A Pozsony I Járási Bíróság felmentette Marian Kočner vállalkozót a vád alól az ún. cetlik ügyében. A bíróág szerint nem történt bűncselekmény. A döntés nem jogerős, az ügyész fellebbezett.
Felmentette a bíróság Kočnert az ún. cetlik ügyében
A szenátus elismerte, hogy a cetlik szerzője Marian Kočner. Az is bizonyosságot nyert, hogy Peter Tóth, a Szlovák Információs Szolgálat volt tagja hozzájutott az irományokhoz. Az üzenetküldést azonban a bíróság nem tekinti bűncselekménynek. "Az, hogy Marian Kočner valamilyen módon üzenetet küldött a börtönből, a szenátus elnöke szerint még nem jelenti az igazságszolgáltatás akadályozását" - közölte Marek Filo, a szenátus elnöke. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy Marian Kočner a cetlik küldése idején nem volt ún. kollúziós letartóztatásban.
A bíróság felhívta a figyelmet az ügyben felmerülő logikai ellentmondásokra is. Filo rámutatott, hogy Tóth tanúvallomása nem volt teljesen összhangban a cetlik tartalmával. Hangsúlyozta, hogy akkor történt volna bűncselekmény, ha Marian Kočner arra akarta volna kényszeríteni a tanút, hogy hamisan tanúzzon a televíziós váltók ügyében. "Ez azonban nem nyert bizonyosságot" - tette hozzá a szenátus elnöke.
A döntés nem jogerős, fellebbezni 15 napon belül lehet. Ronald Kutiš, a Trencséni Kerületi Ügyészség ügyésze már élt a lehetőséggel.
Az ügyész korábban 22 év ún. összegző büntetést kért a vádlottra a cetlik ügyében. Ez már tartalmazta volna a váltóhamisításért kiszabott, 19 év szabadságvesztést is.
Marian Kočner az ügyvédein keresztül küldhetett üzeneteket a börtönből, amikor letartóztatásban volt a váltóhamisítási üggyel összefüggésben. A vád szerint az üzenetküldéssel bizonyos személyeket akart befolyásolni, hogy szabadlábra kerüljön.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.