Hivatásos hadsereg – talán már jövőre

Juraj Liška tárcavezető. Próbál hozzáértőnek látszani. TASR-felvétel „A hivatalosan kitűzött dátum 2007 januárja, ám minden erőmmel azon leszek, hogy a váltás korábban bekövetkezzen. A pontos időpontot csak nyár végén fogom elárulni” – jelentette ki Juraj Liška védelmi miniszter, miután a kormány elfogadta három, a hivatásos katonai szolgálat létrehozásával összefüggő törvénytervezetét. A negyediket, a hivatásos katonák köztisztviselői szolgálatát és jutalmazását szabályozó normát a héten már a parlament is jóváhagyta. Ez utóbbival kapcsolatban Robert Kaliňák, a parlamenti védelmi bizottság elnöke azt mondta, mérföldkőnek számít a szlovák hadtörténetben, mivel lényegében ez teszi lehetővé a régóta tervezett váltást.

A profi hadsereg bevezetése

után sem szűnik meg teljesen a honvédelmi kötelezettség, hiszen minden férfi 45 éves koráig szerepel majd egy nyilvántartásban. Szükség esetén – például háborús konfliktus kitörésekor – mozgósíthatják az úgynevezett sorköteles férfiakat. „Az én nevem is felkerül erre a listára, így szükséghelyzetben majd engem is behívhatnak” – tette hozzá Liška. Akit azonban nem találnak alkalmasnak fegyveres szolgálatra, vagy aki egyéb okok miatt elutasítja a fegyverviselést, azt alternatív szolgálatra osztják be. Az erről szóló törvénytervezetet a kormány tegnap továbbította a törvényhozásba, s ha a parlament is elfogadja, Milan Vanga, a hadsereg szóvivője szerint már 2006. január elsejétől felválthatja a polgári szolgálatról szóló normát. A jelenleg hatályos jogszabályra hivatkozva 1990 és 2004 között összesen 57 913 férfi utasította el a kötelező sorkatonaságot, ebből 41 585 személy töltötte le a polgári szolgálatát. Jelenleg 2053 polgári szolgálatos van, 7715 halasztást kapott, így valószínűleg ők már nem vonulnak be, mert a terveknek megfelelően 2006. január másodikával az összes polgári szolgálatost elbocsátják. A szaktárca az alternatív szolgálathoz azért ragaszkodik, mert háborús konfliktus esetén például ellátmányozási és egyéb feladatok elvégzésére is szükség van. Ilyesmivel bíznák meg azokat, akik vallási, lelkiismereti vagy más okokból megtagadhatnák a harcot – akárcsak jelenleg a kötelező katonai szolgálatot –, s nekik alternatív feladatot adnának. A szükségállapotot háború vagy más katasztrófa esetén az államfő hirdetheti ki és vonja vissza, éspedig az állam biztonságáról szóló alkotmánytörvény alapján. Erre hivatkozva a kormány javaslatára a mindenkori köztársasági elnök behívhatja a seregbe a tartalék sorköteles katonákat. Békeidőkben azonban az állam a hivatásos seregre, azaz nem kis fizetésért szolgáló katonákra fog támaszkodni. Aki ezt a „foglalkozást” választja, annak valamelyik újonctoborzót kell majd felkeresnie. Már most is vannak „profik”, s aki az új szabályok szerint azzá szeretne válni, lényegében ugyanolyan feltételeket kell majd teljesíteni, mint most. Azaz bizonyos pszichoteszteket kell abszolválnia, s bizonyítani kell fizikai rátermettségét is. „A részletekről a toborzótisztek tájékoztatnak, tőlük azt is megtudják, hol van szabad hely. Aki átesik az első alkalmassági szűrőn, annak még el kell végeznie a túrócszentmártoni katonai iskolát, ahol a jelenlegi sorkatonai szolgálathoz hasonló képzést kell abszolválni. Csak ezután válhat bárki is hivatásos katonává” – nyilatkozta érdeklődésünkre Milan Vanga szóvivő. A hivatásos katona fizetése 15 ezer korona körül lesz – aki főiskolát végzett, az mindjárt 25 ezerre számíthat –, s ha feljebb lép a ranglétrán, annak megfelelően emelkedik a bére is, valamint a leszolgált évek alapján is számíthat rendszeres valorizációra. Ugyanakkor a teljesítményétől függően is kaphat mindenki külön jutalmat. Bizonyos tisztségeket csak olyan személyek tölthetnek majd be, akik megfelelő szinten beszélnek valamilyen idegen nyelvet. A konkrét követelményeket kormányrendelet fogja szabályozni. Mindezt összehangolják az uniós és a NATO-előírásokkal, hiszen katonáink gyakran teljesítenek szolgálatot külföldi missziókban, amikor más országok irányítása alatt végeznek bizonyos feladatokat, s ilyenkor elengedhetetlen a nyelvtudás, amire egyébként itthon is egyre nagyobb szükség van. Akit az eurozónába vezényelnek, az a jelenlegi 3000 dollárnyi pótlék helyett havi 5000 dollárra számíthat, ám jövőre az összeget már euróban térítik.

Emelkedik az ösztönző pótlék

is: az a hivatásos katona, aki képesítését nem katonai oktatási intézményben vagy rendőrakadémián, hanem valamilyen civil iskolában szerezte, ahol tanulmányai alatt nem részesült bizonyos előnyökben, annak az ideiglenes köztisztviselői szolgálatba lépése után akár 300 ezer korona ösztönző pótlékot is adhatnak. A „profik” azon kívül, hogy rendes fizetést kapnak, különböző bérkiegészítő jutalmakra számíthatnak. Az új törvény értelmében például a pilóták esetében ez a jelenlegi 15 százalékról 30-ra emelkedik, azaz a pilóták, navigátorok, fedélzeti rádiólokátor-kezelők, műszerészek, operátorok és a kísérő személyzethez tartozók bérük harmadának megfelelő pótlékot kapnak. Ha a parlament ezt nem hagyta volna jóvá, többen jelezték: távoznak a seregből, inkább civil repülőgépen fognak dolgozni, s fennállt volna a veszély, nem lesz katonai pilótája az országnak. A múlt héten elfogadott törvény értelmében ezenkívül a repülősöknek évente 50 ezer korona úgynevezett stabilizációs pótlék is jár. „Természetesen a profi hadsereg kialakításával nem spórol pénzt a szaktárca – nem is ez volt a célunk. Sokkal fontosabb, hogy a hadügyre fordított pénzeket ezentúl jobban ki tudjuk használni” – mondta Liška azzal kapcsolatban, nem lesz-e túl drága a hivatásos sereg Szlovákia számára. (dp, sza)