Génkezelési szabályok

Pozsony. A génkezelt élelmiszerek (GM) kérdése évek óta nagy vitákat kavar világszerte. Az ilyen termékek kereskedelmének szabályozásáról eddig több nemzetközi találkozón sem sikerült megállapodni, főként a szóját és a kukoricát nagyban termesztő Egyesült Államok és Kanada ellenállása miatt. Ennek ellenére minden ország saját jogrendjében igyekszik szabályozni a kérdést, sőt, az uniós csatlakozási folyamat során a génmanipuláció a környezetvédelmi fejezet egyik sarkalatos pontjának számít. Ez azt jelenti, hogy Európában azonos szabályok érvényesek a génmanipulált termékekre.

Az EU-kompatibilisnek ígért hazai törvényjavaslatot október utolsó napján hagyta jóvá a kormány és Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint várhatóan januárban foglalkozik majd vele a parlament. A törvénytervezet a génkezelt élelmiszereken kívül a génmanipuláció eljárásával és az így előállított élőlényekkel is foglalkozik. Előkészítése során az Európai Unió ajánlásokat és a génkezelt termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó ún. kartagenai egyezmény ajánlásait vették figyelembe.

A törvény különbséget tesz majd a zárt terekben – így a laboratóriumokban, kísérleti állomásokon, gyári körülmények között működő reaktorokban – végzett génmanipuláció és a környezetbe való kibocsátás – például a piacra dobás – között. A törvény hatályba lépése után (a tervezett időpont 2002. március 1-je) a génkezelést a minisztériumnak kell engedélyeznie. A törvény megszegőire akár 5 millió koronáig terjedő pénzbírságot is kiróhatnak. Aki génkezelt terméket tartalmazó élelmiszert forgalmaz, annak ezt a jövő év elejétől kötelezően fel kell tüntetnie a termékismertetőn is. Az ellenőrzés biztosítására a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökségen belül külön részleget hoznak létre. -tl-