Félvállról veszi az állam a felkészítést

Pozsony. Az oktatási minisztérium szeptemberben küldte el az iskoláknak azt az anyagot, melyet szélsőségek és radikalizmus megelőzésének érdekében dolgozott ki. A dokumentumot a civilek és a tanárok is bírálják.

Elena Gallová Kriglerová kisebbségi szakértő, a CVEK (Centrum pre výskum etnicity a kultúry) munkatársa súlyos problémának tartja, hogy a segédanyag csak az extrémizmus megnyilvánulási formáira összpontosít, csak arra tér ki, hogy ezek bűncselekménynek minősülnek, hogy veszélyesek, és büntetést vonnak maguk után. „Tapasztalataim alapján sokkal inkább a szélsőségek megelőzéséhez kellene segítő kezet nyújtani a tanároknak. Például, hogy hogyan erősítsék a diákok biztonságérzetét. A tárcának olyan anyaggal kellene előállnia, mely a sokszínűség értékeire mutat rá, és annak tiszteletben tartására vezeti a diákokat” – véli Elena Gallová Kriglerová. Égető hiányosságnak tartja, hogy a hazai pedagógusképzés nem készíti fel a leendő pedagógusokat az etnikailag vegyes osztályokban való munkára, ahogyan arra sem, hogy hogyan lehet a diákokat a sokszínűség elfogadására nevelni. „A multikulturalizmus nagyon kevés felsőoktatási intézmény programjában szerepel, és nagyon korlátozott terjedelemben” – mondta Gallová Kriglerová.

A kétségbeesés szülte

Angyal László, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola történelemtanára szerint a minisztériumi anyagot a kétségbeesés szülte. „Rendkívül összetett problémának tartom ezt a témakört, a tárca anyagát viszont csak további kiegészítéseket és megjegyzéseket követően lehetne alkalmazni a tanórákon” – mondta Angyal László. Úgy véli, több tantárgy (történelem, etika, erkölcstan, polgári nevelés) keretében és összehangoltan kellene foglalkozni a problémakörrel. Ehhez a tanterveket is összhangba kellene hozni. Rámutatott, hogy a történelemóra kerettantervében az extrémizmus nem is szerepel. Angyal nagyobb hangsúlyt fektetne a nemzetiségek történelmének oktatására. A dokumentum margójára elmondta, hogy a megelőzésben nem lehet csak az iskolára támaszkodni. „Óriási szerepük van a médiáknak, a mai gyerekek rengeteg időt töltenek a világhálón, a különböző közösségi és szociális oldalakon, melyek jelentősen befolyásolják, formálják őket. Ezek hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni” – magyarázza a történelemtanár. Szerinte az oktatásban uniós normákból kellene kiindulni, melyek külföldön bevett gyakorlatnak számítanak, a mi oktatási rendszerünk ebből a szempontból is elmaradott. Úgy véli, a dokumentum szerzőinek nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetniük a jobboldali szélsőségekre, a nacionalizmusra, a xenofóbiára. „A fogalmak tisztázása után konkrét szövegekkel kellene dolgozni. Hiányolok erre egy módszert, módszertani javallatokat, egy példatárat vagy feladattárat, melyek tanárt és diákot egyaránt segítenék a tájékozódásban” – teszi hozzá. Angyal László szerint a gyakorlatban konkrét példákon szövegértéssel, készségfejlesztéssel, problémamegoldással, illetve a „brainstorming” módszerével lehetne megközelíteni ezt a problémakört. Mindez azonban a szeptemberben napvilágot látott segédanyagból hiányzik. A pedagógusok továbbra is csak saját kreativitásukra vagy kutatómunkájukra hagyatkozhatnak, ha valódi segédanyagot szeretnének beszerezni. Pozitívan értékeli viszont, hogy a holokauszt témakörével kapcsolatban a tanulmányi kirándulásokat, az emlékhelyek látogatását javasolják.

Magyar szöveg nincs

Szabó Gábor, a komáromi Selye János Gimnázium tanára szerint a minisztérium által kiadott anyag nem olyan rossz, mint amilyennek első látásra tűnik, ugyanakkor a problémát nem foglalták bele. Szabó Gábor szélesebb kontextusba helyezi a problémakört. Úgy véli, a társadalmi jelenségek, a szélsőségek erősödése összefüggésben van azzal, ami Szlovákiában az elmúlt 25 évben történt. „Ellentmondásos számomra, hogy a politikusok hetekig a gyűlöletkeltéssel kampányolnak, röviddel ezután pedig harcot hirdetnek a szélsőségek ellen” – mondta. Az a tapasztalata, hogy ezeknek a kérdéseknek a boncolgatása rendkívül nagy vitát vált ki a diákok között. „A tanárnak nagyon felkészültnek kell lennie, hogy ne sérüljenek a vélemények és saját véleményével is óvatosan kell bánnia, ellenkező esetben kudarcba fulladhat az óra. Erre például nem figyelmeztet a dokumentum” – magyarázza Szabó Gábor, aki szerint az anyag túl akadémikus, a gyakorlati szükségletek felmérése, mintaosztályok és csoportok bevonása nélkül készült. A gimnáziumi tanár azt is kifogásolja, hogy mint mindig, a segédanyag most sem készült el magyar nyelven. „Arról már nem is beszélek, hogy ha a szlovák sajtó arról ír, hogy tartani kell a dél-szlovákiai magyar szélsőségesektől, akkor a módszertani központnak vennie kellett volna a fáradságot, és differenciálnia kellett volna a szlovák és magyar diákokat. Illett volna feltérképezni az olyan szélsőséges csoportokat is, melyekkel a magyar diákok kerülhetnek kapcsolatba” – mondta Szabó Gábor.

Az állam helyett csinálják

A CVEK rendszeresen tart előadásokat az iskolákban. Az a tapasztalatuk, hogy a fiatalabb korosztály sokkal nyitottabb és együttmű-ködőbb az érzékenyítő tréningeken. „A középiskolás diákoknak viszont már kiforrott véleményük van a problémakörről, nagyon nehéz megkérdőjelezni elméleteiket, és nem hajlandóak együttműködni sem” – mondta Elena Gallová Kriglerová, aki a témakör felvetését nem kötné korosztályhoz, szerinte a megelőzést minél fiatalabb korban kell elkezdeni. A CVEK számos felkérést kap az iskoláktól, a pedagógusok érzékelik, hogy a fiatalok egyre nyitottabbak a szélsőségek iránt, tanáraik ezt komoly problémának tartják. „Sikeres pályázást követően szeretnénk átfogó és szakszerű képzést szervezni a pedagógusoknak ebben a témakörben, mivel az állam ezen a téren nem megfelelően jár el” – mondta Gallová Kriglerová. Segédanyagok szempontjából is a civilszervezetek vállalták magukra az állam feladatát, hiszen a CVEK mellett a Milan Šimečka Alapítványhoz és a Človek v ohrození szervezetekhez fordulhatnak a tanárok.

Lapunk kérdésére az oktatási minisztérium közölte, ők is tervezik hasonló képzések elindítását.