Helyretennék a magyar rendszerváltást

„Ahogy a 80-as években megbukott a kommunizmus, úgy ez a mostani rendszer is meg fog bukni, de most lesz elszámoltatás is. Az ellopott nemzeti vagyont vissza fogjuk venni, a jogtiprások és hatósági zaklatások felelőseit feljegyezzük, és hogy mindez ne ismétlődhessen meg többé, csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez. Közös küzdelmünkben kiállunk egymás mellett, akik egyszer megfogtuk egymás kezét, többé nem engedjük el – csak így érhetjük el, hogy közös hazánk valóban Mindenki Magyarországa legyen!” – olvasható Márki-Zay Péter elnöki köszöntőjében a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján. A sokak által régóta várt mozgalom január 1-én indult el hivatalosan. A MMM hangsúlyozottan nem egy párt, hanem egy „pártok fölötti ernyőszervezet” próbál lenni, melynek fő célja, hogy az őszi önkormányzati választásra minden polgármesteri pozícióért, minden egyes helyi képviselői helyért csak egyetlen ellenzéki induló szálljon ringbe a kormánypárti jelölttel szemben, mert „csak így van esély a győzelemre”. 

Épülő egypártrendszer 

A már idézett köszöntőben MárkiZay Péter azzal indokolja az MMM megalakítását, hogy bár „ezeréves történelmünkben” még nem volt olyan időszak, amikor Magyarország ilyen sokáig élvezhette volna a béke és prosperitás gyümölcseit, mint most, a rendszerváltás óta, mégis egyre lejjebb csúszunk a környező országokhoz képest. „Térségbeli lemaradásunk egyértelműen visszavezethető a kisiklott magyar rendszerváltásra, arra, hogy 28 évvel a kommunizmus bukása után országunkban egy új egypártrendszer épül, hogy ma ismét félniük kell azoknak, akik fel merik emelni szavukat a jogtiprás és a mértéktelen lopás ellen” – fogalmaz a hódmezővásárhelyi polgármester. 

Sokszínű elnökség 

Az MMM hangsúlyozottan átlépne a pártpolitikai, ideológiai megosztottságon, és ezt az elnökség összetétele tükrözni is látszik: tag Hadházy Ákos és Ábrahám Júlia volt LMPs, Lukácsi Katalin volt KDNP-s politikus mellett Kész Zoltán, 2015-ben függetlenként megválasztott képviselő, ott van Magyar György is, aki korábban a DK-hoz kötődően indult a parlamenti választáson Somogy megyében, valamint Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, akit egy valódi „szivárványkoalíció” élén, a helyi Jobbik és baloldal támogatásával választottak meg. Szintén alapító tag még Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere, aki ugyancsak a helyi ellenzék egységes támogatásával tudta legyőzni fideszes ellenfelét. Márki-Zay Péter azt mondta a 444.hu-nak, az alapítók politikai sokszínűsége azt tükrözi, hogy nyitottak az áprilisban a kormánypártokra szavazókra is, mert csak a csalódott Fidesz-szavazókkal lehet megtörni Orbán Viktor hatalmát. Szerinte a most nagyságrendileg 2,5 milliós Fidesz-táborból legalább 1 millió embert át lehetne csábítani. Ezért első körben helyben hiteles jelölteket kell találni az őszi választásokra, akiket minden ellenzéki pártnak támogatnia kell majd. Ennek, valamint sok helyen jellemző apátia megszüntetése érdekében Kossuth Körök alapítására szólított fel. 
Az MMM honlapja szerint eddig 2200-an jelezték, hogy aktivistaként hajlandóak lennének részt venni a mozgalom munkájában. Ez erős kezdésnek tűnik, persze kérdés, az online regisztrálók közül hányan gondolták ezt teljesen komolyan, a magyar ellenzéknek ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb problémája, hogy helyi aktivistahálózatuk inkább elolvadni látszik. 

Kérdéses jövő 

Márki-Zay Pétert, miután a Lázár János és a kormány szinte teljes támogatását élvező fideszes ellenfelével szemben tavaly február 25.-én 57 százalékos eredménnyel nyert, Hódmezővásárhelyen sokan egy új ellenzék lehetséges vezetőjeként kezdték kezelni – ebben azonban volt egy jó adag, a magyar baloldalra az utóbbi években jellemzővé vált „messiásvárás” is. A polgármestert egyelőre minden módon igyekszik elgáncsolni a Fidesz helyben, ennek érdekében még Bayer Zsolt is szerepet vállalt a hódmezővásárhelyi „Márki-Zay ellenes” médiában. Egyelőre nyitott kérdés, országos szinten mennyire lesz sikeres, mint ahogy szintén kérdés az MMM jövője is. Mindenesetre intő példa lehet a mozgalom számára a szintén kvázi „megváltóként” az országos politikába 2013-ba visszakövetelt Bajnai Gordon esete. A volt miniszterelnök maga is egy „pártok fölött álló ernyőszervezetet” szeretett volna életre hívni, erre azonban enyhén szólva nem volt meg a fogadókészség az ellenzéki szereplők részéről. Bajnaiék így kénytelenek voltak pártot alapítani, ami végül nem tudott megmaradni a hazai politikai palettán, maga Bajnai Gordon azóta el is költözött külföldre.