Foghíjas bérletfizetési moratórium

A törvényhozás által egy hete elfogadott jogszabály szerint a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe jutott bérlőkkel kötött szerződést az ingatlant bérbeadók idén egyoldalúan már akkor sem mondhatják fel, ha az előbbiek nem fizetnek időben. A bérletfizetési moratóriumnak köszönhetően az év végéig nem mondhatnak fel azoknak a bérlőknek, akik április 1-je és június 30-a között késnek a bérleti díj átutalásával a járványellenes intézkedések által okozott anyagi nehézségek miatt. A bérleti díjakat az adott időszakra azonban nem engedik el, vagyis a moratórium lejárta után ezt a bérlőknek ki kell majd fizetniük.

Pontatlan fogalmazás

A szakemberek szerint az ötlet jó, a gyakorlati megvalósításával azonban gondok lesznek. „A jogszabály lényege, hogy megvédje azokat, akik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megszorítások miatt átmenetileg képtelenek megtéríteni a bérleti díjakat. A jogszabály kidolgozói azonban nem fogalmaztak pontosan, vagyis a szabályok nem elég egyértelműek, a gyakorlati megvalósítása során így rengeteg bizonytalansággal találhatják majd szembe magukat a bérlők és a bérbeadók is” – derül ki a Havel & Partners ügyvédi iroda elemzéséből, amely szerint az új szabályok egyes esetekben épp azokat nem védik majd meg, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne.

A Havel & Partners szakemberei szerint a bérletfizetési moratóriummal kapcsolatos jogszabály szerint a moratórium csak a bérleti díjakra vonatkozik, vagyis az „egyéb kötelezettségeket” nem érinti. Ha valaki nem fizeti majd a bérleti díjat és az ezzel összefüggő követeléseket, akkor a bérbeadó jogosult lesz a szerződésben megszabott késedelmi kamat felszámolására. A bérbeadó igénybe veheti a szerződésben megszabott biztosítékot vagy bankgaranciát is.

„Ha a bérlő nem fizeti ki a biztosíték vagy banki garancia felhasznált részét, a bérbeadó – a bérleti szerződés megszegésére hivatkozva – felmondhatja a szerződést”

– figyelmeztet az ügyvédi iroda.

Kire vonatkozik?

A törvény nem fogalmaz elég egyértelműen azzal a feltétellel kapcsolatban sem, hogy a bérletfizetési moratóriumot csak a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek vehetik igénybe. A jogászok szerint nem elég egyértelmű, hogy ezt hogyan kell bizonyítani, ami elsősorban az irodahelyiségeket bérlők számára okozhat gondot. Az ügyvédi iroda az elemzésében azokra az esetekre is felhívta a figyelmet, amelyeknél a bérleti díjat előre fizetik. A jogszabály szerint ugyanis a moratórium azokra vonatkozik, akik április 1-je és június 30-a között késnek a bérleti díj átutalásával. Ha azonban az áprilisi díjat előre kérik, és ezt már márciusban meg kellett fizetni, akkor a bérlő – legalábbis a jogszabály szerint – felmondhat az ingatlant bérbe vevőnek.

Hogy hogyan segíthetnének a bajba jutott bérlőkön, arról a gazdasági miniszter, Richard Sulík tárgyal a koalíciós partnereivel. Az előzetes tervek szerint az állam hozzájárulhatna a bérleti díj egy részének az átvállalásához is. A gazdasági tárca sajtóosztálya szerint a minisztérium mindent megtesz majd annak érdekében, hogy az összes érintett számára elfogadható kompromisszum szülessen.

(mi, TASR)