Harminc évet behozni

A városban a munkanélküliek aránya közel 40 százalék, a roma lakosság számaránya megnőtt, sok a szociálisan rászoruló és hátrányos helyzetű család, elvándorlóban van az értelmiség. Fejes Lajos polgármester a problémák ellenére bizakodó. „Tudomásul kell venni, hogy Füleken, miután a város megszűnt járási székhely lenni, szinte megállt az élet. Nagyon sok problémát megörököltünk. A város éves költségvetése alig éri el a 25 millió koronát, amiből nagyon nehéz működtetni egy város életét, ennek ellenére sikerült elég sok mindent megvalósítani. Az elmúlt nyolc év alatt a város nagyobbik részén megvalósult a gázművesítés. Most a csatornahálózat, az utak építése folyik. Az iskolák feletti jogkörök átvételével sok nagyon rossz állagú épületet örököltünk, melyek felújításával számolni kell.” Az új összetételű képviselő-testület feladata lesz a füleki várrom idegenforgalmi kihasználásának kivitelezése. A beruházás még az idén elkezdődhet; fogadóépület építését és a Bebek torony felújítását, valamint a vár alatti elhanyagolt ingatlanok bevásárló utcává való átalakítását tervezik. Megvan az esély arra, hogy egy évtizeden belül olyan turisztikai látványosság váljon a várból, amely fellendítené az idegenforgalmat. Fontos szerepe lenne a Salgótarján felé vezető gyorsforgalmi útnak, amely rákapcsolódna a magyarországi autópályahálózatra.

Az egykor több mint 4 ezer embert alkalmazó zománc és tűzhelygyár és a bútorgyár helyén alakult vállalkozások ma körülbelül 1600 főt foglalkoztatnak. Komoly gondot okoz a városnak a lakáshiány. Robbanásszerűen nő a roma lakosság számaránya, nekik is lakásra, munkahelyre lenne szükségük. Az itt élő fiatalok közül lakás és munkahely hiányában kénytelenek elhagyni a várost. Fülek ezt a gondot önerőből, kormánysegítség nélkül nem lesz képes megoldani. Fejes szerint „a városnak van jövője, már csak egy szakmailag felkészült csapatra van szükség, és kitörhet a több évtizedes elszigeteltségből és elmaradottságból.”