Forró: Fico tudomásul vette, hogy napirenden tartjuk a Beneš-dekrétumok kérdését

Elnök úr, a pártja önt indítja március 23-án esedékes államfőválasztáson. Az indulása bejelentésekor arról beszélt, kicsi a valószínűsége, hogy Szlovákiának magyar államfője legyen. Az elnökválasztás első körében milyen eredménnyel lenne elégedett?

A köztársaságielnök-választással kapcsolatban az a fontos, hogy közösségünk saját jelöltet állítson. Ezzel kapcsolatban három szempontot is fel tudok sorolni. Az első, hogy erősödjünk, tehát megmutassuk, itt vagyunk. A második, hogy a saját önbizalmunkat is növeljük. A harmadik pedig, hogy mindenkinek tudtára adjuk, nem lehet minket félretenni. Milyen közösség az, amely nem tud saját köztársaságielnök-jelöltet állítani, illetve hogyan is vennének minket komolyan, ha nem állítunk saját jelöltet? A választási törvény miatt nagyon kicsi annak az esélye, hogy már az első körben megválasztják az államfőt, tehát a voksolás minden bizonnyal kétkörös lesz. A második fordulóban pedig úgy kell odaállnunk a továbbjutó két jelölt elé, hogy van itt egy közösség, amely elért bizonyos eredményt és ennek az eredménynek a tükrében mi az, amit a jelöltek ajánlani, vagy esetleg kínálni tudnak a régióinknak. Ahhoz azonban, hogy erre sor kerüljön nagyon fontos, hogy az első körben jó eredményt tudjunk elérni. Hiszen a fociban is, ha a pályán kívül vagyunk és nem játszunk, akkor nem fogunk gólt rúgni, márpedig mi szeretnénk gólt rúgni.

Az államfőjelöltek személyére, hátterére, akár magánéletére talán a politikusok esetében megszokottnál is nagyobb figyelem vetül, hiszen a majdani elnöknek egyszemélyben kell képviselnie az egész országot. Önről tudni lehet, hogy politikai karrierje mellett sikeres családi vállalkozása is van. A közelmúltban pedig kiderült, hogy vállalata megvásárolta a komáromi nyomda ingatlanjait. Forrásaink szerint egy millió euró körüli ügyletről van szó. Miből finanszírozta ezt?

Ahogy említette, egy jól működő családi vállalkozásról van szó, 30 családnak biztosítunk megélhetést. Ennek is köszönhető, hogy a közéletben szerepet tudok vállalni. Így például a Megbecsültek Társaságának elnöke vagyok, amely a szépkorúaknak, nyugdíjasoknak próbál segíteni különböző rendezvények, kirándulások szervezésével. A vállalkozásunknak is köszönhető, hogy ezt meg tudjuk oldani és a feleségemmel segíteni tudjuk a megbecsülteket. Én úgy gondolom, ha valaki valahol sikeres, azt valamilyen formában vissza kell forgatnia  közösség javára. Mi ezért is vállalunk közösségi munkát a polgári társuláson keresztül és ez ennek köszönhető.

Tehát cége gazdasági eredményeiből sikerült ezt a komáromi ingatlanvásárlást, befektetést megoldani?

Így van. Vissza a kérdésére, valóban a cég saját tőkéjének egy részével és hát természetesen banki hitellel sikerült ezt megoldani.

Ha az újságíró kollégák ennek a részletei iránt érdeklődnek, addig, amíg az üzleti titoktartás megengedi, a rendelkezésükre bocsátja a vonatkozó információkat?

Mindenki számára hozzáférhetőek az interneten a cégnek az eredményei. Ez egy nyilvános adat. Így, ha valaki kíváncsi erre, akkor természetesen ezekhez az információkhoz hozzájuthat.

Térjünk vissza magára az államfőválasztásra. Ha az ön által is valószínűsített forgatókönyvet tekintjük, mi szerint két szlovák jelölt jut a második fordulóba, név szerint Peter Pellegrini, a kormányzó Hlas vezetője és az ellenzék által támogatott Ivan Korčok, hiszen messze nekik a legnagyobb a támogatottságuk, akkor ön a választóit melyikük támogatására fogja biztatni?

Ahogy én azt az imént is említettem, nekünk az első körben arra kell összpontosítani, hogy a lehető legjobb eredményt, a lehető  legmagasabb százalékarányt érjük el. Ezek után mind a két továbbjutó jelölttel – és ne beszéljünk most itt nevekről, mert még bármi lehet – leülünk és megbeszéljük, hogy mi az amit a közösségünknek, a szlovákiai magyarságnak és a régióinknak tudnak kínálni. Hiszen nem az a cél, hogy rólunk megfeledkezzenek és félreállítsanak minket. Épp ellenkezőleg, azt szeretnénk, ha tényezőnek vennének bennünket és éppen ezért fontos a tény, hogy milyen eredményt hozunk. Ennek a választásnak az eredményeként is erősödnie kell a közösségünknek.

Milyen területeken és témákban várna ígéreteket a második fordulóba jutó államfőjelöltektől a magyar közösség irányába?

Például azt várom, hogy az adott jelölt az anyanyelvünk és a kultúránk megőrzését segítse, illetve azt, hogy itt tudjunk gyarapodni, növekedni. Ezek mind olyan területek, amelyekre a köztársasági elnök tud hatni. Tudjuk, hogy milyen hatáskörei vannak az államfőnek, viszont már csak velünk és rólunk való kommunikációja, annak milyensége is nagyon fontos. A második fordulóba jutó jelöltekkel való tárgyalás során több ilyen téma lesz terítéken. Ahogy említettem főleg az anyanyelv, a kultúra és a régiók helyzete lesz előtérben.

Mit gondol arról, hogy az államfői tisztségért szintén versenybe szálló Andrej Danko SNS-vezér a kampányban utalgatásokat tett Peter Pellegrini szexuális irányultságára. Ön szerint a kampány elmehet odáig, hogy arról szóljon, kivel él együtt egy jelölt?

Nézze, az hogy ki mit húz elő egy kampányban az sajnos – vagy hát nem is sajnos – mindenkinek a saját magánügye. Biztos vagyok benne, hogy illik betartani bizonyos korlátokat, de az, hogy más jelöltek kire és kivel kapcsolatban mit mondanak, az természetesen tőlük függ, az ő felelősségük és a polgároknak joguk van utána eldönteni, hogy ezt értékelik, vagy sem. Én biztos, hogy személy szerint a támadó jellegű kampányt sosem tarottam jónak és megfelelőnek. Én ebből fogok kiindulni. Egy köztársaságielnök-jelöltnek tisztában kell lennie azzal, hogy az egész ország lakosságát képviseli. Ezért fontos nekünk, felvidéki magyaroknak és a többi nemzeti közösségnek is az, hogy megmutassuk, milyen erőnk van.

A Danko által mondottak tehát ön szerint már nem férnek bele a politikai kultúrába?

Ezzel Dankónak kell elszámolni.

Ivan Korčoktól a pártja vezető tisztségviselői már korábban többször és élesen elhatárolódtak, Peter Pellegrinitől viszont nem. A kormányzó Hlas elnökének támogatására biztatni a magyarokat beleillik abba a mintába, hogy az ellenzék helyett inkább a kormányoldallal kollaborálnak, vagy tévedek?

Szerkesztő úr, én ezzel kapcsolatban elmondtam már önnek, hogy mi az álláspontom. Azt majd a választók, a polgárok fogják eldönteni, hogy ki fog a második körbe jutni. Megmondom őszintén, nem tartom szerencsésnek azt a polarizációt, amely jelen pillanatban is folyik. Egyre inkább úgy néz ki, hogy van két tábor, amely egymással szembenáll és vagy az egyik mondja a másikra, hogy hülye, vagy a másik az egyikre. Nem tudják egymást elfogadni, és ez egy nagyon rossz dolog. Én azt mondom, hogy meg kell találnunk a közös hangot nekünk, Szlovákiában élő magyaroknak mindenkivel. A minket megillető jogokat, illetve a számunkra fontos dolgokat ugyanis nem tudjuk egyedül elérni, ezért partnereket kell keresnünk és találnunk. Ezt biztosítja például a megyei képviselőtestületekben vállalt szerepünk. Ott megtaláltuk a lehetőséget, hogy együttműködjünk a szlovák pártokkal és a régiónknak, illetve az ott élő embereknek a lehető legjobb eredményeket hozzuk el. Én mindenképpen az együttműködés híve vagyok úgy magyar vonalon – tehát a magyar közösségen belül –, mint a többségi nemzettel.

A Magyar Szövetséget akkor inkább a kormányhoz közeli, vagy kimondottan ellenzéki pártként határozná meg?

A Magyar Szövetséget én mindenképpen a polgárok pártjaként határoznám meg. Ez egy nagyon fontos dolog, ugyanis még egyszer mondom, nekünk a polgárokat kell elsősorban és kizárólag képviselnünk. Az a feladatunk, hogy az ő érdekeiket képviseljük és meg kell találnunk hozzá minden egyes eszközt és minden egyes partnert, hogy ezt a lehető legnagyobb hatékonysággal el tudjuk végezni.

Mózes Szabolcs, az önök elnökségi tagja arról beszélt, a Magyar Szövetség, mivel nincs kormányon, logikai értelemben ellenzéki párt. Tehát ön akkor nem ért egyet párttársával, Mózes Szabolccsal?

Szeretném hangsúlyozni, ha a párton belül esetleg van valami más vélemény, az számunkra nem probléma. Mi egy gyűjtőpárt vagyunk és különböző dolgokra különbözőképen nézünk. De ez egyébként szerintem teljesen termesztés, hiszen a közösségen belül és hát a családon belül is teljesen másképp gondolkozik egy idős, meglett férfi, mint egy éppen leérettségizett fiatalember. El kell tudnunk fogadni, hogy egy gyűjtőpárton belül lehetnek különböző vélemények és lehetnek különböző nézetek. Ami minket elsősorban összefog, az a magyar anyanyelv és a kultúra, illetve hogy a magyarság megmaradjon Szlovákiában. Hiszen itt élünk több, mint ezer éve, itt a szülőföldünk és szerintem mindenki azt szeretné, hogy ezer év múlva a gyermekeink, unokáink is itt lehessenek és magyar nyelven beszélhessenek. A másik fontos cél pedig, hogy a régióinkat erősítsük. Ez a két fontos dolog az, ami mindannyiunkat összeköt. Bízom benne, hogy önt és engem is. Ezen kívül lehetnek témák, amikben nem gondolkodunk együtt, vagy amiket másképp látunk, de ez természetes és ezt el kell tudnunk fogadni. El kell tudnunk fogadni, hogy van más vélemény. A tolerancia azt jelenti, el tudom fogadni, hogy önnek van más véleménye, de arra kérem, ön is fogadja el, vannak dolgok, amikben esetleg nem értünk egyet.

Ilyen különböző véleményekként tolerálja a Magyar Szövetség azt, hogy egyes vezető tisztségviselői ellenzékinek tartják a pártot, míg más vezetői nem? Ez a két ellentétes vélemény megfér a pártban, sőt, a pártnak az elnökségében?

Nézze, az, hogy egyesek a mi szerepünket, vagy azt, hogy hol helyezkedünk el, így látják, az mindenkinek a saját nézete. De biztos vagyok benne, hogy Mózes Szabolcs is abban érdekelt, hogy a felvidéki magyarságnak jobb legyen a kultúra, az anyanyelv, illetve a régiók területén, és abban is, hogy gazdaságilag erősödjünk. Ezek azok a dolgok, amik összekötnek bennünket. Miért keressünk ellentéteket, miért keressünk ellenfeleket? Nekünk az a fontos, hogy abban, amiben egyetértünk, amellett ki tudjunk állni. A felvidéki magyarság a történelem során számtalan alkalommal találkozott azzal, hogy a sors nem hordozta a tenyerén. Említsük csak például a kitelepítéseket, a reszlovakizációt, vagy amikor az iskoláink kerültek veszélybe. Amikor a közösségünk össze tudott fogni, akkor tudott eredményt elérni. Ne hagyjuk, hogy felesleges témákkal, ideológiai dolgokkal megosszanak bennünket, hiszen ezzel nem tudunk előre jutni.

Ön eddig az egyetlen, nem koalíciós pártelnök, aki a kormányalakítás óta tárgyalt Robert Ficóval, a smeres miniszterelnökkel. Nem pont ezzel rúgta fel a korábbi állítását, miszerint a Magyar Szövetség az ellenzék, de a kormány oldalán sem áll?

Szerkesztő úr, amit én az imént mondtam, az ékes példája annak, hogy amit mondok, ahhoz tartom magam. Nekem nagyon fontos az, hogy a felvidéki magyarság helyzete javuljon, ezért pedig partnereket keresek. Jelen pillanatban Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke. Nekünk fontos, hogy úgy, ahogy a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat ápoljunk, a közösségünk szempontjából fontos az is, hogy a mindenkori szlovák kormánnyal a lehető legjobb kapcsolataink legyenek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindent el lehet felejteni, és hogy azokat a dolgokat, amik a múltban történtek el lehetne, vagy el kellene felejteni. Ezek a dolgok továbbra is napirenden vannak és ezekkel foglalkozni kell. Viszont nekünk feladatunk az, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el. Hogyan tudjuk megoldani ezeket a kérdéseket, ha azokkal az emberekkel, akik erről dönthetnek, nem tárgyalunk? Itt van például a kétnyelvű táblák ügye, ami szintén bekerült a miniszterelnökkel megvitatott témák közé, de például a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) kérdése is. Ha megoldásokat akarunk, akkor nem elég ezekre duzzogva felhívni a figyelmet, hanem megoldásokat kell keresni. Márpedig megoldásokat csak úgy tudunk keresni és találni, ha azoknak, akiknek ráhatásuk van, el tudjuk mondani, miért bántanak minket bizonyos dolgok. De ugyanúgy említettem például a kormányfőnek a kettős állampolgárság ügyét, a kollektív bűnösség problémáját, a régióink fejlesztését. Minden egyes témát ami a közösségünk számára fontos, ezen a találkozón megemlítettem.

Ugyanilyen nyitott az ellenzékkel való együttműködésre is?

Mi mindenki előtt nyitottak vagyunk. Amikor a jelenlegi ellenzék kormányon volt, kerestem a lehetőségeket és a kapcsolódási pontokat, próbáltam tárgyalni, próbáltam levelet küldeni. Sajnos, azt láttuk, hogy a jelenlegi ellenzék akkor nem foglalkozott velünk. Láthattuk például azt is, hogy a Matovič- és a Heger- kabinetek a kormányprogramjukba mennyi olyan dolgot vittek be, amikről azt gondoltuk, hogy egy szép gesztus, vagy egy előrelépés lehetne a közösség számára. Ezek nagy része csak papíron maradt. Tehát mi senkinek nem mondjuk azt, hogy valakivel esetleg nem akarunk semmiképp sem együttműködni. Pont ellenkezőleg, mi partnereket keresünk és a különböző pártokkal a különböző régiókban és megyékben jó kapcsolatokat ápolunk. Nagyszombat, Nyitra, Kassa és Besztercebánya megyében megkerülhetetlen tényezők vagyunk és pontosan ennek köszönhető, hogy mi mindig a korrekt együttműködésre törekszünk.

Az ön által említett előző kormányoknak, tehát az Igor Matovič és az Eduard Heger vezette kabineteknek nem volt része a Progresszív Szlovákia, ami azonban a jelenlegi ellenzék legerősebb pártja. Mikor látjuk a közösségi oldalán, hogy Michal Šimečkaval ráz kezet? Hiszen most mondta, hogy nyitott volna rá.

Nézze, ha találunk olyan témát, amiben tudnak segíteni a közösségünkön, akkor biztos, hogy nem leszek elutasító. Jelen pillanatban keresem a lehetőségeket, hogy ki az, akivel tudunk együttműködni. Ki az, aki a közösségünk számára tud valami előrelépést hozni, mert nekünk ez a legfontosabb.

A kormánynyak a lépései ellen szervezett ellenzéki tüntetéseken való közös fellépés, mint az együttműködési forma nem jön szóba?

Ezzel kapcsolatban tudja ön is, hiszen itt hangzott el a műsorában, hogy vannak a párt részéről, sőt, a párt vezetőségének a részéről olyanok, akik részt vettek ezeken a tüntetéseken és akik kifejezték ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ismét arra szeretnék rávilágítani, hogy a párton belül vannak különböző vélemények és mindenki megpróbálja előre mozdítani az ügyet. Egyébként ez is szóba került a tárgyalásunk során, amikor Robert Ficóval beszélgettünk.

Tehát az került szóba, hogy önök részt fognak-e venni az ellenzéki tüntetéseken?

Nem, a tüntetésekről nem volt szó olyan értelemben, hogy most részt fogunk-e rajtuk venni, vagy sem. Hanem tudomása van a miniszterelnök úrnak arról, hogy egyesek közülünk részt vesznek a tüntetéseken mások pedig nem.

És hogyan értékelte ezt?

Nem kommentálta.

A 4. Fico-kormányt rengeteg bírálat éri országon belülről és külföldről is, mert olyan lépéseket tesz, amelyek komoly jogállamisági aggályokat vetnek fel. Csökkentik például a korrupcióért járó büntetéseket, felszámolják a korrupciót üldöző Különleges Ügyészséget és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökséget, ami ellen több tízezren tüntettek az egész országban. A Különleges Ügyészség létrehozását az egykori MKP, amelynek ön az elnöke volt, is megszavazta. Most önök Magyar Szövetségként egyetértenek a Különleges Ügyészség felszámolásával, vagy sem?

Ezzel kapcsolatban már többször nyilatkoztuk, hogy a jelenlegi rendszer nem jó. Tehát mindenképp reform kell. Hogy milyen formában, azon dolgoznak a szakembereink. Van egy olyan megoldás is, hogy az ügyészség szerepét átvenné a vádhatóság. Pandy Péter, az Országos Tanácsunk elnöke jogász, jelen pillanatban ő irányítja azt a csapatot is, amely azon dolgozik, hogy mi lehetne  a megoldás. Ennek során figyelembe vesszük a környező országok, így Csehország példáját vagy más európai uniós példákat. Ami itt nagyon fontos és amit el kell mondani, hogy itt nem úgy áll a kérdés, hogy a Különleges Ügyészség megmaradjon, vagy ne maradjon meg. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy volt olyan idő Dušan Kováčik ideje alatt, amikor egyáltalán nem működött ez az intézmény, hiszen több mint 60 ügy volt és ezek közül egyik sem oldódott meg. Ebből is nagyon jól látszik, hogy mennyire nem működik ez a rendszer. Szerintünk az egész rendszert politikamentessé kell tenni. Jelen pillanatban ugyanis nem lehet arról beszélni, hogy politikamentes lenne, hiszen Daniel Lipšič esetében is egy politikai jelöltről volt szó. Éppen ezért mondjuk, hogy a reformra mindenképpen szükség van. Amiben én problémát látok az az, hogy ezt gyorsított eljárásban szeretnék véghez vinni, miközben a szakmai vitát nélkülözik. Tehát én is látom a témában hiányosságokat és épp ezért mondom, hogy a szakértőknek kellene ezzel foglalkozni. Nagyon örülök ezért, hogy a Magyar Szövetségen belül is van egy ilyen csapat, aki ezen dolgozik.

Ön arról beszél, nem úgy áll a kérdés, hogy felszámolják-e a Különleges Ügyészséget vagy sem. De most mégis ez van terítéken, hiszen a kormány fel akarja számolni a Különleges Ügyészséget és az ellenzék pedig az ellen tiltakozik, hogy ez megtörténjen.

De nem ez a lényege az egésznek. A rendszer maga rossz, tehát ha megmarad ez a rendszer, akkor sem lesz jó. Ne ragadjunk le! Ha megmutatta az idő, hogy ez egy nem megfelelő rendszer, akkor ezen igenis változtatni kell. Azt kell megtalálni, hogy hogyan változtassunk úgy, hogy az az előnyére váljon az országnak és a polgárainak.

Tehát az ön pártja nem zárja ki a lehetséges megoldások közül azt, hogy felszámolják a Különleges Ügyészséget?

Jelen pillanatban, ahogy említettem önnek, egy szakértői csoport foglalkozik ezzel a kérdéssel és saját javaslattal is fogunk élni.

Már érintettük a Robert Ficóval való tárgyalást. Ez után az egyeztetés után ön a közösségi oldalán azt írta, a kormányfővel, és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel, illetve az ön pártja által jelölt kisebbségi kormánybiztossal, Horony Ákossal a Kisebbségi Kulturális Alapnak a kabinet által tervezett felszámolásáról tárgyal. Hol tart ez az ügy?

Szeretném hangsúlyozni, a mi érdekünk az, hogy a közösségünk számára és a nemzeti közösségek számára Szlovákiában az olyan intézmények, mint a Kisebbségi Kulturális Alap a lehető legjobban, a leghatékonyabban és a legjobb forrásokkal, eszközökkel működjenek. Hogy ez hogyan fog megvalósulni, az természetesen a tárgyalások tárgyát fogja képezni. Nekünk két fontos célunk van. Az egyik az, hogy a támogatások és a segítség megmaradjon, a másik pedig, hogy átláthatóbb és hatékonyabb legyen a dotációk elosztása. Ehhez fogjuk keresni a megoldásokat.

Ön azt mondta, a KKA hatékonyságát és a támogatások elosztásának átláthatóságát tartják szem előtt. Az alapnak az önkormányzatisága nem számít? Hiszen a KKA jelenleg úgy működik, hogy a támogatásokat a kisebbségi szervezetek által választott bizottsági tagok is értékelik és ők döntenek arról, hogy mely projektek és kezdeményezések részesülnek támogatásban.

Mindenképpen. A transzparencia alatt azt is értem, hogy a közösségünk, tehát aki jogosult ezekre a támogatásokra és segítségekre, azoknak beleszólásuk legyen ebbe, hiszen a közösségünk képviselői tudják a legjobban, hogy mire van szükségük.

Az alap önállósága mellett kiáll?

Olyan megoldást szeretnénk találni, ami ezeknek a kritériumoknak amiket említettünk, megfelel. Hogy ennek mi lesz a módja, az másodlagos kérdés. Ne menjünk el addig, hogy most megmarad, vagy nem marad. Találjunk egy olyan megoldást, ami garantálja ezeket a dolgokat. Hogy ez milyen formában fog megvalósulni, azt egyelőre nem tudom önnek megmondani, de mindenképpen az a fontos, hogy azok a kritériumok, amelyek miatt létrejött ez az alap, teljesüljenek és hatékonyabbak legyenek. Megint csak azt tudom mondani, ez a kezdeményezés jó volt, elindult valami felé, viszont látjuk az idő múlásával, hogy van még min javítani. És ezen dolgozunk. Javítsuk meg, találjuk meg a lehetőségét és a módját.

Az előbb arról beszéltünk, hogy az alap önállósága forog kockán. Az ön által említett szempontok, tehát az önkormányzatiság, az átláthatóság, illetve a hatékonyság, megvalósulhat-e egyáltalán úgy, ha az alap nem önálló?

A konkrét megoldást a szakembereknek kell megtalálnia. Ez a három kritérium a fontos.

Térjünk még vissza a Robert Fico miniszterelnökkel való egyeztetésére. Említette, hogy a kollektív bűnösség elvét is felhozta a tárgyaláson. Miről volt még szó?

Említettem még a kétnyelvű táblák példáját vagy azt, hogy máig nincsen kisebbségi törvény.

Erre mit reagált Robert Fico?

Azt, hogy nézzük meg ezeket. Illetve, hogy ilyen feladata lehet a kormánybiztosnak, aki előállhat majd egy megoldási javaslattal. Nem volt egyáltalán elutasító. Jeleztük felé, hogy a számunkra fontos kérdéseket, napirenden kell tartani. Ez azért is fontos, mivel láthatjuk a népszámlálási adatokból, hogy a magyarok Szlovákiában fogynak.

Miként reagált Robert Fico miniszterelnök, amikor felhozta neki a kollektív bűnösség témáját, vagyis a Beneš-dekrétumok kérdését?

Tudatosította, hogy ezt a témát napirenden fogjuk tartani, és hogy ez egy olyan dolog, amit szeretnénk, ha meg lenne oldva.

Malina Hedvig ügyéről beszélt vele?

Ez nem került szóba.

Haladjunk tovább az utolsó előtti témakörre, ami ugyancsak jelentős hullámokat vetett a szlovákiai nyilvánosságban. Andrej Dankoról van szó, az SNS elnökéről, aki egy közúti balesetet okozott, majd pedig elmenekült a helyszínről. A rendőrségnek csak 15 órával a történtek után sikerült őt alkoholtesztnek alávetnie. Ön szerint Danko egy ilyen kihágás után a parlament alelnöki tisztségében maradhat?

Nézze, én azt tudom mondani erre, hogy ez Andrej Danko ügye és ezt saját magának kellene rendeznie. Más országokban a politikai kultúra természetesen megkívánja, hogy ha valaki valami olyat tesz, ami megkülönbözteti a vele való elbánást az átlagpolgártól, akkor levonja a következtetést és meglépje azt a lépést, ami ilyen esetben elvárható. Kíváncsi vagyok, hogy Andrej Danko megteszi-e ezt. Én azt szeretném hangsúlyozni, elfogadhatatlan, hogy különbség legyen téve polgár és polgár között. Hiszen egy átlagpolgárral, aki nincs politikai tisztségben, nem fordulhatna elő, hogy egy ilyen esetnek ne legyenek következményei. Úgy tudom, Andrej Dankónak elvették a jogosítványát, tehát ez a lépés meg lett téve. Azonban az, hogy a továbbiakban milyen következményeket von le, az ő lelkiismeretén múlik, illetve a polgárok majd ez alapján tudnak dönteni egy választás során.

De a politikai kultúrába ön szerint bele kellene tartoznia, hogy egy ilyen esetben a politikai tisztviselő lemond a tisztségéről?

Mindenképpen át kellene értékelni, ilyen esetben mit tesz.

Végül pedig beszéljünk az ön pártjának a Magyar Szövetségnek az ügyeiről is. Az újdonsült alelnökük, Gyimesi György a közösségi oldalán egy olyan karikatúrát osztott meg, ahol a német származású Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnököt horogkeresztekkel ábrázolják. Elnök úr, az ön pártja, a Magyar Szövetség annak az Európai Néppártnak a tagja, amelynek az egyik vezetője pont Ursula von der Leyen. Hogyan magyarázza a pártcsaládja előtt az alelnöke, Gyimesi viselkedését?

Ahogy mondtam, ez egy gyűjtőpárt. Egyébként lesz alakalom erről beszélni, az Európai Néppártnak lesz egy kongresszusa március elején, ahol én is ott leszek. Amennyiben erre alkalmam és lehetőségem lesz, akkor természetesen szóba fog kerülni ez a téma. De ahogy említettem, mi egy gyűjtőpárt vagyunk, ahol lehet egyeseknek más véleménye adott kérdésekkel kapcsolatban. A polgárok aztán el tudják dönteni, hogy az irány amit az egyes személyek képviselnek, mennyire felel meg nekik. Hiszen a parlamenti választáson preferencia-szavazatokkal tudnak sorrendet állítani, hogy kinek a véleménye áll hozzájuk közel.

Nem tart attól, hogy emiatt kizárják a Magyar Szövetséget az Európai Néppártból?

Nézze, mi hangsúlyosan jeleztük, minden eddigi lépésünkkel azt az irányt mutattuk, hogy az Európai Néppárt tagjai vagyunk és ezt a kongresszusunk jóvá is hagyta.

Nézzük meg mit gondol erről maga az Európai Néppárt. Az EPP európa parlamenti frakciójának szóvivője lapunkkal azt közölte: „A frakció élesen elhatárolódik attól, amit Gyimesi György a Facebookon posztolt. Von der Leyen elnököt és az Európai Uniót a náci ideológiával kapcsolatba hozni és az elnökasszonyt horogkereszttel ábrázolni az EPP-frakció számára teljességgel elfogadhatatlan.” Gyimesi György ez után ön szerint megtarthatja a párt alelnöki tisztségét, vagy le le kell mondania?

Ezzel a kérdéssel majd a párton belül fogunk foglalkozni, nem a médiában.