Furcsán alakul a szlovákiai járványhelyzet

Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter ezen a héten azt mondta, hogy bár a heti esetszám folyamatosan növekszik, a járványhelyzet egyelőre mégiscsak stabilnak mondható az országban. Bár a tárcavezető nem fejtette ki részletesebben, de a többi uniós országhoz képest Szlovákia valóban sokkal jobban áll, legalábbis ami a vírus terjedését illeti.

Az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport a közösségi oldalán közzétett egy táblázatot, amelyből világosan látszik, hogy a legtöbb uniós tagországban jóval több fertőzöttet azonosítanak hetente, mint nálunk.

Hogy pontosabb képet kaphassunk, az elemzők közzétették az egymillió főre átszámított esetszámot is. Szlovákiában ez az adat az előző héten 102 volt. Ehhez képest Németországban 592, Olaszországban pedig 736, de a kisebb lakossággal rendelkező, négymilliós Horvátországban is 680.

Mit jelent a stabilitás?

A heti esetszám azonban annyiban megtévesztő lehet, hogy nagyban függ az elvégzett tesztek számától, hiszen minél több tesztet végeznek egy országban, annál nagyobb eséllyel találnak fertőzötteket. Éppen ezért az elemzők közzétettek egy másik nagyon fontos mutatót is, mégpedig az egymillió főre átszámított halálesetek számát. Szlovákiában ez a mutató 0,5 volt, Németországban 1, Olaszországban 6, Horvátországban pedig 4.

Vagyis ez azt jelenti, hogy a halálozási mutatók tekintetében is jobban állunk a legtöbb uniós tagországnál. A kórházban kezelt személyek száma is viszonylag alacsony, jelenleg 52 olyan beteget tartanak bent, akiknél már kimutatták a fertőzést.

Összefoglalva tehát: bár a vírus már nálunk is terjed, szerencsére a halálozási mutató nem növekszik rohamosan, és egyelőre a kórházak sem telítődnek.

Segítő szomszédok?

Mindez annak fényében is érdekes, hogy Szlovákia a teljes átoltottság szempontjából kifejezetten rosszul áll. Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) igazgatója rámutatott, hogy csaknem 20 százalékponttal maradunk el az európai átlagtól.

Az Adatok Pátosz Nélkül szakértői szerint egyelőre nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért nem terjed nálunk is olyan gyorsan a vírus delta variánsa, mint a többi országban. Elképzelésük azonban van, két okot is említettek, ami nagy szerepet játszhat a hazai járványhelyzetben.

Az egyik, hogy a V4-es országokban is kifejezetten lassan terjed a vírus, Magyarország, Csehország és Lengyelország is hasonlóan jól áll, mint mi. A különbség viszont az, hogy náluk az átoltottság jóval magasabb, még az európai átlaghoz képest is jónak mondható.

„Szlovákia lakossága a legkevésbé átoltott az említett országok közül (40 százalék kapta meg mindkét adagot), de erősen átoltott országok vesznek körbe minket: Ausztria és Magyarország 57 százalék körül áll, Lengyelország és Csehország pedig 50 százalékon. Ez a jó védelem előfeltétele a mobilitás szempontjából”

– írták az elemzők.

A szakértők szerint a másik tényező, ami lassíthatja a delta terjedését, az a lakosság átfertőződése. Szlovákiát a második hullám kifejezetten erősen sújtotta, a korona.gov.sk adatai szerint eddig közel 400 ezer személynek lett pozitív PCR-tesztje, így sokaknál még a természetesen kialakított védettség is csökkentheti a fertőződés esélyét.

Mi várható?

Az elemzőcsoport úgy véli, jelenleg nagyon nehéz lenne megjósolni, mi várható szeptemberben és októberben. Annyi bizonyos, hogy a vírus terjedése régiónként nagyon változó lesz. Azokban a járásokban, ahol nagyon magas az átoltottság (főként a délnyugati régiók), viszonylag nyugodt lesz a helyzet.

„A gyengén átoltott járásokban pedig csakis a korábbi átfertőzöttségre számíthatnak”

– írták az elemzők, hozzátéve, hogy Bulgáriában, ahol magas volt az átfertőződés, de alacsony az átoltottság, a delta variáns nagyon gyorsan szétterjedt.

A sikeres járványkezeléshez tehát szükség lehet a magas átoltottság és a magas átfertőződés kombinációjára, illetve a szomszédos országok stabil járványhelyzetére.