Háborog a magyar kultúrközeg: késnek a kisebbségi támogatások!

A KKA minden évben nagyjából 8 millió euróval támogatja a hazai nemzetiségek kultúráját, amelyből több mint 4,2 millió euró jut a magyar kultúra finanszírozására. A szlovák állam által biztosított legnagyobb olyan forrásról van szó, amely közvetlenül a kisebbségi kultúra támogatását szolgálja. Ezért is jelent rendkívüli problémát, hogy a kulturális szervezetek által az idei évre elnyert dotációkból az alap eddig gyakorlatilag nem fizetett ki semmit. Mindezt annak ellenére, hogy az intézmények által szervezett kulturális rendezvények egy jelentős része már az év első felében megvalósult. A fesztiválokat, szavalóversenyeket, kiállításokat stb. megvalósító civil szervezetek már hónapok óta nem tudják kifizetni a beszállítóikat. Egyes szervezetek szerint a KKA támogatásainak késése a létüket fenyegeti.

Jelentős probléma

N. Tóth Anikó, a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület társelnöke lapunknak elmondta, a kifizetések megkésése előtt már a pályázatok értékelésének folyamata is elhúzódott. „A döntések után hosszasan meg kellett küzdeni a bürokrácia bonyodalmaival: a projektek költségvetését akár többször is át kellett dolgozni” – nyilatkozta, és hozzátette, hogy a támogatásról szóló szerződések aláírása, a megítélt összeg kifizetése is késik. Emiatt szerinte az év első felében nem is érdemes rendezvényt szervezni. „Ugyanakkor vannak olyan események, melyeknek fix a dátuma, a Bázis esetében ilyen volt az Ünnepi Könyvhéten való részvétel – ennek a kiadásait nem tudjuk téríteni, amíg nem érkezik meg a támogatás. Ez bizonyos értelemben hitelteleníti a szervezetet” – mondta lapunknak N. Tóth.

A főváros többnyelvű múltjával foglalkozó Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alapító elnökségi tagja, ifj. Papp Sándor arról beszélt, egy bürokratikus akadály merült fel a támogatások kifizetése során. A civil szervezet júniusban valósított meg egy pop up kiállítást, aminek a költségeit még nem tudták a beszállítóknak kifizetni. „Nem tudjuk kifizetni a nyomdaköltséget, a grafikust, a kiállításépítő céget stb.” – mondta azzal, hogy ez az intézményük megítélését rombolja. A KKA-s dotációk késése szerinte egy strukturális probléma. Papp úgy látja, az alap rendszerébe, akár a KKA-t létrehozó törvénybe be kellene építeni a kifizetésekre vonatkozó határidőket. Ezért azt mérlegelik, hogy a hasonló cipőben járó civil szervezetekkel együtt, a probléma megoldása érdekében, egy kezdeményezést indítanak. „Azon dolgozunk, hogy hatékonyabbá tegyük az alap működését” – jelentette ki.

Az igazgató felelőssége

A napokban alakult szlovákiai magyar Fesztiválszövetség elnöke, Cziprusz Zoltán, aki a Szövetség párt elnökségi tagja is egyben, elmondta, a KKA kisebb-nagyobb összegekkel támogatja a dél-szlovákiai rendezvényeket, a pénzek késése számukra is nagy problémát jelent. Cziprusz úgy véli, a KKA működése azt a káoszt tükrözi, ami az országot az elmúlt három és fél évben jellemzi. Szerinte a KKA igazgatójának, Alena Kotvanovának a felelőssége is felmerül, de úgy véli, az alap egyéb tekintetben is reformra szorul. „A KKA-n belül külön támogatási kategóriát kellene létrehozni a könnyűzenei rendezvények számára” – mondta. Jelenleg az alaphoz a magyar nemzetiségi szervezetek három szakmai bizottsághoz pályázhatnak. Ebből az első a rendezvényeket, a második a kiadványokat, sajtót a harmadik pedig a professzionális művészetet támogatja. Cziprusz szerint nem szerencsés, hogy ugyanaz a bizottság dönt például a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny támogatásáról és a zenei fesztiválok dotációjáról.

Orosz Örs, aki 14 éven keresztül a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője volt, jelenleg pedig a rendezvény infrastrukturális hátterével foglalkozik és szintén a Szövetség elnökségi tagja, elmondta, a KKA idén a tábor támogatására 35 ezer eurót ítélt meg. „Ami egyébként tízezer euróval kevesebb, mint a tavalyi összeg” – tette hozzá. Orosz szerint az idei dotációk késése a kisebbségi kultúra hanyatlását okozza, miközben az alap korábbi támogatások felülvizsgálatával foglalkozik. „Arra van a KKA-nak erőforrása, hogy 2018-as dokumentumokat kérjen be és ezzel vegzálja a kulturális szférát, de arra már nincs energiája, hogy az idei kifizetésekkel foglalkozzon” – jelentette ki Orosz, és hozzátette: „Amennyiben ezt a helyzetet rövid úton nem orvosolják, fel fogjuk szólítani az igazgatót, hogy mondjon le.”

A KKA által a magyar kisebbség számára biztosított támogatási keret egy jelentős részére a Csemadok alapszervezetei már évek óta sikerrel pályáznak. Az egyes helyi szervezetek által elnyert kisebb-nagyobb összegek együtt jelentős, több százezres tételt tesznek ki. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, és szintén a Szövetség elnökségi tagja a dotációk mostani késésével kapcsolatban elmondta, a rendezvényeik egy része már megvalósult, ők sem tudják kifizetni a beszállítóikat. „Ez nem normális állapot” – jelentette ki. Bárdos szerint módosítani kell a KKA-t létrehozó törvényt, határidőket kell belefoglalni. Jelenleg ugyanis az alap vezetése arra hivatkozik, a vonatkozó jogszabályok miatt jöttek létre olyan adminisztratív akadályok, amelyek a kifizetést hátráltatják. A Csemadok országos elnöke szerint is felmerül a KKA igazgatójának személyes felelőssége.

Az igazgató szerint

Az alap vezetője, Alena Kotvanová lapunknak elmondta, májusban egy, az év elején életbe lépő törvénymódosítás miatt merült fel egy olyan probléma, ami hátráltatja a megítélt támogatások kifizetését. A módosítás értelmében megváltozott annak az igazolásnak a formája, amelyet a munkaügyi felügyelőségek állítanak ki arról, hogy az adott szubjektum, szervezet nem vétkes feketefoglalkoztatásban. Vagyis, hogy nem alkalmaztak valakit illegálisan. Ezt az igazolást a nyertes pályázóknak le kell adniuk az alaphoz. Kotvanová szerint ugyanakkor a KKA-ról szóló törvényt ezzel együtt nem módosították. Az alap minden bizonnyal nem tudta befogadni az újfajta igazolásokat. Ezért a KKA májusban, a probléma megállapítása után azonnal felvette a kapcsolatot az Országos Munkaügyi Felügyelőséggel, amely talált egy megoldást a hiba áthidalására. Az igazgató szerint a napokban már meg is érkeztek hozzájuk az első pályázóktól az áthidaló megoldás alapján kiállított dokumentumok. Így aztán a megítélt összegek kifizetésének folyamata továbblendülhet, sor kerülhet a nyertes pályázókkal való szerződéskötésre, egyéb adminisztratív lépésekre, végül pedig a támogatás utalására. „Arra számítunk, hogy mindez egy vagy két héten belül megtörténik” – tette hozzá Kotvanová. De arra is rámutatott, hogy a KKA által nyújtott alkotói ösztöndíjak kifizetése problémamentesen és időben zajlik.

Az alap vezetője arról is beszélt, a támogatások odaítéléséről döntő bizottságok legnagyobbrészt március 28-ig megtartották az ülésüket, elbírálták a pályázatokat. „Az utolsó ilyen testületnek az ülésére azonban, a tagok egyéb munkaügyi kötelezettségei miatt, június közepén került sor” – mondta Kotvanová. Az igazgató ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolgár, a szerb és a roma kisebbség számára június 13-án egy évközi pályázati felhívást is közzétettek, amelyre a kérelmek leadási határideje augusztus 11.

Lenne megoldás

A Kisebbségi Kulturális Alapot a Híd–SNS–Smer kormány idején hozták létre. Az akkori kulturális államtitkár, Rigó Konrád, aki a KKA egyik indítványozója volt és aki jelenleg a Kékekkel együtt induló Híd alelnöke, úgy véli, „siralmas és rettenetes”, ami az alapnál történik. Rámutat, az alap jelenleg egy rendkívül bürokratikus működési modellt alkalmaz. „Ehhez még hozzájön az a törvénymódosítás, amit Gyimesi György az OĽaNO-val elkövetett, ami szintén nagyban lassítja az intézmény működését” – mondta, és hozzátette, több mint 1400 pályázat vár arra, hogy kifizessék az odaítélt támogatást. „Ez azt jelenti, hogy a teljes nemzetiségi és azon belül a magyar független kultúra előreláthatólag leghamarabb novemberben fog pénzhez jutni. Ha valaki a szlovákiai magyar, illetve nemzetiségi független kultúrát le akarná építeni, nem csinálná másképp” – jelentette ki Rigó.

A volt kulturális államtitkár arra hívja fel a figyelmet, a KKA-hoz nagyon hasonlóan működő Művészeti Alap (Fond na podporu umenia) gond nélkül és időben ki tudta fizetni a pályázói által elnyert támogatást. Mindezt annak ellenére, hogy a munkaügyi felügyelőség igazolása körüli probléma őket is érintette. Rigó rámutat, egy 2014-es törvény értelmében egy ilyen rendkívüli helyzetben a támogatást nyújtó alap nem köteles bekérni a szóban forgó igazolást, enélkül is kifizetheti a dotációt. A Művészeti Alap szerinte pont így jár el. Hozzátette, az igazolást bizonyos esetekben egy becsületbeli nyilatkozattal, vagy az állami szervek egymás közötti információmegosztásával is ki lehetne váltani. „Ez azt jelenti, vannak megoldások, csak az alapnak nem negyedévkor kell rájönnie, hogy gond van” – tette hozzá. Rigó szerint az igazgató felelőssége annyiban nyilvánul meg, hogy egy túlságosan elavult és bürokratikus szemléletet alkalmaz. „Nem azért hoztuk létre az alapot, hogy úgy működjön, mint egy minisztérium 1992-ben” – jelentette ki.

A Híd politikusa szerint a kialakult helyzetért elsősorban a leköszönt OĽaNO-s kulturális miniszter, Natália Milanová a felelős. Úgy véli, ezért a hivatalnokkormány tárcavezetőjének, Silvia Hroncovának lépnie kell, rendbe kell hoznia az elmúlt évek rossz döntéseit. „Természetesen a szlovákiai magyar kultúrközegnek is hangosan követelnie kell ezt, hiszen erről is szól a kulturális autonómia” – tette hozzá.

Rigó nem tartja jó ötletnek, hogy egyenesen a KKA-t létrehozó törvénybe építsenek be határidőket. Az, hogy a megítélt összegeket időben ki lehessen fizetni, szerinte az alap igazgatótanácsának kezében van, időben kell kiírniuk a pályázati felhívásokat. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a KKA szakmai tanácsainak, így igazgatótanácsának tagjaira idén választást írnak ki. A választáson regisztrált szervezetek vehetnek részt, ami szintén nehezítheti, esetleg deformálhatja a folyamat lebonyolítását. Rigó szerint a választás előkészítésének gyakorlatilag most el kell indulnia, hogy őszre felállhassanak ezek a testületek és időben ki tudják írni a 2024-es évre vonatkozó pályázatokat. „A választásnak szeptember első két hetében meg kellene történnie” – tette hozzá.

Az Új Szó kiadója, a Duel-Press évek óta sikeresen pályázik a KKA-nál.