Focus: a szlovákiai magyarok együttműködést akarnak

A Híd által rendelt felmérést a Focus 710 magyarlakta vidéken élő válaszadó bevonásával készítette. A közvélemény-kutatásban két kérdést vizsgáltak: a megkérdezettek hogyan képzelik el a szlovákiai magyar politikai színtér jövőjét, valamint rákérdeztek arra is, hogy ki tartanak a legszimpatikusabb szlovákiai magyar politikusnak.

A fontos együttműködés 

Ami az első kérdést illeti, az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége a magyar pártok együttműködését szorgalmazza. Az adatközlők 61 százaléka, vagyis csaknem kétharmada azt szeretné, ha a meglévő pártok egyesülnének. A válaszadók 12 százaléka ugyan nem ért egyet a magyar szubjektumok összeolvadásával, ennek ellenére szeretné, ha a pártok valamilyen módon együttműködnének. További 12 százalék ellenben úgy gondolja, hogy teljesen új, magyar érdekeket képviselő pártra lenne szükséges a szlovákiai magyarságnak. 

Jóval kevesebben vannak azok, akik már nem látják értelmét a magyar érdekeket képviselő pártoknak: közel 9 százalék véli úgy, hogy a szlovákiai magyar pártoknak kellene keresniük egy erős szlovák partnert, és az ő listájukon kellene elindulniuk, 2 százalék pedig úgy gondolja, hogy a magyar szavazók már nem szavaznak magyar pártra. A válaszadók 4,1 százaléka nem tudott állást foglalni a kérdésben.

Sólymos: a felmérés igazol

Sólymos László, a Híd elnöke a felméréssel kapcsolatban elmondta: már a februári választás előtt is az volt a meggyőződése, hogy csak együttműködve lehet biztosítani a magyarság és a régiók erős parlamenti képviseletét.

„A Híd új vezetésének megválasztását követően is azt hangsúlyoztam, tárgyalnunk kell a többi párttal az együttműködésről. Ezek a számok azt igazolják, hogy az emberek is ugyanígy gondolkodnak”

– vélekedett a pártelnök.

Berényi József, az MKP ügyvivő elnökségének tagja lapunknak elmondta: a többség akaratát fogalmazta meg korábban az MKP Országos Tanácsa is.

„Leszögeztük, hogy több platform mentén létrejövő egységes pártról kell tárgyalni”

– fűzte hozzá Berényi.

Kérdéses számok?

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke úgy véli, hogy a felmérésben szereplő számokat nem feltétlenül kell túlságosan komolyan venni.

„Miután az elmúlt másfél év három országos választása bizonyította, hogy a Focus felméréseiben a magyar pártok eredményeinek köze nem volt a valósághoz, komoly fenntartásokkal kell kezelni ezt a kutatást is”

– mondta lapunknak Mózes. Egyúttal leszögezte: ha a számok nem is pontosak, a fő üzenet világos.

„Annak ellenére is, hogy a Focus készítette és a Híd rendelte, az jött ki belőle, hogy a magyarok elsöprő többsége etnikai politizálást, magyar összefogást akar. Ez világos üzenet azoknak, akik egy szlovák listára terelnék a magyarokat, és azoknak is, akik nem magyar, hanem interetnikus pártban gondolkodnak”

– vélekedett az Összefogás vezetője.

Berényi közkedvelt

A felmérés második részében az elemzők arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók a felsorolt hét politikus közül (Őry Péter, Sólymos László, Mózes Szabolcs, Simon Zsolt, Csáky Pál, Menyhárt József, Berényi József) kit tartanak a legszimpatikusabbnak. A megkérdezettek közel 57 százaléka találta szimpatikusnak Berényi Józsefet (20,4 százalék „nagyon szimpatikusnak”, 36,5 százalék pedig „inkább szimpatikusnak”), ezzel ő a legkedveltebb személy a listán. A második helyen Sólymos László áll, őt a válaszadók közel 55 százaléka tartja szimpatikusnak. Sólymost az MKP leköszönő elnöke, Menyhárt József követi, akit a válaszadók 48,6 százaléka tartott szimpatikusnak, majd szintén egy volt MKP-elnök, Csáky Pál következik, 46,2 százalékkal. Ugyanakkor Csáky volt az is, akit a legtöbb válaszadó nem tartott szimpatikusnak (több mint 30 százalék).

„Nyilván csak egy felmérésről van szó, tehát nem kívánom túlértékelni az eredményt, de mindenképpen megtisztelő, ha az emberek így gondolkodnak”

– nyilatkozta az eredménnyel kapcsolatban Berényi. Korábban lapunknak azt mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy a tisztújító közgyűlés után újra ő álljon a párt élén. Most hozzátette, ezen a felmérés eredménye sem változtat.

„Amit egyszer kimondtam, azt már nem szoktam visszavonni, pláne nem egy közvélemény-kutatás alapján. Továbbra is érvényes: elnök nem leszek, de egyéb más tisztséget szívesen elfogadok”

– szögezte le.

Miért az időzítés?

A felmérés eredményeit a Híd nem sokkal az MKP tisztújító közgyűlése előtt tette közzé. Berényi szerint ez semmit sem változtat a tisztújítás végeredményén.

„Az MKP komplex módon dönt az új tisztségekről. Ez azt jelenti, hogy a koncepciót, a programot vesszük figyelembe, nem egy közvélemény-kutatásra alapozzuk a párt jövőjét”

– magyarázta.

Sólymos László az időzítéssel kapcsolatban lapunknak úgy reagált, összefüggést keresni a felmérés és az MKP közgyűlése között merő spekuláció.

„Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott eredmények azt igazolják, amit már hónapok óta hangoztatok”

– zárta Sólymos.