Halálbüntetés – egy halálos tévedés lehetősége

Néhány országban valóságshow-t csinálnak a kivégzésbőlReuters-felvételA halálra ítéltet először egy karóhoz kikötve százszor hátba vágták egy bottal. Ezután az általa meggyilkolt áldozatok egyikének testvére egy konyhakést szúrt a hátába, majd egy másik áldozatának édesanyja a nyakára akaszthatta a hurkot. A szinte halálra kínzott Mohhamed Bijehet ezután fejénél fogva, daruval lassan felhúzták az ott ácsorgó tömeg fölé. Bijehet a helyi szokásoknak megfelelően végezték ki: szemet szemért, fogat fogért. Két év alatt összesen 21 embert, köztük 17 gyermeket gyilkolt meg. Áldozatait kicsalogatta a sivatagba, ahol kegyetlen kínzás és többszörös megerőszakolás után kövekkel szétverte a fejüket. Bijeh még több mint öt percig lógott az őrjöngő tömeg feje fölött, míg megfulladt.

Százezren a halálba

Az Amnesty International jelentéséből kitűnik: 2004-ben a világ 89 országában összesen 3797 személyt végeztek ki – a legtöbbet, az elmúlt közel egy évtized adatait tekintve. Szakértők szerint azonban ez a szám csupán a jéghegy csúcsát jelzi, mivel számos ország – az ENSZ utasításait figyelmen kívül hagyva – nem jelenti be a kivégzett személyek számát. Nem hivatalos adatok szerint ez évente a százezret is túllépi. Az Amnesty International képviselői ezért felhívták a Genfben ülésező Emberi Jogi Bizottságot: az alapvető emberi jogok megsértésre hivatkozva szüntesse meg a halálbüntetést, amelyet még a 21. században is több ország gyakran alkalmaz. A kivégzéseket például a kommunista Kínában, Észak-Koreában, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, az Amerikai Egyesült Államok néhány tagállamában a leendő bűnözők hatásos megfélemlítésének tartják. Iránban tavaly legalább 159 személyt, Vietnamban 64 személyt és az USA-ban – a 2003-as 65-tel szemben – 59 személyt végeztek ki. Nemzetközi megfigyelők figyelmeztetnek, hogy a kivégzettek túlnyomó többségét nem tisztességes eljárásban ítélték el. Sokukkal például kínzással kikényszerített beismerő vallomás alapján végeztek.

„Eddig még egyetlen tudományos felmérés sem bizonyította, hogy a brutális büntetések közvetlen hatással lennének a leendő elkövetők magatartására. Kanadában például negyven százalékkal csökkent a százezer emberre eső gyilkosságok száma, miután 1975-ben eltörölték a halálbüntetést” – áll a jelentésében.

A nyilvánosságra hozott összegzésből kiderül, Törökország 2004-ben, Belgium ez év februárjában alkotmányában tiltotta meg a halálbüntetést. Egyéb országok, mint például ĺrország és Türkmenisztán szintén alkotmányos tilalmat vezetettek be. 2004 végéig így 120-ra emelkedett azon országok száma, melyek megszüntették a halálbüntetést.

Szertartás és halál

Az, ami a demokratikus országok számára durva és elfogadhatatlan, az egyes kultúrák az igazságszolgáltatás csúcsának tartják. Manapság is sok országban büntetik halállal a hűtlenséget, a gyilkosságot, a megerőszakolást, a kábítószerekkel való üzletelést, sőt a hitetlenné válást is. Az iszlám jogrendszer a kivégzéseket nem tartja visszataszítónak – inkább olyan szertartásnak, melyet legalább egyszer látni kell. Nigériában például az elmúlt évben két nőt megkövezés általi halálra ítéltek csak azért, mert házasság előtt estek teherbe. Hiába állították, hogy megerőszakolták őket, s a bíróságon még az elkövetőket is megnevezték, a két férfinak nem történt bántódása. A bíróság mindenek ellenére elítélte őket, a végrehajtást azonban elhalasztották, míg mindketten meg nem szülik gyermeküket.

A legtöbb halálbüntetést évente Kínában hajtják végre – a bűnözőket rendszerint tömeges kivégzéseken lövik főbe. Ilyenkor az öszszes elítéltet számottevő közönség előtt sorakoztatják fel – általában sportcsarnokokban –, majd az ítéletolvasás után mindenkivel végeznek. Senki sem fellebbezhet, senki sem búcsúzhat el családjától. Az elmúlt évben egy új módszert vezettek be: az úgynevezett hordozható halálkamrákat, melyekben az elítéltnek injekcióval szúrják be a halálos méregadagot. Kínában az adócsalást és egyéb gazdasági csalásokat, korrupciót, kommunista eszmék tagadását, de akár az egyszerű lopást is halállal büntetik.

Csehszlovákiában 1990-ben törölték el a halálbüntetést – Szlovákia ezt a rendeletet az országok kettészakadása után, 1993-ban átvette. Az Európai Unió tagállamaiban tavaly hatályba lépett protokoll betiltotta a halálbüntetést, még háborús konfliktus esetén is. Szlovákia a protokollt ugyan aláírta, azonban még nem ratifikálta.

Kiskorúak kivégzése

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága által tavaly elfogadott rendelet alkotmányellenesnek nevezi a fiatalkorúak, vagyis az elkövetéskor 18 évnél fiatalabb tettesek halálra ítélését. Ennek köszönhetően már valamennyi ország hivatalosan elutasítja a halálbüntetés alkalmazását fiatalkorúakkal szemben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nem egy országban – a formális tiltás ellenére – továbbra is végeznek ki gyermekeket. Irán például 2004-ben legalább három gyermeket végzett ki, megszegve így több általa ratifikált egyezményben vállalt kötelezettséget. Kínában például kivégeztek egy fiatalkorú férfit, noha felmerült: a bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú lehetett. A kivégzést szülei és ügyvédjei többszöri fellebbezése és tiltakozása ellenére végrehajtották.

Az amerikai Lousianában élő Ryan Mathews volt 1973 óta a 115. olyan halálraítélt, akit 2004-ben ártatlansága miatt szabadlábra helyeztek. Még 1999-ben ítélték halálra egy gyilkosságért, amit a vád szerint még 17 éves korában követett el. ĺtéletét 2004-ben annak nyomán változtatták meg, hogy a fellebbezési eljárásban fény derült: a vád egyes bizonyítékokat elhallgatott, továbbá, hogy a DNS vizsgálatok is más elkövetőkre utaltak.

„Ryan Mathews története – és számos más olyan eset, amikor ártatlan személyeket ítéltek halálra az Amerikai Egyesült Államokban – bizonyítja, hogy egyetlen igazságszolgáltatási rendszer sem tévedhetetlen. Akármennyire kifinomult a rendszer, a halálbüntetés mindig magában hordja egy halálos tévedés lehetőségét” – jelzi az Amnesty International jelentése. (dem)