<p>Lóhús helyett marhahús, újracsomagolt penészes, rohadt és gennyes hús, ipari sóval vagy patkányméreggel kevert termékek. Lassan minden hétre jut minimum egy élelmiszerbotrány, a nagyrészt Lengyelországból származó romlott termékek elárasztották az Európai Unió piacát. Valóban minden lengyel élelmiszer minősége tragikus lenne?</p>
Hátat fordítunk a lengyel termékeknek
DEMECS PÉTER
Az élelmiszerbotrányoknak se vége, se hossza. A héten például kiderült, hogy egy lengyelországi húsfeldolgozóban gennyes csirkehúst csomagoltak és adtak el az üzlethálózatoknak. A húsról csak lemosták a gennyt, ha a fertőzés látható volt, egyszerűen csak kivágták. Azt, hogy mennyi ember vásárolt ilyen terméket, egyelőre nem tudni.
A botrányok már nemcsak a hústermékeket, hanem az édességeket is érintik. Egy üzlethálózatban pl. veszélyes pattogatott kukoricát árultak – az élelmiszer-ellenőrök kiderítették, hogy a kukorica mikotoxin vegyszert tartalmazott. Ez nagyobb mennyiségben komoly egészségkárosodást okozhat.
A terméket azonnal kivonták a forgalomból, de mint az esetek többségében, a lengyel hatóságok most sem tudják kideríteni, ki mérgezte a kukoricát.
Szervezett bűnbanda lehet a háttérben
A lóhúsbotrány is igazolta, hogy a tettesek előkerítése nem lesz egyszerű. A lóhússal kevert marhahús beszállítók és forgalmazók bonyolult rendszerén keresztül került piacra, a felelősséget pedig mindenki másra hárítja. Egy lóhúsos lasagnét például Luxemburgban gyártottak, de az alapanyagul szolgáló fagyasztott marhahúst Franciaországban vásárolták. Oda pedig a lóhús minden bizonnyal Romániából került.
A Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara tájékoztatása szerint ez a bonyolult rendszer is arra utalhat, hogy a botrány hátterében szervezett bűnbanda áll. Gazdasági szempontból ugyanis nem megalapozott, hogy a termék eladásába ennyi forgalmazó, gyártó és beszállító legyen bekapcsolva.
Kérdéses felelősség
Ez a bonyolult forgalmazási rendszer azt a kérdést is felveti, hogy kit terhel a felelősség a romlott élelmiszerekért. A vélemények ezen a téren sem egységesek.
„Az egész Európai Unióban érvényes a szabály, mely szerint a gyártó felel a termékért. Hiszen az eladó nem vállalhatja a felelősséget például egy konzerv tartalmáért, mivel nincs esélye leellenőrizni a termék összetételét, ha a forgalmazásra az adott gyártó engedélyt kapott” – vélekedik Pavol Konštiak, a Szlovákiai Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke.
Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyelet igazgatója viszont úgy látja, hogy az eladó felelőssége, ha romlott élelmiszert árul. „Az felel a termék minőségéért, aki árulja. Ha egy üzlet pultján találjuk, akkor az üzletvezető a felelős, ha a bolt raktárán, akkor a raktáros” – mondta.
Jobb ár a minőség rovására
A lengyel élelmiszergyártók elsősorban alacsony árakkal próbálnak konkurálni. Ez viszont értelemszerűen azt eredményezi, hogy a gyártók egy része az élelmiszer-ipari normák határán mozog, vagy egyszerűen nem tartja be ezeket. Ezt a véleményt osztja Tomáš Šimko, az élelmiszer-ipari felügyelet munkatársa is. „Elég megnézni az elmúlt 12 hónap közép-európai élelmiszerbotrányait, s egy laikus is nagyon könnyen rájön, melyik ország vezeti a ranglistát” – mondta érdeklődésünkre Šimko.
Azok az üzlethálózatok, amelyek a lengyel termékek legnagyobb szlovákiai eladói közé tartoznak, viszont védik termékeiket s óvatosabb véleményt fogalmaznak meg. Zuzana Lošáková, a Tesco szóvivője például néhány kirívó eset alapján nem akar általánosítani, s kijelenteni, hogy egy konkrét ország élelmiszertermékei rosszak. A Kaufland szóvivője, Martin Gärtner is azon a véleményen van, hogy az élelmiszerek minőségének meghatározásánál nem lehet a termék eredete az egyetlen szempont. Megjegyezte: gyakran előfordul, hogy valamilyen terméket egy adott országban gyártanak, de az alapanyagok más országból származnak.
Megváltozik a piac
Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató ügynökség elemzője szerint viszont épp a sokasodó botrányok s a csökkenő eladási mutatók kényszerítik majd rá az üzlethálózatokat, hogy óvatosabban válogassanak a termékek közül.
„Idővel majd kevesebb árut rendelnek a hálózatok a problémás országokból” – véli Drahovský. Szerinte lassan a vásárlók szokásai is megváltoznak, jobban odafigyelnek arra, melyik országból származik az adott termékek, s a lengyel árut inkább visszateszik a pultokra. Ha az üzlet nem fogja tudni eladni ezeket a termékeket, többé nem rendel belőlük, ami pedig hatalmas érvágás lehet a lengyel gazdaságnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.