Félelem vagy tudatlanság?

Edvard Beneš prágai szobra. Összeegyeztethető az Európai Unió értékrendjével? TASR/AP-felvételA teljes populáció 40,4 százaléka utasítja el a Beneš-dekrétumokat, míg a lakosság egyharmada – 33,6 százaléka – nem tudott állást foglalni a kérdésben. Ennek függvényében már nem meglepő az, hogy mindössze 17,7 százalékuk gondolja úgy, hogy a dekrétumok kérdését meg kellene nyitni, illetve át kellene értékelni, míg 53,9 százalékuk szerint nem, vagy inkább nem. A népesség harmada ebben a kérdésben is határozatlan.

Ha a nemzetiségi megoszlás szerinti eredményeket nézzük, azok sokkal megdöbbentőbbek, mint az országos átlag értékei. Ezek ugyanis azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok 13,3 százaléka teljesen, 16 százaléka pedig inkább egyetért a magyarokat a háború után ért megtorlással. Fehér Csaba történész szerint ennek oka részben a tudatlanság, az idősebb generáció ilyetén válaszadását pedig a félelem is motiválhatta. A szlovákiai magyaroknak csak a fele – 50,8 százaléka – utasítja el egyértelműen a dekrétumokat, 8,2 százalékuk pedig inkább elutasítja.

Területi megoszlás szempontjából a Kassai, az Eperjesi, és a Trencséni kerületben élők bizonyultak a legtoleránsabbaknak, az ott élők 4,2, 6,9 és 5,9 százaléka azonosul egyértelműen a dekrétumokkal.

Pártpreferencia szempontjából az első helyen a kommunista párt szavazói állnak, 32,7 százalékkal egyértelműen helyeslik a dekrétumokat, másodikok a Szlovák Nemzeti Párt szavazói, 22,6 százalékkal, a Smer-választók 13,9 százalékkal bronzérmesek. Az MKP-ra szavazók közül 10,4 százalék válaszolt a kérdésre egyértelmű igennel, 19,3 százalékuk pedig inkább egyetért a dekrétumokkal.

Ha az eredményeket nemek szerint vizsgáljuk, a nők 9,7, míg a férfiak 13,1 százaléka azonosul teljesen a dekrétumokkal.

Az idősebb generáció képviselői számára is kedvesek a dekrétumok. Míg a 18 és 29 év közöttieknek mindössze 8,1 százaléka állította, hogy teljesen egyetért a magyar nemzetiségűek háború utáni elhurcolásával, addig a 70 év felettiek 18,9, a 60 és 69 év közöttiek 15,8 százaléka mondta ugyanezt.

Táblázatainkban a nemzetiségi megoszlás, a területi megoszlás és a pártpreferencia szerinti részletes eredményeket ismertetjük. (kcr)

A felmérést az MVK közvélemény-kutató ügynökség végezte, 2005. április 15–21. között, 1200 személy megkérdezésével. A felmérés nem, kor, végzettség, nemzetiség, településszerkezet és a regionális megoszlás szempontjából reprezentatív. (ú)