Hárommilliárd a zsebünkből

A pénznek nincs szagaJán Krošlák felvételeA hárommilliárd korona megoszlik az orvosok, kórházak és a gyógyszertárak között. A legnagyobb bevételt a gyógyszerészek és az orvosok könyvelhették el, ők egy-egy milliárd koronával lettek gazdagabbak, a kórházak 700 millió korona többletbevételt könyvelhettek el.

Rudolf Zajac miniszternek és az egészségügyi rendszer eladósodottságának köszönhetően 2003 júniusától hivatalosan is fizetünk az orvosnál, a gyógyszerésznél, a kórházban, a betegszállításért és legújabban már a gyógyfürdői kezeléssel összefüggő hotelszolgáltatás sem ingyenes. Az egészségügyi minisztérium a felesleges „fogyasztás” visszaszorításával indokolta a díjak bevezetését, Peter Pažitný, a miniszter akkori tanácsadója szerint, ami teljesen ingyenes, azt nem értékeli a lakosság. A célt csak részben sikerült elérni, valóban értékelhető mértékben csak az elsősegélyhelyek forgalma csökkent, az emberek inkább kiállják a sort a körzeti orvosnál, minthogy kifizessék a 60 koronát a sürgősségi ellátásért. Ezt ma már valóban csak azok választják, akiknek hirtelen támadt komoly problémájuk.

Nem teljesült azonban az az elvárás, hogy jelentősen csökkenjen az orvoslátogatások száma a kórházakban, a körzeti és szakorvosoknál. Az Általános Egészségbiztosító adatai szerint 2004-ben az előző évhez képest 7 százalékkal esett vissza a kivizsgálások száma, ugyanez az adat a nőgyógyászok esetében 4 százalék volt, a szakorvosoknál éppen ellenkezőleg, 3 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Az egészségügyi minisztérium szerint ez azt jelenti, hogy az egészségügyi díjak miatt nem csökkent a gyógykezelés hozzáférhetősége a lakosság számára, vagyis nem fordul elő, hogy valaki azért nem megy el orvoshoz, mert nem tudja megfizetni. „A FOCUS közvélemény-kutató ügynökség tavalyi felmérése szerint a megkérdezetteknek csupán 1,5 százaléka mondta azt, hogy a díjak miatt nem megy el orvoshoz” – mondta lapunknak Karol Farkašovský, a minisztérium szóvivője.

A szóvivő azonban továbbra is magasnak tartja az orvosi kezelések számát. „Nálunk egy ember átlagosan évente 12-15 alkalommal megy el orvoshoz, a nyugati országokban alig 5-7 alkalommal” – mondta Farkašovský. – Igaz, ez összefügg a megelőzéssel is, mely a nyugati országokban sokkal magasabb színvonalú.” Szerinte csak a húsz évnél fiatalabbak és az ötvennél idősebbek járnak rendszeresen megelőző kivizsgálásra. „A kezelések számának csökkentése hosszú távú feladat, el kell érni, hogy mindenki vegye igénybe az ingyenes megelőző kezeléseket, amivel csökkenthető a megbetegedések száma” – véli Farkašovský.

Habár a gyógyszertárak közel egymilliárd koronát szedtek be az elmúlt két évben, a 20 koronás receptdíj mintegy 30 százalékkal csökkentette a kiváltott vények számát, és ezzel a gyógyszerkiadásokat is. Az Általános Egészségbiztosító nyilvántartása szerint egy negyedév alatt több mint 2,6 millió vénnyel kevesebbet váltottak ki a betegek. A kórházak mintegy 700 millió koronát kaptak, ez is segítette azonban működési költségeik fedezését.