Közélet

Fico: a koalíció működik

Pozsony | Robert Fico, a Smer-SD elnöke „abszolút semmilyen okot nem lát” az előrehozott választásokra. Szerinte a felelősségteljes politika abban áll, hogy tovább kormányoznak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a koalíció működőképes. Fico mindezt a koalíciós tanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelentette ki.
TASR

2019. március 26. 17:00

Frissítve
Tibor Bernaťák (SNS), Robert Fico (Smer-SD) és Bastrnák Tibor - TASR-felvétel

„Működőképes koalíciónk van. Elég volt egy konstruktív koalíciós megbeszélést tartani, és az élet megy tovább” – mondta Fico, hozzátéve: tiszteletben tartja, hogy a választásokat megelőző évben az egyes pártok fokozatosan el fognak különülni, és olyan témákat fognak megnyitni, amelyeket fontosnak tartanak az önreprezentáció szempontjából. Ennek ellenére szerinte továbbra is érvényes, hogy a koalíciónak ki kellene tartania a ciklus végéig, vagyis 2020 márciusáig.

Fico emellett arról is tájékoztatott, hogy a koalíció a keddi tárgyaláson előrelépett az alkotmánybíró-választás, az Egyesült Államokkal való védelmi együttműködésről szóló megállapodás, valamint az adókra és járulékokra vonatkozó módosítások terén is. A tárgyalások folytatódni fognak. 

Az alkotmánybíró-jelöltekről a parlament április 3-án szavaz. „Pozitív irányban léptünk előre az alkotmánybíró-jelöltek választásának kérdésében is. Tovább tárgyalunk, és reméljük, hogy jövő héten tanúi lesznek a pozitív eredménynek” – mondta Bastrnák Tibor, a Most-Híd frakcióvezetője. Tibor Bernaťák, az SNS frakcióelnöke hozzátette: pártja mindent megtesz annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság ismét működőképes legyen.

Fico elmondása szerint az amerikai megállapodással összefüggésben is ésszerű eredményre jutottak. „Lefektettünk bizonyos feltételeket, amelyek áthághatatlanok az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást tekintve” – mondta Fico. Bernaťák elismételte az SNS álláspontját, miszerint semmilyen körülmények között nem engedik meg, hogy külföldi katonai támaszpontok épüljenek Szlovákia területén.

A Most-Híd és a Smer-SD tiszteletben tartja az SNS álláspontját. „Nem írhatunk alá olyan szerződést, amely sértené Szlovákia szuverenitását” – tette hozzá Fico. Ugyanakkor egyetértenek abban is, hogy Szlovákia választhat olyan projekteket, melyeket amerikai támogatásból finanszíroznának. Fico szerint viszont ez csak olyan projekt lehet, amely miatt a jövőben nem válna katonai támadás célpontjává az ország.

A koalíció abban is megegyezett, hogy az SNS, a Most-Híd és a Smer-SD több javaslatát is elnapolják, és csak a parlament májusi ülésén fogják megvitatni azokat. Ezek többsége az adókat és a járulékokat érinti.
 

Bernaťák fontosnak tartja, hogy a koalíció érdekelt abban, hogy csökkentsék a cégek és az emberek adó- és járulékterheit. „Megegyeztünk, hogy keresni fogjuk a kompromisszumot, hogy segíteni tudjuk a nyugdíjasokat, a kis és közepes vállalkozókat, valamint az édesanyákat” – tette hozzá Bastrnák. Fico elmondta: a Smer-SD komolyan veszi az SNS és a Most-Híd javaslatait, ugyanakkor meg kell vitatni azok államháztartásra gyakorolt hatását is, mégpedig az új pénzügyminiszter jelenlétében. A nevét egyelőre nem árulták el.  

Elhalasztották a vitát a válaszadási jog újbóli bevezetéséről

A politikusok válaszadási jogának újbóli bevezetéséről a parlament csak a következő ülésen fog dönteni. A Smer-SD javaslata az egyike annak a 17 pontnak, melyek megtárgyalását a kormánykoalíció a májusi ülésre halasztotta.

A sajtótörvény módosítását a Smer-SD két képviselője, Dušan Jarjabek és Miroslav Číž indítványozta. Číž rámutatott: egyes európai országokban az ehhez hasonló jogszabályok még szigorúbb intézkedéseket tartalmaznak, például ami a szankciókat illeti. Jarjabek a szlovák alkotmány 19. cikkelyével érvelt, amely arról szól, hogy „mindenki egyenlő”.

A köztisztviselők válaszadási joga 2008-ban, Robert Fico (Smer-SD) első kormányzása idején vált a szlovák jogrend részévé. Iveta Radičová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott. Jarjabek és Číž most az eredeti állapotot állítanák vissza.

A javaslat értelmében ha egy kiadó vagy hírügynökség nem teszi közzé a helyesbítést, a reakciót vagy a kiegészítést, illetve ha nem tartja be a közzétételre vonatkozó feltételek valamelyikét, az a személy, aki a közzétételt igényelte, 1660 és 4980 euró közötti pénzbeli kártérítésre lesz jogosult. A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kötelező közzétenni a reakciót.

Az SNS, a Smer-SD és a Most-Híd gazdasági és szociális jellegű javaslatait is elhalasztották. Csak a májusi ülésen kerül terítékre például a társasági adó csökkentése, a 10 százalékos áfa bevezetése az élelmiszerekre, a koncessziós díjak eltörlése, az atomtörvény módosítása, a házasságkötés utáni névváltoztatásért fizetendő díj eltörlése, vagy az egyéb adókedvezmények bevezetése.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Frissítve

Helyi iszlamisták követték el a Srí Lanka-i támadásokat

A hímestől a Fabergé-tojásig

Ukrán elnökválasztás - Porosenko elismerte vereségét

Juncker harcot hirdet az álhírek ellen, Orbánnak is üzent

Mbappé nem akar a Real Madridba igazolni

Washington megvonja a mentességet az iráni kőolajat importáló országoktól

Legfrissebb galériák
Olvasta már?