Hogyan adózunk 2006-ban?

Az adóívek kitöltése nem kis fejtörést okozPavol Funtál felvételeAz adózatlan alap változtatása már szinte évente megismétlődő rituálénak számít. Ez az a része a bérünknek, amely után nem fizetünk adót.

Korábban ez egy fix összeg volt, ami nem változott. Az új adórendszernek köszönhetően azonban – a létminimum nagyságának függvényében – évről évre növelik ezt az összeget. Az alapot a törvény nem határozza meg abszolút számban, csak azt jegyzi meg, hogy az adózatlan alap a létminimum 1,6-szorosa.

Idén a havonkénti létminimum 4580 koronáról 4730 koronára nőtt. Mindez azt jelenti, hogy ha a bruttó bérünkből levonjuk az egészségügyi és szociális biztosítóba befizetett összeget, akkor csak a 7568 koronát meghaladó bérünk után fizetünk 19 százalékos adót. Az idei év végéig még a 7328 korona alatti összeg adózatlan. Összehasonlításképpen elmondhatjuk, hogy ez határ 2003-ban még csak 3230 korona volt.

Az adózatlan alap növelése azt jelenti, hogy a munkavállalóknak akkor is nőnek a bevételeik, ha a munkáltatójuk az elmúlt időszakban nem növelte a bérüket. Januártól így legalább 46 koronával magasabb fizetésre számíthatunk.

Kivételt képeznek azonban azok, akik eddig az alacsony fizetésük miatt nem fizettek adót. Idén azok tartoztak ebbe a csoportba, akiknek a havi bruttó bére nem haladta meg a 8470 koronát. A kormány azonban ezt a határt jövőre 8747 koronára tolta ki, vagyis az adózók köre bővül.

Az alkalmazottakra érvényes adóalaphoz hasonlóan nő az az adózatlan rész is, amit a házastársunk után írhatunk le. Ezt azonban évente egyszer, az év eleji elszámolásnál vehetjük igénybe. Épp ezért akkor, amikor a munkáltatónkat felkérjük az éves elszámolásra, fel kell tüntetnünk a házastársunk előző éves bevételeit is. Ha ez alacsonyabb lesz, mint az egész éves adózatlan összeg, akkor a különbséget visszakapjuk az adónkból.

Újdonságnak számít az adórendszerben, hogy az adóalapunkat csökkenthetjük akkor is, ha járulékos nyugdíj- vagy életbiztosítást kötöttünk.

Ennek is megvannak azonban a szigorú feltételei. Legalább 10 évig kell, hogy takarékoskodjunk, és nem szabadna az 55. életévünk előtt befejezni a spórolást. Ez esetben évente legfeljebb 12 ezer koronával csökkenthetjük az adóalapunkat. Az alkalmazottaknak ezt a csökkentést is jelezniük kell a munkáltatónak, amikor felkérik őt az éves elszámolásra. Ez utóbbit legkésőbb február 15-ig nyújthatják be.

A gyermekes családokra a gyerekekre folyósított adóbónusz még nagyobb hatással lesz, mint az adózatlan alap növelése.

Jelenleg ez minden egyes gyerek után havonta 450 korona, ami jövőre 540 koronára emelkedik. A növelés elsősorban a kisebb keresetűek számára jelent pluszbevételt, míg a nagyobb fizetésekkel rendelkezők számára akár a bevételek csökkenését is jelentheti.

2003 előtt ugyanis a gyerekekre leírható tétel magát az adóalapot csökkentette, míg a jelenlegi adóbónuszt már a kiszámított adóból vonják le. Ha az így nyert összeg mínuszba menne, az állam a különbséget visszafizeti. A gyerekekre számított adóbónuszt szintén a létminimumhoz kötötték, így míg korábban erről a politikusok döntöttek, jövőre már automatikusan fog emelkedni.

A járulékok esetében januártól az alkalmazottak számára csak egyetlen dolog változik jelentősebb mértékben: felszámolják a gyerekekre nyújtott kedvezményeket. Jelenleg még az egyik szülőnek fél százalékkal csökkentik a nyugdíjjárulékát minden egyes gyerek után, januártól ez a lehetőség azonban már a múlté. Ezt a csökkenést a pénzügy szerint bőven pótolja a már említett adóbónusz növelése.

Ráadásul a tárca szerint ez szociális szempontból is igazságosabb lesz, mivel a jelenlegi járulékrendszerben a félszázalékos csökkentés a nagyobb bevételekkel rendelkezők számára kedvezett. Az új járulékrendszer ezzel szemben a két gyermeket nevelő, minimálbéren élő szülőnek havonta 110 koronás pluszbevételt jelent. A nagyobb bevételekkel rendelkezők havonta akár 160 koronát is veszthetnek. (s, mi)