Gyorsabb védelem az áldozatoknak: új jogkört kaphatnak az önkormányzati rendőrök 

A városi és községi rendőröknek is lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a családon belüli erőszak elkövetőjét ideiglenesen eltávolítsák a közös otthonból – értettek egyet az önkormányzatok képviselői és a családon belüli erőszak áldozatainak védelmével foglalkozó szakértők azon a csütörtöki egyeztetésen, amelyet a közelmúltbeli gölnicbányai nőgyilkosság miatt hívtak össze.

Javaslatuk szerint az önkormányzati rendőrök jogosultak lennének arra, hogy a bántalmazót legalább 48 órára eltávolítsák a lakásból és előírják számára, hogy legalább 50 méteres távolságot tartson az áldozattól. Úgy vélik, erről szakmai vitát kellene indítani, és a javaslatot a települési rendőrségről szóló törvény módosítása során lehetne beépíteni a jogszabályba.

„Nem a bűncselekmények felderítését akarjuk módosítani, hanem szeretnénk hozzájárulni olyan konkrét és gyakorlati megoldásokhoz, amelyek segíthetnek. Tudjuk, hogy ez most az egész társadalmat foglalkoztató, rendkívül súlyos probléma. Mivel minden áldozatnak és minden elkövetőnek van lakóhelye valamelyik településen, úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok is hatékony szerepet vállalhatnának a megelőzésben és a védelemben”

– mondta Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke.

Róbert Dobrovodský, a szlovák ombudsman hangsúlyozta: ha az állami szervek nem képesek megfelelően megvédeni a családon belüli erőszak áldozatait, az az emberi jogok megsértésének minősül. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy bántalmazó házasság felbomlása után is megmaradnak a szülői jogok, ami sok esetben újabb lehetőséget ad az agresszor számára a zaklatás folytatására.

Bodó Michaela, a bántalmazás elől menekülő vagy szorult helyzetben lévő nőket segítő Ikon Polgári Társulás alapítója az Új Szónak elmondta, tapasztalatai szerint sajnos nagyon ritka, hogy családon belüli erőszak esetén a rendőrség automatikusan eltávolítsák ideiglenesen az agresszort. 

„Mindig a kiérkező rendőr feladata, hogy felmérje az adott helyzetet és eldöntse, szükség van-e erre az intézkedésre. Járásonként eltérő, hogy milyen gyakran alkalmazzák, pontos statisztikai adatokat a rendőrség tudna erről közölni, de a mi tapasztalataink szerint sajnos még mindig nem kezelik elég komolyan a családon belüli erőszakot”

– mutatott rá Bodó Michaela. Kifejtette, még mindig gyakori, hogy nagyon kevés áldozat tesz feljelentést, mert egyrészt tart a következményektől, másrészt a hatóságok bagatellizálják az erőszakos eseteket, illetve a rendőröket nem terheli közvetlen felelősség az áldozatok és az erőszakos esetek következményei miatt. Kitért a másodlagos viktimizáció problémájára is, ami szintén gyakori a rendőrségi kihallgatások, eljárások során, vagyis hogy az áldozat kénytelen újra és újra átélni a traumáit a nem megfelelő bánásmód miatt, valamint az is jellemző, hogy lebeszélik az áldozatot arról, hogy feljelentést tegyen. Elmondta azt is, hogy a társulásukhoz gyakrabban fordulnak olyan nők, akik még nem tettek jogi lépéseket, így gyakran éppen abban kérnek segítséget, hogy hogyan védjék meg magukat, vagyis a társulás abban segítik őket, hogy milyen lépéseket tehetnek azért, hogy az agresszort távol tudják tartani maguktól. Bodó Michaela felhívta a figyelmet az intervenciós központok működésére, amelyek kapcsolatban állnak a rendőrséggel. Családon belüli erőszak esetén, miután az erőszakos személyt eltávolították a lakásból, a rendőrség közvetlenül a központnak küldi a jelentést, amely ezt követően aktívan felveszi a kapcsolatot az áldozattal, és segítséget kínál neki. A központokat bárki felkeresheti, ha bajba kerül. 

Bodó Michaela szerint egyértelműen hasznos lenne, ha családon belüli erőszak esetén a rendőrség automatikusan kitiltaná az erőszaktevőt a lakásból, de a 48 óra csak arra elég, hogy az áldozat eltűnjön a támadója elől. További kérdés azonban, hogy van-e hova mennie, illetve hogy miért neki és meddig kell bujkálnia az agresszor elől. 

Jozef Mikloško szerint a családon belüli erőszak problémáját a gyerekek és a fiatalok is egyre inkább érzékelik. A gyermekjogi biztos hivatalának felmérése szerint a gyerekek 87%-a úgy véli, hogy az erőszak és az agresszió súlyos társadalmi probléma, amely az ő életüket is érinti. A 17 évesek körében ez az arány 72% volt. Jozef Mikloško kifejtette, a fiatalok számára az erőszak egyik legfontosabb táptalaja az online tér, ezért kiemelten fontosnak tartja a megelőzést. Hosszú ideje szorgalmazza a kapcsolati nevelés bevezetését, mivel véleménye szerint a bonyolult emberi kapcsolatok gyakran vezetnek súlyos erőszakos cselekményekhez. Kulcsfontosságúnak nevezte a szakemberek megfelelő felkészítését, különösen azokét, akik elsőként kerülnek kapcsolatba az áldozatokkal, hogy felismerjék a bántalmazás jeleit, megfelelő kérdéseket tegyenek fel, és szakszerű segítséget tudjanak nyújtani.

A bűnmegelőzés területén jártas szakértő Miroslav Schlesinger szerint a családon belüli erőszakot elszenvedő gyermekek mintegy 40%-a először az iskolában beszél a történtekről, ezért elengedhetetlen, hogy az oktatási intézményekben elegendő szakember dolgozzon. Emellett fontosnak tartja a települési rendőrök, valamint az önkormányzatok munkatársainak folyamatos továbbképzését is, mivel gyakran ők kerülnek elsőként kapcsolatba az áldozatokkal.