Fico államosítana: elvenné a megyéktől a középiskolákat

A szakiskolák tanterve nem reflektál a munkaerőpiac igényeire, ezért Robert Fico kormányfő szerint a fenntartót, vagyis a megyéket terheli a felelősség. „A szakképzésnek a munkáltatók igényeit kellene tükröznie. Évente átlag 30 ezer diák kerül a munkaerőpiacra, de 62%-uk nem a szakmájában helyezkedik el” – jelentette ki Fico, aki ezért a szakképzést visszaadná az oktatási tárcának. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter azt mondta, tárcája ragaszkodni fog hozzá, hogy a szakmunkásképzésnek kötelezően a munkaerőpiac igényeiből kelljen kiindulnia. 

Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár szerint a tárca már dolgozik a szakmunkásképzést érintő összesen négy törvény módosításán, és jelenleg nem számolnak a szakiskolák központosításával. „A tárcaközi egyeztetés során beterjeszthetik a megyék hatáskörének korlátozását” – közölte Krajňák. Ugyanakkor hozzátette, ő ellenzi a központosítást.

„Elutasítom, hogy elvegyék ezeket a jogköröket a régióktól. Például Pozsony megyének teljesen más az oktatási hálózata, mint Besztercebánya vagy Eperjes megyéé. Helyben lehet a leginkább feltérképezni a szükségleteket. Viszont el tudom képzelni, hogy nagyobb súlya legyen a kerületi oktatási tanácsok ajánlásának a szakok engedélyezésekor” – magyarázta az államtitkár. 

Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) munkatársa szerint a központosításnak csak akkor volna értelme, ha az állam legalább tíz évre előre tervezne. „Ezt a lehetőséget például a Jaguar Land Rower letelepedése kapcsán elmulasztotta” – magyarázza Páleník. 

Júlia Uhrinová, a rimaszombati Regionális Fejlesztési Ügynökség (RRA) igazgatója viszont arra figyelmeztet, hogy nem lehet mindenért a megyéket és az iskolákat hibáztatni.

„Az új szakok indítása hosszú, bonyolult folyamat, ráadásul a pénzt a fenntartónak kell előteremtenie”– magyarázza Uhrinová. 

A kormány előrejelzései alapján 2022-ig a munkáltatóknak az autóiparban és a gépiparban lesznek súlyos gondjaik a munkaerőhiánnyal. „Évente 2500-3500 gépszerelőre, szerszámkészítőre, villanyszerelőre és hasonló végzettségű szakemberekre lesz szükség” – állítja a kormányfő. „Egy éve már figyelmeztettem erre a problémára, azóta semmi sem történt” – közölte Fico. 

 

Légből kapott számok

Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) munkatársa szerint Fico számai módszertani szempontból nincsenek alátámasztva. „Csak azt lehet nyomon követni, hogy hány diák lesz munkanélküli a középiskolát követően. Ráadásul míg a nagy vállalatok valóban konkrét pozícióba veszik fel a munkásokat, addig a kisebb vállalkozásoknál egy-egy alkalmazott szinte mindent csinál. Ezért is nehéz behatárolni, hogy valóban a szakmájában helyezkedett-e el a pályakezdő” – magyarázza Páleník.

Még nem tárgyaltak

A Híd ellenzi a szakközépiskolák központosítását, azt azonban támogatná, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket indítsanak. „Azt kell elérni, hogy a középiskolák egy jelentős része szakközépiskola legyen, amely a munkaadóknak képezné az alkalmazottakat. Ehhez nem kell elvenni az iskolafenntartás jogát a megyéktől – jelentette ki a Híd elnöke. – A koalíciós tanács erről még nem tárgyalt, de ha csak központosításról lesz szó, abba nem megyünk bele” – közölte Bugár.

Ellentmondások

A központosítás előtt stratégiára lenne szükség, meg kellene határoznunk, hogy bányászokat vagy gépészeket akarunk-e képezni, és ehhez igazítani a szakképzést és a normatív támogatást – érvel Michal Páleník, aki arra is rámutat, hogy Robert Fico egyrészt bírálja a szakmunkásképzést, másrészt a kormány jó ideje támogat olyan képzéseket, melyekről tudjuk, hogy nincs jövője, ilyen a vájártanulók képzése.

Júlia Uhrinová, a rimaszombati Regionális Fejlesztési Ügynökség (RRA) igazgatójának tapasztalata szerint nehéz az új szakok beindítása. A mechatronika névre keresztelt, a legújabb mezőgazdasági gépek kezelését oktató program elindításában vett részt Rimaszombatban. „A tanulmányi programot az iskolának kellett kidolgoznia, ezután következett a bonyolult és hosszadalmas akkreditáció. Probléma továbbá, hogy az új szakokhoz nagyon nehéz szakképzett pedagógust találni, mert a fiatal mérnökök más ágazatban a háromszorosát is megkeresik annak, amit az oktatásügyben” – magyarázza Uhrinová. Szerinte az oktatás modernizálása eddig sem akarat, hanem pénz kérdése volt.

„Egy új szak beindításához új tankönyvekre, a gyakorlati képzést lehetővé tevő legújabb eszközökre, műhelyekre van szükség, a költségeket pedig az iskolának, illetve a fenntartónak kell állnia” – magyarázta Júlia Uhrinová. A fejlesztés jobbára a támogató cégek révén és uniós forrásokból valósulhat meg.

Peter Krajňák (Híd) államtitkár elárulta, a tervek között szerepel, hogy a kevésbé keresett szakmák után a minisztérium kisebb normatívát fizetne. Szeretnék vonzóbbá tenni a duális képzést és megerősíteni a regionális hivatalok hatáskörét a szakok engedélyezésében. (ie, lpj)