Fico és Kiska és sok meglepetés

Robert Fico nyert, Andrej Kiska a második helyen végzett. És lesz második forduló is. Első látásra a várt eredményt hozta az elnökválasztás első fordulója. Pedig nem: Ficónak minden felmérés 40 százalék körüli támogatottságot mutatott, sőt, viszonylag alacsony részvétel esetén még erősebb eredményt vártak tőle. Ennek ellenére a részvétel meg sem közelítette az 50 százalékot, Fico pedig még a 30 százalékot sem tudta hozni. 28 százalékos eredménye mélyen a várakozások alatt van.

Fico gyenge teljesítménye rámutatott a miniszterelnök sebezhetőségére. Ha Kiska a szombaton kiesett jobboldali jelöltek szavazóinak csak egy részét szólítja meg, már megverheti a kormányfőt. Ficónak ugyanis alig maradtak tartalékai. 

Andrej Kiska 24 százaléka megegyezik azzal, amit a felmérések mutattak, ám azt kevesen várták, hogy Radoslav Procházka ennyire megszorítja. A 41 éves jelölt kevesebb, mint 3 százalékponttal maradt csak el a poprádi vállalkozótól. Procházka még nem mondta meg, a második körben kit támogat. Ficót aligha fogja, ám nem biztos, hogy nyíltan beáll Kiska mögé.

Kiska az eredmények ismertetése után keményen nekiment Ficónak, egyebek mellett feljelentést készül ellene tenni a miniszterelnök kijelentései miatt – Fico az utolsó tévévitákban azt állította, hogy Kiska korábban uzsorakamaton adott kölcsönt ügyfeleinek.

Milan Kňažko annyi szavazatot kapott, amennyit a felmérések alapján jósolni lehetett neki. Alulteljesített viszont Pavol Hrušovský, akinek 3,3 százalékos eredménye csalódást a Népi Platform számára.

Bárdos Gyula a voksot 5,1 százalékát szerezte meg, ami egyszerre sokféle értelmezésre ad lehetőséget. Bárdos korábban – először az Új Szó Stúdióban – úgy nyilatkozott, 5 százalék alatti eredménnyel elégedetlen lesz. Pártja, az MKP támogatottsága az utóbbi hónapok felmérései szerint pont 5 százalék körüli, vagyis úgy tűnik, más választói csoportokat nem igazán sikerült megszólítania a jelöltnek. Másrészt először indult magyar nemzetiségű jelölt, így eredményét nincs nagyon mivel összehasonlítani. Sokan talán amiatt sem rá voksoltak, mivel tudták, hogy nem jut tovább a második körbe.

Bárdos Gyula és Berényi József MKP-elnök elégedett az elért eredménnyel. Berényi még nem tudja, kit fog az MKP támogatni a második fordulóban. „Robert Ficót már ismerjük, Andrej Kiskát még nem. Meglátjuk, mit tud majd felajánlani, miben tudja támogatni a magyar kisebbséget és utána majd döntünk az esetleges támogatásáról” – jelentette ki Berényi. Bárdos pedig hozzátette: egyszer s mindenkorra véget kell érnie annak a korszaknak, hogy valakit a kék szeme vagy a szép frizurája miatt támogatjuk.

Dél-Szlovákiában viszonylag alacsony volt a szavazókedv. A Dunaszerdahelyi járásban csak a választók 38 százaléka járult az urnákhoz. A Komáromi járásban még ennyi sem, csak 34 százalékos volt a részvétel. A Rimaszombati választási körzetben – ez nagyobb, mint a járás – 33 százaléknyian adták le voksukat. A Rozsnyói választási körzetben 36, a Tőketerebesiben csak 32 százaléknyian.

Bárdos a magyarlakta régiókban nem kapott annyi voksot, mint amennyi a magyarok aránya. A Dunaszerdahelyi járásban pl. csak a választók 52 százaléka voksolt rá, holott a járásban 75 százalék a magyarok aránya. Ezek szerint a magyarok jórészt otthonmaradtak vagy egy nem kis részük nem Bárdosra szavazott. A legvalószínűbb a két lehetőség kölcsönös hatása.

Hrušovský mellett a választások nagy vesztese Ján Čarnogurský is, aki a voksok 0,6 százalékát szerezte meg, még a kommunista párt jelöltje is megelőzte őt. Az utolsó, 14. helyen végzett Stanislav Martinčko 2547 szavazatával csúcsot döntött: a közvetlen államfőválasztások 15 éves történetében soha senkinek sem sikerült ennyi kevés voksot összegyűjtenie. A második fordulóra március 29-én kerül sor.