában áfaemelésre. „Ilyen részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, jelenleg nem tudom ezt megmondani” – nyilatkozta lapunknak. Majd arról beszélt, ügyvezető kormányként folyamatosan készítik elő a lehetséges intézkedések javaslatait a következő kabinet számára, amely a szeptemberi parlamenti választás után fog felállni. „Ezeket a nyár folyamán és az ősz elején mutatjuk majd be csomagként” – mondta Horváth, és hozzátette, ezt követően lehet majd vitázni az egyes intézkedésekről. Az áfa esetleges megemelése elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket sújtja, mivel a magasabb fizetéssel rendelkezők számára ez a pluszkiadás kevésbé érezhető. Horváth szerint, ha az ilyen fogyasztási adók emeléséről beszélünk, akkor el kell gondolkodni azon is, hogy mindenki el tudja-e viselni ezt a terhet. Ezt az intézkedéstervezeteik megalkotásánál figyelembe fogják venni. A pódiumbeszélgetés során azt is elmondta, Szlovákiában, a rengeteg kivétel miatt, rendkívül bonyolult lett az adórendszer, amiben most rendet kell tenni, és egyben beismerte, ez egy adóemeléssel is együtt fog járni.

Jogállamisági gondok

A magyar kormány képviselőjét a beszélgetés után arról kérdeztük, a most elfogadott állami költségvetés tartalmazza-e az ország alapfunkcióinak, az oktatásnak és az egészségügynek a működéséhez szükséges többletkiadásokat. Mindkét szektor reformját, béremelését ugyanis elsősorban az uniós helyreállítási alapból származó forrásokból tervezték be. Ezt azonban Magyarország, az ellene indított jogállamisági eljárás miatt, egyelőre nem kapja meg. Arra a kérdésünkre, hogy akkor mégis miből fogják kifizetni a szóban forgó béremeléseket, a magyarországi miniszter azzal válaszolt, a 2024-es állami költségvetésben már elkülönítették erre a pénzt. „Jelentős nemzeti forrásokat költünk arra, hogy az oktatás és az egészségügy több pénzt kapjon, mint az idén” – mondta Varga. Hozzátette azonban, hogy a béremeléssel szerinte meg kell várni az uniós források megérkezését is. „Ha ugyanis uniós források érkeznek Magyarországra, akkor jóval nagyobb mértékben tudunk bért emelni például a tanároknál” – magyarázta a miniszter.

Az EU-s helyreállítási alapból származó 5,8 milliárd eurót Magyarország esetében az unió egyelőre azért tartja vissza, mert az országgal szemben indított jogállamisági eljárás keretében, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatos 27 feltétel teljesítését várják. Varga arról beszélt, az unió feltételeinek már eleget tettek, ugyanakkor a magyarországi sajtó bőségesen foglalkozott vele, hogy egyes pontokat csak látszólag teljesítettek. A 27 feltételt ellenőrző Európai Bizottság is jelezte, egyelőre nem elégedett a pontok teljesítésével.

Varga a pódiumbeszélgetés során többször is hangoztatta a magyar kormány szlogenjeit. Így például arról beszélt, országa a világjárvány idején nem számíthatott „Brüsszelre” a vakcinák beszerzésekor, de az illegális határátlépések visszaszorításában sem. „Brüsszel nem segít nekünk, Magyarország magára számíthat” – jelentette ki. Ahogy arról mi is írtunk, Magyarország orosz és kínai vakcinát is vásárolt, miközben az Európai Bizottság elindította a közös uniós oltóanyag-stratégiát a koronavírus elleni oltóanyagok kifejlesztésének, előállításának és alkalmazásának felgyorsítása céljából.

Horváth szerint a szlovákiai energiaárak ügye az ország sajátos árszabályozási rendszere miatt egyedi. „Meg kell oldanunk azt, hogy az energiaár-növekedés elviselhető legyen a lakosság számára, de az energiaár-támogatás is elviselhető legyen az állami költségvetés számára” – magyarázta. Horváth arról is beszélt, az uniós források hatékonyabb lehívása érdekében az ezzel foglalkozó hazai intézményrendszer teljes modernizációjára van szükség. A hivatalnokkormány erre vonatkozóan is készít majd egy tervezetet.

Infláció, növekedés

Horváth a beszélgetésen elmondta, ahogy az egész eurozónában, az infláció Szlovákiában is csökkenő fázisban van, de még mindig viszonylag magas. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban a szlovákiai infláció 10,8 százalékon állt. „Az év végére elérjük a hat százalék körüli szintet” – mondta a szlovákiai tárcavezető. A magyarországi miniszter pedig kijelentette, náluk is csökken az infláció, bár számokat nem mondott. A magyar Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ottani infláció ugyan jóval magasabb, mint a szlovákiai, valóban csökken, a májusi 21,5 százalékról 20,1 százalékra változott.

A pozsonyi pénzügyi tárcát vezető Horváth szerint Szlovákia kilátásai, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta két válság ellenére, már javulnak, a gazdaság növekszik. „Az idei évet Szlovákiában valószínűleg az uniós alapok által előidézett beruházások fogják megmenteni” – mondta Horváth. Budapesti kollégája pedig arról beszélt, ők örülni fognak annak, ha idén megússzák a gazdasági visszaesést. „De a következő évben már egy négyszázalékos növekedésre számítunk” – tette hozzá. Varga arról is beszélt, Magyarországon alacsony, négy százalék körüli a munkanélküliség, a kínaiak az országban 6,5 milliárd euró értékben építenek akkumulátorgyárat, amely 8 ezer embernek ad majd munkát. Bár a miniszter nem említette, fontos megjegyezni, hogy ezek ellen a rendkívül környezetszennyező üzemek ellen folyamatosan tiltakozik az ottani lakosság.

A Gombaszögön tartott beszélgetést Csápai Ádám, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium hallgatója vezette.