GALÉRIA: 25. országos találkozóját tartja az SZMPSZ

Fekete Irén, a szövetség elnöke elmondta, az idei konferencia visszaemlékezés és előretekintés is egyben. „Az első nap visszatekintettünk az elmúlt 25 évre, összegeztünk és leszűrtük a tanulságokat, a második nap pedig a jövőtervezésről szólt, s ebben a szellemben szólítottuk meg a szakmai konferencia előadóit is” – mondta Fekete Irén.

A társadalmi átalakulásokról és a pedagógiai útkeresésekről Ollé János, a Pannon Egyetem oktatója tartott előadást. Ő az információs forradalomról és annak az iskolakultúrára gyakorolt szerepéről beszélt. Van-e reformpedagógia a 21. században, reagál-e a szakma és hogyan az információs forradalomra, illetve az információáramlás és hozzáférhetőség miatt hogyan alakul át az iskola szerepe, amely több évtizeden keresztül a fő információforrás volt.

A szlovákiai magyar oktatás elmúlt negyed évszázadát Setényi János oktatáskutató összegezte. Kiemelte, hogy teljes a magyar iskolahálózat, tehát az óvodától a felsőoktatásig anyanyelvű képzést nyújt. „A hálózat valószínűleg enyhén szűkülhet, de az elkövetkező tíz évben stabilan számolhatunk a jelenlegi rendszerrel, így érdemes tervezni és munkát fektetni ebbe a hálózatba” – véli az oktatáskutató. Setényi János szerint a szlovákiai magyar oktatási rendszer egyik legkritikusabb és leginkább odafigyelést igénylő része a szlováknyelvoktatás. „Ez a magyar iskolák versenyképességének a kulcsa, melyben évek óta nincs előrelépés. Láthatóan érzelmi problémákkal állunk szemben, melyen át kell lendülni. Általában a szlovák nyelvet tanító pedagógusok sem szeretik különösebben a nyelvet, a friss tanárerők minősége egyenetlen, s nem tudják ezt a kommunikációs közeget megteremteni” – magyarázza Setényi.

A szervezők az elmúlt 25 év eseményeit is felelevenítették, az első találkozó megszervezésétől napjainkig. A negyedszázad történéseit Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke összegezte. A jubileum alkalmából megjelent egy kiadvány, és a szövetség díjazta a legjobb hazai pedagógusokat.

Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, oktatáskutató előadásával folytatódott a szakmai konferencia vasárnap. Halász Gábor az Iskolai oktatás és tanulás a harmadik évezred küszöbén című előadásában beszélt arról, milyen fontos, hogy a különböző oktatási rendszerek tanuljanak egymástól, hogy komplexek és nyitottak legyenek, szerinte ezek hiánya miatt mondanak sorra csődöt a hazai oktatási reformok. Szó volt a képességek újradefiniálásáról, a képességi rendszerekről, melyek szorosan összefüggnek az élethosszig tartó képzéssel, a meglévő tudás kiaknázásával. Terítékre került az innováció és a digitalizáció, illetve hogy a digitalizáció mit és milyen stratégiákat igényel az oktatási rendszerektől.

A konferencia utolsó pódiumbeszélgetése a szlovákiai magyar oktatás jövőjét boncolgatta.

Halász Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, oktatáskutató előadásával folytatódott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének 25. szakmai konferenciája vasárnap. Halász Gábor az Iskolai oktatás és tanulás a harmadik évtized küszöbén című előadásában egyebek mellett beszélt az oktatási rendszerekről. Arról, milyen fontos, hogy a különböző oktatási rendszerek tanuljanak egymástól, hogy komplexek és nyitottak legyenek, szerinte ezek hiánya miatt mondanak sorra csődöt a hazai oktatási reformok. Szó volt a képességek újra definiálásáról, a képesség rendszerekről, melyek szorosan összefüggnek az élethosszig tartó képzéssel, a meglévő tudás kiaknázásával. Terítékre került továbbá az innováció és a digitalizáció, illetve, hogy a digitalizáció mit és milyen stratégiákat igényel az oktatási rendszerektől.

A rozsnyói konferencián utolsó pódiumbeszélgetése a szlovákiai magyar oktatás jövője címet viselte. A rendezvény Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával ért véget.