Homályos alkotmánybíró-választás

Az SaS, az OĽaNO, a Sme rodina és a Spolu közös módosító javaslatot dolgoz ki az alkotmánybírók megválasztását szabályzó törvénytervezethez – ebben állapodott meg a négy ellenzéki párt vezetése. Továbbá abban, hogy mostantól közösen tárgyalnak az igazságügyi miniszterrel az alkotmánytörvény módosításáról. Egyelőre javaslatukról nem árultak el konkrétumot. „Szakembereink rövidesen kidolgozzák az alkotmánybírók megválasztásának szavazatszámára, a nyilvános szavazásra és a bírók ciklikus cseréjének módjára és feltételeire vonatkozó javaslatunkat” – közölte Richard Sulík, az SaS elnöke. „Mi egyezséget akarunk, készek vagyunk a kompromisszumokra, készek vagyunk engedni, de kompromisszumokat nem lehet úgy kötni, hogy az ellenzék mindenben enged, a koalíció pedig semmiben” – szögezte le Veronika Remišová (OĽaNO). Megjegyezte, közel egy éve tárgyalnak az igazságügyi tárca javaslatáról, de máig egyetlen módosító javaslatukat sem fogadta el a koalíció. Miroslav Beblavý (Spolu) arra figyelmeztetett, hogy bár a hétköznapi ember számára az Alkotmánybíróság megfoghatatlan, minden jelentős jogi vitában a taláros testület mondja ki az utolsó szót. „Ezért kiemelten fontos szerepe van a jogállamiságot illetően. Nem mindegy, milyen testület áll fel a következő választást követően. Olyan, amely kizárólag az igazságot szem előtt tartva hozza meg döntéseit, vagy olyan, amelyik a jelenlegi kormánykoalíció jelöltjeiből lesz megválasztva” – figyelmeztetett Miroslav Beblavý.

Az igazságügyi tárca által kidolgozott koalíciós javaslat 76 szavazathoz kötné az alkotmánybírók megválasztását, és megfogalmaz néhány szakmai követelményt a bírókkal szemben. Pár hete viszont a Smer egy teljesen új filozófiájú saját javaslattal állt elő. Ez alapján a bírókat ugyan 90 szavazattal választaná meg a parlament, de a választásból kizárnák a mindenkori államfőt. A koalíciós javaslat módosítását ráadásul Peter Pellegrini kormányfő nem zárta ki. „Ha a bírókat 90 szavazattal választja meg a plénum, akkor nincs logikája annak, hogy az államfő döntsön a kérdésben. Viszont ha 76 szavazattal lesznek megválasztva, akkor az államfő döntésének van logikája” – mondta Pellegrini. Szavai alapján a smeres javaslat, mely az alkotmányjogi bizottságban komoly vitát váltott ki, s beterjesztője visszavonta, továbbra is játékban van. Javaslatukat a Híd ellenzi, az SNS pedig eddig nem foglalt róla állást.

A Via Iuris tegnap eljutatta a parlamenti képviselőknek a civil szervezet paragrafusos formába öntött módosító javaslatait. Szerintük járható út lenne, ha a plénum a bírók harmadát választaná meg négyévente. „Ez azzal járna, hogy a kormánykoalíciónak le kellene mondania arról, hogy 12 évre saját jelöltjeivel töltse fel az Alkotmánybíróságot. Az ellenzéknek pedig el kellene fogadnia, hogy a koalíció választja meg a bírók többségét, s csak négy év múlva kezdődik el a bírók ciklikus cseréje” – magyarázta Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza. A szervezet szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy ha a ciklikus cserét most nem foglalják be a törvénybe, a mindenkori kormány a következő választáskor is saját jelöltjeivel töltheti fel az Alkotmánybíróságot.