Hasznos tanács: mivel jár a gondozói vagy ápolói munka Ausztriában?

Aki nem tud németül, alacsonyabb fizetésre számíthat, de aki szorgalmas, kommunikatív, jól beszéli a nyelvet, jó a fellépése, akár 70–90 euró napidíjat is kérhet. Megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal akár 15 eurót is számlázhatnak óránként, illetve 80–100 euró napidíjat kérhet.

A munkavállalók zöme 40–59 év közötti, akiknek van családjuk, de szükségük van pénzre. Fizikailag rendkívül megterhelő munkáról van szó – gyakran ágyhoz kötött, lebénult, beteg emberekről kell gondoskodni. Segíteni kell nekik a tisztálkodásban, az étkezés során, ezenkívül a házimunkát is el kell végezni, azaz mosni, főzni, takarítani, vasalni kell. Az esetek többségében magányos, idős embereket kell gondozni, akiknek vagy nincs családjuk, vagy a gyerekeik távol élnek, esetleg más okból nem tudnak róluk gondoskodni, s megéri számukra viszonylag olcsó szlovákiai munkaerőt fogadni.

Napi 10 óra munka

Néhány nő több mint 10 órát dolgozik naponta. Ha pedig súlyos egészségi problémákkal küszködő ügyfélről van szó, aki éjjel gyakran felriad álmából, akkor az ápoló éjszaka sem pihenhet, miközben másnap ismét 100%-os teljesítményt várnak tőle. Éppen azért, mert fizikailag és lelkileg egyaránt nehéz munkáról van szó, a gondozók rendszerint kéthetente váltják egymást – két hétig vannak az osztrák családnál, két hétig pedig otthon. A 60–80 eurós napi átlagfizetést figyelembe véve a 2 hetes műszak alatt 800–1100 eurót lehet keresni. Itthon egyeseknek fele annyiért egy egész hónapig kellene itthon dolgozniuk, úgyhogy nem csoda, hogy nagy az érdeklődés, és várhatóan ez a trend folytatódni fog.

Két lehetőség

Aki külföldön szeretne dolgozni, alapvetően két lehetősége van: vagy önerőből keres munkát, vagy munkaközvetítő ügynökséghez fordul. Az utóbbi szolgáltatásait elsősorban azokszokták igénybevenni, akik nem beszélnek németül. Nem árt óvatosnak lenni, némelyik ügynökség ugyanis igyekszik a lehető legtöbb pénzt kicsalni az ügyfeleitől. Pár éve az ügynökségek még 600–700 eurós évi illetéket kértek a náluk nyilvántartott érdeklődőktől, amit akkor is ki kellett fizetniük, ha éppen nem volt munkájuk. A jelenleg az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív illetéket, csak a közvetítésért számlázhatnak egyszeri díjat. Ez pedig a munkavállaló havi fizetésének legfeljebb 20%-a lehet, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha pedig a munkaszerződés 6 hónapnál hosszabb időre szól, a közvetítési díj az első havibér 30 %-a is lehet.

A nők szabadon eldönthetik, önerőből vagy ügynökség segítségével akarnak-e munkát találni, a gyakorlat azonban az, hogy az ügynökséget nehéz kikerülni. Az önálló családkeresés csak annak sikerülhet, aki már ott dolgozik, tapasztalt, jó ajánlásokkal rendelkezik, illetve van ismerőse, rokona Ausztriában. A tapasztalatlan kezdőknek alig van esélyük.

Ügynökségen keresztül

Ausztriában mintegy 450 olyan ügynökség működik, amelyek gondozókat közvetítenek, szinte az összes állásajánlat ide érkezik be, teljesen uralják a piacot. „A szlovák ügynökség keresi a gondozókat, az osztrák ügynökség kínálja a munkát, ezek kölcsönösen megegyeznek, és mindketten zsebre tesznek egy kis jutalmat” – mutatott rá a liptószentmiklósi származású Katarína Staroňová, aki évek óta dolgozik gondozóként.

Drága kezdés

A napidíja 60–80 euró között mozog, jelenleg önerőből, vállalkozóként keres munkát, de 8 évvel ezelőtt ő is megszólított egy szlovákiai ügynökséget. A közvetítésért itthon 440 eurót fizetett, az osztrák ügynökségnek pedig 350 eurót adott. Ezenkívül el kellett végeznie egy ápolói-gondozói tanfolyamot, ami 260 euróba került. „A kezdő fizetésem 40 euró volt egy napra, s elintézték helyettem a szociális biztosítást, a vállalkozói engedélyt, az összes szükséges iratot. Az állásinterjúért további 70 eurót fizettem, és a szerződésbe foglalták, hogy az ő taxiszolgálatukat kell igénybe venni, ők szállítanak. Az odautazást olcsóbban is meg tudtam volna oldani, de nem lehetett, muszáj volt velük utazni. Úgyhogy még egy percig se dolgoztam, máris adósságban úsztam. Fél évig törlesztettem. De kibírtam, muszáj volt. Aki olyan régióból származik, ahol nincs esélye elhelyezkedni, nincs sok választása” – nyilatkozta az Aktuality.sk portálnak Staroňová. Az első páciense demenciában szenvedett, mellette nem volt egy perc nyugalma se. A 89 éves néni a konyhában aludt, Katarína a szomszéd helyiségben egy széthúzható díványon. A néni fia 350 km-re lakott tőlük. „Gyönyörű munka, de fizikailag és pszichikailag egyaránt kimerítő” – jegyezte meg a negyvenes éveiben járó Katarína.

Családból otthonba

Egy másik hölgynek, Miladának sikerült ügynökség nélkül elhelyezkednie. „Egy ismerősöm egy nagyon kedves családnál dolgozott, a 80 éves nagymamát gondozta, és szinte már ő is családtagnak számított. Csakhogy a barátnőm súlyosan megbetegedett, s maga helyett beajánlott engem. Már nem is jött vissza, két évig maradtam a helyén. Amikor meghalt az általam gondozott néni, a családjától nagyon jó referenciákat kaptam, ajánlólevelet írtak, s egy hónapon belül már egy másik családban voltam Bécsben. Szerencsém volt. Először nem volt se vállalkozói engedélyem, se alkalmazotti státuszom, feketén dolgoztam. Később bejelentkeztem az osztrák szociális rendszerbe, kötöttem önkéntes egészségbiztosítást is, és Ausztriában elvégeztem egy ápolói-gondozói tanfolyamot. Jelenleg egy salzburgi szociális otthonban dolgozom havi 1500 euróért, s nem bántam meg, hogy így alakult az életem” – részletezte lapunknak Milada.