Geotermikus erőművek – lábunk alatt az aranyat érő, környezetbarát energia

A föld alatti hőforrások kiaknázása áram- és hőtermelésre az elmúlt tíz évben Európában is látványosan felgyorsult. A Föld mélyebb rétegeiben található magas hőmérsékletű és nyomású víz energiáját villamos energiává átalakító geotermikus erőművekből jelenleg 139 van Európában, amelyeknek a beépített kapacitása eléri a 3,5 gigawatt villamos teljesítményt (GWe), szemben a 2010-es 1,5 GWe-vel. Az emberek többségének elsőként ugyan Izland jut az eszébe a geotermikus energiáról, az igazság azonban az, hogy Európában ezt a megújuló energiaforrást már hosszabb ideje Olaszországban használják ki a legnagyobb mértékben. Az elmúlt időszakban azonban ez utóbbit is megelőzte Törökország.

Lassú ébredés

Az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) legutóbbi felmérése szerint a közép-európai országok ezzel szemben lassan ébrednek. A visegrádi országokban az egyetlen, kapcsoltan hő- és villamos energiát előállító geotermikus erőmű a Budapesttől 50 kilométerre keletre található, Turawell Kft. által üzemeltetett turai geotermikus erőmű, amelyet 2017-ben helyeztek üzembe. Brüsszel részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az uniós tagországokra, hogy növeljék a megújuló energiaforrásaik kihasználtságát.

Elsősorban a hőszolgáltatás esetében nő az igény a környezetbarát megoldások iránt. A fosszilis energiaforrások felhasználása a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt évről évre egyre nagyobb kiadásokat jelent a szolgáltatóknak, amit kénytelenek beépíteni a fogyasztói áraikba. Emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az olcsó és környezetbarát megoldások iránt. A technológiai fejlődés és az uniós környezetvédelmi szabályok szigorodása miatt így egyre valószínűbb, hogy az elkövetkező időszakban megugrik a geotermikus energia aránya a többi energiahordozóhoz képest. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb előrejelzése szerint a geotermikus energia kapacitása az évszázad közepére megnyolcszorozódhat a jelenlegihez képest.

Befagyott ambíciók

A geotermikus energia kihasználása Szlovákiában hatalmas lehetőségeket rejt az áramtermelés szempontjából is, ezt azonban eddig nem nagyon használták ki. Ha lett is volna érdeklődő, ennek elvette a kedvét a korábban elfogadott szabályozás. Szlovákiában ugyanis 2013-tól megtiltották, hogy új forrásokat csatlakoztassanak az áramhálózatra. Magyarul: ha valaki fel is épített volna egy geotermikus erőművet, az ott előállított áramot nem adhatta volna el. Az intézkedést az állam akkor az energiahálózat stabilitására és biztonságára hivatkozva fogadta el.

Ez azonban már a múlt. A magyar–szlovák határkeresztező távvezetékek áprilisi beindítását követően feloldották a tiltást. Jelenleg akár 1837 megawattórás (MWh) teljesítményű forrásokat is csatlakoztathatnak az energiahálózathoz, amit a potenciális beruházók már ki is használtak, benyújtva az ezzel kapcsolatos kérvényeiket.

Aranyat érő víz

Az első beruházó, a kanadai Eurasian Minerals eredetileg aranyat szeretett volna bányászni Szlovákiában. Mivel ez utóbbi lelőhelyei részben egybeesnek a hőforrásokkal, a kanadai cég ez utóbbiakkal kapcsolatban is értékes információkhoz jutott a geológiai feltárásai során. Egész pontosan Garamszentkereszten (Žiar nad Hronom), Eperjesen (Prešov) és a Kelet-szlovákiai-alföldön. A szakemberek a felszín alatti hőmérséklet-növekedés mérőszámaként használt geotermikus gradienst vizsgálták, vagyis azt, hogy lefelé haladva, hogyan nő a hőmérséklet. Mindhárom helyen az átlagosnál nagyobb értékeket mértek, az is kiderült azonban, hogy míg Garamszentkereszten és Eperjesen nagyobb a valószínűsége a hőforrás előfordulásának, a Kelet-szlovákiai-alföldön erre kevesebb jel utalt. Az Eurasian Minerals az itteni projektjeit nem fejezte be, és 2013-ban továbbadta őket az amerikai Starlight Geothermal társaságnak. Összesen öt feltárási engedélyről volt szó, nagyjából 320 négyzetkilométeren. Végül azonban az amerikai társaságot is elriasztotta a 2013-ban bevezetett, a fentiekben már említett szlovákiai szigorítás.

Szlovák kézben

Az amerikaiak elriasztása azonban nem fagyasztotta be teljesen a szlovákiai geotermikus projekteket. Az ezzel kapcsolatos engedélyeket 2018-ban élesztette újra két szlovákiai vállalkozó, Milan Jankura és Ivo Šafranko. Bevették a csapatba Michal Mašeket is, aki a főiskolai tanulmányai során geotermikus projektekkel is foglalkozott. „A geotermikus energia ugyanolyan tiszta, mint a nap- vagy a szélenergia, ez utóbbiakkal ellentétben azonban olyan stabil forrásnak számít, mint a biomassza. A geotermikus energia így a megújuló energiaforrások összes pozitív tulajdonságával rendelkezik, míg a negatívumokkal nem” – magyarázza Mašek, aki korábban már az amerikai beruházóval is együttműködött, vagyis jól ismeri a projektjeit. Így az sem csoda, hogy a Jankura és Šafranko által 2008-ban alapított PW Energy társaságnak ő lett a projektmenedzsere.

Idén márciusban benyújtották környezetvédelmi elbírálásra az első projektjüket: Garamszentkereszten két geotermikus erőművet is szeretnének felépíteni, ezek az első fázisban külön-külön nagyjából 60 millió euróba kerülnek majd, a beépített kapacitásuk együttesen pedig eléri a 13 megawatt villamos teljesítményt (MWe). Hasonló projekttel rukkolt elő a PW Energy júniusban az Eperjes melletti Kellemesen (Ľubotice) is. Az ide tervezett erőmű az első fázisban 54 millió euróba kerülne, a kapacitása pedig 6,5 MWe lenne. A beruházó szerint azonban mindkét helyszínben ennél több lehetőség rejlik, a későbbiekben így a társaság beépített összkapacitása elérheti a 40 MWe-t. „További előny, hogy a gyártás során felszabaduló hőt távfűtésre vagy ipari, mezőgazdasági célokra is felhasználhatjuk” – mondta el Mašek.

Alvó forrás Kassán

A föld alatti hőforrások kiaknázása azonban más régiókban is vonzó lehet a beruházóknak. A Kassától nagyjából 20 kilométerre keletre fekvő Györkén (Ďurkov) a fúrások mintegy három kilométerre a föld alá vezetnek, ahol 136 fokos víz található. A fúrásokat – a Szlovák Gázművek (SPP) megrendelésére – még a múlt század kilencvenes éveiben végezték a Phare uniós előcsatlakozási támogatásoknak köszönhetően. Eredetileg azt tervezték, hogy háztartások, iparvállalatok, üvegházak fűtésére használják majd, a tervek között szerepelt azonban egy akvapark is. A kassai hőszolgáltatónál már a vezeték terveit is kidolgozták, a tárgyalások azonban zátonyra futottak, és a projektből nem lett semmi. Ez azonban hamarosan változhat. A györkei furatok témája tavaly júniusban újra szóba került, amikor Richard Sulík gazdasági miniszter ellátogatott Kassára. Miután tudomására jutott, mekkora potenciált rejt ez a forrás, a tárcavezető azt ígérte, foglalkozni fog a témával.

A projekt sikere most a kassai hőszolgáltató, a TEKO és az SPP tárgyalásainak a kimenetelétől függ. A végső szó azonban nem csupán az államé. A furat a kassai Geoterm társaság kezében van, amely az SPP Infrastructure leányvállalata. Ez utóbbiban ugyan az állami SPP-nek 51 százalékos tulajdonrésze van, a kisebbségi tulajdonrész és a vezetés azonban az EP Infrastructure kezében van, amely a cseh EPH társaságé. A Trend hetilap információi szerint az érintett felek az idei év elejétől újra intenzív tárgyalásokba kezdtek. „Várakozásaink szerint még idén aláírják az ezzel kapcsolatos kötelező érvényű szerződéseket, a hőszolgáltatás pedig 2026-ban kezdődhet” – mondta el Gabriel Beer, a kassai Geoterm igazgatótanácsi tagja. Az előzetes becslések szerint a TEKO által épített vezeték nagyjából 40 millió euróba kerül majd, miközben három újabb furattal is számolnak. Ez utóbbiak beüzemelése és hálózatba kapcsolása 20 millió euróba kerülhet.

Uniós pénzek

A Geoterm és a TEKO számára kihívást jelenthet a társfinanszírozás módszerének a megtalálása is. „Mindkét társaság számol uniós támogatásokkal, és reméljük, hogy sikeresek lesznek” – tette hozzá Beer. Uniós támogatást szeretne igénybe venni azonban a PW Energy is. „A terveink összhangban vannak az uniós zöld szerződésekkel” – állítja Mašek. A projektek sikerében érdekelt a kormány is, az állam számára azonban ezek csak akkor bizonyulnak majd életképesnek, ha a jövőben nem kell dotálniuk az üzemeltetésüket. „A geotermikus energia kihasználása megfelelő társfinanszírozás nélkül problémás lehet. Nem szeretnénk azonban, ha emiatt nőne az állami költségvetés hiánya vagy megugornának a fogyasztói árak, így keressük annak a lehetőségét, hogyan lehetne őket uniós pénzekből finanszírozni” – mondta el Katarína Matejková, a gazdasági tárca szóvivője.

VLADIMÍR MAŤO

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa