„Grillezik” az uniós jelölteket

ÖSSZEFOGLALÓ

Hétfőn megkezdődött a biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlamentben. A 28 tagú testület minden tagját – a kivételt az egyszer már megszavazott EB-elnök, Jean-Claude Juncker képezi – meghallgatják az EP illetékes szakbizottságai. A folyamat Cecilia Malmström (svéd) kereskedelmi biztosjelölt meghallgatásával kezdődött, és az utolsó jelölt, aki a képviselők elé áll, Frans Timmermans (holland), leendő EB-alelnök lesz jövő kedden.

Háromórás meghallgatás

A biztosokat a nemzeti kormányok jelölik, ám az EP-nek jóvá kell őket hagynia – egy „csomagban”. Tehát az egész kabinetről lesz egy végszavazás, a képviselők nem lőhetnek ki külön egy-egy jelöltet.

A meghallgatásnak több része van. Az írásbeli eljárásban a biztosjelöltnek írásban kell válaszolnia a képviselők által feltett öt kérdésre. Ezután a jelölt háromórás meghallgatáson vesz részt az illetékes parlamenti szakbizottságban.

A parlamenti szakbizottság minden biztosjelölt alkalmasságáról jelentést küld az EP vezető szerveinek, amely, hacsak nem kér további információkat, lezártnak nyilvánítja a meghallgatásokat.

Kecskére a káposztát

A jelöltek többsége esetében a meghallgatás formalitásnak nevezhető. Ám nem mindenki számíthat kegyes bánásmódra. A jelöltek egy része szakmai vagy politikai múltja, jelene miatt számíthat kellemetlen kérdésekre, elemzők szerint pedig ha nem is nagyon lenne kibe belekötni – de amúgy mindig akad –, az EP-képviselők akkor is pellengérre állítanának valakit, ezzel is bizonyítandó, hogy a testületnek súlya van. A meghallgatást ezért is hívja a brüsszeli zsargon grillezésnek, mivel pár jelöltet „megsütnek”.

Brüsszeli megfigyelők szerint a Juncker-bizottságból legalább öt jelölt számít problematikusnak – mind más szempontból. Messze a legproblematikusabbnak a spanyol Miguel Arias Canete számít. A feministák egy nőkkel kapcsolatos megjegyzése miatt fognak majd nekirontani, ám problematikusabbnak számít, hogy esetében kecskére bíznák a káposztát. Canetének komoly olajipari érdekeltségei voltak – családtagjai még mindig benne vannak a bizniszben –, ám a jelöltnek az energiaügyekkel és az éghajlatváltozással kellene foglalkoznia.

Navracsics Tibor, a magyar jelölt sem számíthat sok jóra. Őt nem saját múltja, hanem a jelölő Orbán-kormány miatt akarják meggrillezni a baloldali és liberális képviselők. Navracsics szerencséje lehet, hogy viszonylag súlytalan tárcát kapott, ráadásul ellenfelei is tudják, hogy ha őt kilövik, a következő jelöltet is Orbán Viktor küldi majd Brüsszelbe.

Önjelölt és még

néhány „kecske”

Különösen bizarr a szlovén jelölt esete. Alenka Bratušek kormányfőként megbukott, majd mielőtt hivatalba lépett volna az új szlovén kabinet, saját magát jelölte a biztosi posztra.

Kemény menetre számíthat a brit jelölt is, több okból. Jonathan Hillnek egyrészt volt bankpiaci lobbistaként pont pénzügyi szolgáltatásokkal és bankunióval foglalkozó területet kellene felügyelnie, ráadásul hazája egy csomó pénzügyi szabályozásból maradt ki az utóbbi években. Emellett Hill az euroszkeptikus pártból érkezik. A francia Pierre Moscovici is a kecskére a káposztát esetének tűnik: francia pénzügyminiszterként nem volt képes kordában tartani országa költségvetését, a következő öt évben pedig neki kellene szigort gyakorolnia ezen a téren. Navracsics meghallgatása ma lesz, a szlovák jelölt, Maroš Šefčovič tegnap este járult a bizottság elé – meghallgatása lapzártánk után ért véget. (MSz)