Fokozatosan javul a levegő minősége Szlovákiában

A brüsszeli összejövetelen Norbert Kurilla államtitkár beszámolt a jelenlegi szlovákiai helyzetről és azokról a tevékenységekről, melyeket a levegőminőség javítása érdekében tesz az ország. Ide tartozik például az energiahatékonyság támogatása, az alacsony kibocsátású zónák létrehozása, az elektromobilitás támogatása, de a légszennyezettség kezelésére vonatkozó nemzeti program kidolgozása vagy az új Levegővédelmi Stratégia előkészítése is, amely egy részletes levegőminőség-elemzést tartalmaz, illetve javaslatokat tesz a levegőminőség javítására. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a levegőminőség javítása a kormányprogram valamint a készülő Környezetvédelmi Stratégia prioritása is.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a Szlovák Köztársaság az elmúlt időszakban nem felelt meg bizonyos, a levegőminőségre vonatkozó kritériumnak, különösen a PM10 kisméretű részecske szennyezés és a nitrogén-oxidok tekintetében. Másrészt a monitoring eredményei azt mutatják, hogy az előző időszakban hozott intézkedések számos területen a levegő minőségének javítását eredményezték, ezért úgy véljük, a jelenlegi és az előkészületben lévő lépéseink további javuláshoz vezetnek" – mondta Kurilla hozzátéve, míg 2004-ben 17 levegő igazgatási zóna volt az országban, 2016-ban már csak 12. A területük 52 százalékkal, a zónákon belül élő lakosság száma pedig 54 százalékkal csökkent.

Ugyanakkor 2016-ban csak a Nagyidán mért adatok lépték túl a 24 órás egészségügyi határértéket. A többi mérőállomáson a PM10-koncentráció nem lépte túl a határértéket sem az átlagos éves értékeket. Hasonló, sőt jobb a helyzet a nitrogén-oxidokkal. 2016-ban egyetlen mérőállomáson sem lépték túl az emberi egészség védelmére vonatkozó éves és óránkénti határértéket sőt, a riasztási küszöbértéket sem.

A pozitív tendencia ellenére a tárca nem hagy fel a helyzet elemzésével, és továbbra is jobb eredményekre törekszik. Például már bevezette a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékeket, elfogadta a PM10 részecskékre vonatkozó stratégiát, a levegővédelmi törvénybe pedig beépítette a levegőminőségi fejlesztési programok három évenkénti felülvizsgálatát, az önkormányzatoknak pedig lehetőséget ad alacsony kibocsátású zónák kijelölésére.

A minisztérium nagy jelentőséget tulajdonít a tájékoztatásnak is. Tavaly óta kötelező tájékoztatni a lakosságot a szmoghelyzetről, és egy új weboldalt is indított, mely a kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérésről tájékoztat (vykurovanie.enviroportal.sk). Emellett az európai uniós alapok, a Környezetvédelmi Alap és az állami költségvetés forrásaiból is lehetőség van a levegő védelmére irányuló pályázatok finanszírozására.

Karmenu Vella a tanácskozás végén leszögezte, a lakosság azonnali levegőminőség-javulást vár. A Bizottság felszólította a nemzeti kormányokat, hogy sürgősen tegyék meg a szükséges lépéseket, amelyek azonban nemcsak a környezetvédelmi miniszterek hatásköre, hanem az egész kormány feladata.