Feledésbe merült, hogy Kotleba le akarta dönteni a Kossuth-szobrot?

A szélsőjobboldali Kotlebáék – ĽSNS-re a választók 13,6 százaléka szavazna, ami 24 parlamenti mandátumot eredményezne, derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség csütörtökön közölt, a pártok támogatottságáról szóló felméréséből. A szélsőséges formáció támogatottságának szintje viszonylag széles hibahatáron belül, 11,2–16 százalék között mozog. Martin Slosiarik, az ügynökség igazgatója elmondta, bár az általuk vizsgált magyar minta viszonylag kicsi, nagyjából 100 fő, de már ebből is látszik, hogy a magyarok 5-6 százaléka szavazna az ĽSNS-re. 

Slosiarik szerint Kotlebáék erősödése azzal magyarázható, hogy sok olyan választót tudnak megszólítani, aki 2016-ban nem járult az urnákhoz. Ezen kívül Marian Kotleba pártja magához tudta csábítani a Smer néhány szavazóját, de ez a növekmény kisebb részét teszi ki. A Smernek 2016-ban még több mint 28 százalékos támogatottsága volt, ma azonban Robert Fico pártja már csak nagyjából 19 százalékon van. A botrányok miatt csalódott smeres választók gyakran Kotleba pártjához vándorolnak.

Slosiarik arról beszélt, hogy míg 4 évvel ezelőtt az ĽSNS még inkább a fiatalokat szólította meg, ma már jelentős támogatottsággal rendelkezik a középkorúak között. „Az idősek körében azonban még mindig viszonylag alacsony a népszerűsége” – mondta a Focus igazgatója, de hozzátette, a szélsőséges párt ezt a réteget is igyekszik megszólítani.A Štefan Harabin nevével fémjelzett Vlasť nevű pártról Slosiarik úgy vélekedik, nem valószínű, hogy át tudja majd lépni a törvényhozásba jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A szakember szerint Kotleba pártja és a Vlasť egymástól veszik el a szavazókat. „Úgy látom, ha Harabin nem indulna, akkor Kotleba pártja még erősebb lenne” – tette hozzá Slosiarik.

Daniel Milo, a GLOBSEC elemzőközpont szakembere is úgy látja, hogy az ĽSNS az eddig passzív választók megszólításával, valamint a Smer és az SNS szavazóinak elcsábításával tudta növelni a támogatottságát. A szakember hozzátette, a jelenlegi Smer–SNS–Híd kormánykoalíció azon üzenete, amely a kormányalakítást a szélsőségesek elleni gát megalkotásával indokolta, egyértelműen nem áll összhangban a valósággal. „Ez a gát már elég régen nem működik, ezt egyértelműen igazolják a Smer és az ĽSNS közös parlamenti szavazásai” – tette hozzá Milo azzal, hogy a törvényhozásban Kotlebáék már másfél-két éve segítik a Smert. „Az egyes témákra vonatkozóan inkább szövetségesekként viselkednek” – magyarázta az elemző. Ezzel kapcsolatban Milo arra is felhívta a figyelmet, hogy a Smer a kampányában semmilyen módon nem támadja Kotleba pártját, a többi ellenzéki pártra vonatkozóan pedig már több lejárató videót is publikáltak. Ugyanakkor a kommunikációjában az ĽSNS sem támadja a Smert.

Az elemző szerint Kotleba választóit a demokratikus ellenzék pártjainak azért is nehéz megszólítani, mert ezen szavazók jelentős része a múltban passzív volt, nem járultak az urnákhoz. Emögött a viselkedés mögött pedig az állhat, hogy már régebben csalódtak a standard politikai pártokban és az egész rendszer megváltoztatását szeretnék. „Ez viszont olyan változás lenne, amely már nem biztos, hogy összeegyeztethető a jogállamiság elveivel” – magyarázta Milo, és hozzátette, a demokratikus pártok így nehezen tudnak versenyre kelni az ĽSNS-szel. Maga Kotleba népszerűségét az is elősegíti, hogy egy emberközeli politikusnak mutatja magát, gyakran jár a választói között.

A Kotleba pártjának a magyar kisebbséghez való viszonyulásáról Milo elmondta, régebben soviniszta és nacionalista hangokat ütött meg. Így például lapunk 2005 júniusában arról írt, hogy Kotleba azt üzente Rozsnyó polgármesterének, ha nem távolíttatja el Kossuth Lajos szobrát a főtérről, hamarosan ők maguk teszik meg. „2013–14 óta azonban az ĽSNS arra törekszik, hogy a kevert nemzetiségű területek lakosságát is megszólítsa” – mondta az elemző, és arról is beszélt, hogy a szélsőséges párt jelenleg inkább romaellenes retorikát használ.

Az ĽSNS listáján ma már magyar származású, magyarul beszélő emberek is indulnak. Így a jelöltlista 10. helyén vág neki a választásnak Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere is. Magyar jelöltet más rendszerellenes párt jelöltjei között is találunk. A Vlasť listájának 8. helyén szerepel Rudolf Durdík somorjai vállalkozó, aki a Vatikáni rádió magyar adásának magyarul adott interjút. Milo szerint Harabin pártjának témái között vannak olyanok, amelyek átfedést mutatnak az ĽSNS témáival, de sokkal kevésbé jellemző rá például a roma-, vagy zsidóellenes retorika.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint nagyon nyugtalanító, hogy egyre több választó támogatja az ĽSNS-t és az ahhoz hasonló politikai szubjektumokat. „Verbálisan állandóan támadják a rendszert, megkérdőjelezik a demokráciát” – mondta a szakember. Hozzátette, az ilyen pártok megfertőzik a társadalmat azzal, ahogyan az egyes problémákról beszélnek. „Gyűlöletet keltenek” – magyarázta Mesežnikov.

A politológus szerint az ĽSNS erősödése azért is problémát jelent, mert egy klasszikus antidemokratikus és rendszerellenes pártról van szó. A szakember szerint a szélsőséges politikai formációt fel kellene oszlatni.