Furcsa, hogy az alperes igazolja ártatlanságát

Pozsony. Ne az ügyész bizonyítsa a bűnösséget, hanem az alperes igazolja ártatlanságát! – erre az elvre épült a vagyon eredetéről szóló kormánytervezet, melyet a végső parlamenti szavazás előtt vont vissza az igazságügyi miniszter.

Európában a bizonyítási eljárás megfordítása szokatlan, inkább a diszkriminációellenes normákban érvényesül. Daniel Lipšic tárcavezető szerint azonban Olaszországban is működik, szervezett bűnbandák már elítélt tagjaival szemben alkalmazzák. Angliában a drogdílerekkel szemben folytatnak vagyonelkobzási eljárást, és ezt is meg kell előznie büntetőjogi ítéletnek.

Lipšic törvénye szerint bárki ellen feljelentést lehetne tenni gyanús eredetű vagyona miatt. Az újdonság éppen az, hogy az alperesnek kellene bizonyítania: mindenét törvényesen szerezte. Miután ezzel a parlament nem értett egyet, a miniszter visszavonta tervezetét. Gál Gábor (MKP) jogász szerint a bizonyítási eljárás viszszafordítása után is lett volna értelme a törvénynek. „Nem minden illegális vagyon származik bűncselekményből. Ezenkívül mára számos gazdasági bűntett elévült, viszont a vagyon eredetéről szóló törvény értelmében vissza lehetett volna térni rájuk. A büntető eljárás során a bűncselekmény elkövetését kell bizonyítani, az új törvény alapján azt kellett volna alátámasztani, hogy a vagyon nem legális eredetű. Ezért volna értelme” – magyarázta lapunknak Gál Gábor. Elárulta: módosító indítványainak egy részét Lipšiccel együttműködve dolgozta ki. A minisztérium is belátta tervezete, például a letétbe helyezendő vagyonnal kapcsolatos rész hiányosságait, és a tárca szakértői segítettek korrigálni a hibát. Az eredeti javaslat szerint az ügyész javasolhatná a gyanús vagyon értékének megfelelő összeg, legkevesebb felének a letétbe helyezését. „Józsi bácsit megvádolja valaki, elkezdik vizsgálni a vagyonát. Van egy tízmilliót érő családi háza, és valamilyen okból nem tudja bizonyítani legális eredetét. Le kell tennie legkevesebb ötmilliót, de nincs készpénze, csak a háza. A végrehajtó lefoglalja, elárverezi, ám legjobb esetben is csak hétmilliót kap érte. Később Józsi bácsi mégis bizonyítja ártatlanságát, az állam visszaadja a pénzt. De azért már nem kapja vissza tízmilliós házát. Ezt igazságtalannak tartottuk” – mutatott rá az MKP jogásza, aki azt a módosítást indítványozta, hogy ne csak pénzt, hanem magát az ingatlant is letétbe lehessen helyezni.

A politikusok többsége állítja: a törvény céljaival egyetértenek, és megbékéltek a kezdetben alkotmányellenesnek minősített szankcióval, a vagyonelkobzással is: aki öt év alatt nem bizonyítja, utána sem fogja. Sokan elhamarkodott lépésnek tartják, hogy Lipšic viszszavonta a tervezetet, egyesek szerint politikai tőkét akart kovácsolni. „Akarjuk ezt a törvényt, a tárcavezető magatartása azonban elgondolkodtató. Novembertől tudta, hogy a bizonyítási eljárást meg akarjuk változtatni. Többször javasoltam, hogy keressünk valamilyen kompromisszumot. Nem akart tárgyalni. Félő, hogy a törvény előterjesztését csak kötelességének tekintette, ezt a feladatot is ki akarta pipázni, és nem a minőségre összpontosított” – szögezte le lapunknak Gál Gábor. (sza)