Éves maximumon a gáz ára, Fico Zelenszkijt hibáztatja

Moszkva és Kijev közös nevezője hosszú évekig a gáztranzitról szóló megállapodás volt. Január elsején, a reggeli órákban azonban lejárt az ukrán Naftogaz és a Gazprom közötti szállítási szerződés, amit egyik fél sem kívánt meghosszabbítani. A döntés értelmében elzárták a gázcsapokat, így Európába nem érkezik több orosz nyersanyag. 

Emelkednek az árak

A történtekre a piac is reagál, a tranzit leállítását követő első kereskedési napon, csütörtökön a holland TTF tőzsdén az irányadó határidős árak 51 euróra nőttek megawattóránként. Ilyesmire 2023 októbere óta nem volt példa. Később egy kisebb áresés következett be, estére azonban ismét 51 euróra emelkedett a gáz ára. 

Az áremelkedés az Oroszország és Ukrajna közötti évtizedes gáztranzit leállítása mellett a hideg időjárás következménye. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy újabb növekedés jöhet, mivel a kulcsfontosságú szállítási útvonalakat egyelőre nem sikerült teljes értékű alternatívával helyettesíteni. Optimizmusra ad okot, hogy az elemzők szerint a meglévő készleteknek és az alternatív szállítmányoknak köszönhetően Európa ezen a télen nem fog kifogyni a gázból. A Bloomberg értesülései szerint azonban a készletek kimerülésének üteme a 2021-es energiaválság óta nem volt ilyen gyors, a magas árak pedig jelentősen megnehezíthetik a jövő évi fűtési szezonra való felkészülést. 

Nőhet az ország gázigénye

Az európai gáztározók telítettségi szintje január elején 72 százalék volt, ami 14 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Szlovák Gázművek (SPP) azonban mindenkit arról biztosított, hogy idehaza az európai forgatókönyv ellenkezője érvényes, 20 százalékkal több nyersanyag található a tárolókban, mint 2024-ben. Ha azonban jelentősen emelkedik azon napok száma, amikor a hőmérséklet a fagypont alatt marad, az ország gázigénye megnő. Szlovákiában az előrejelzések szerint január közepén a átlaghőmérséklet mínusz 7 fok körül alakulhat.

Az SPP illetékesei azonban mindenkit arról biztosítottak, hogy időben megkezdték a felkészülést az ukrán tranzit leállítására. A Szlovák Gázművek szerint a tárolók feltöltése mellett a nem orosz forrásból származó kereskedelmi szerződések, valamint a diverzifikált szállítási útvonalak biztosítják, hogy az ország ellátása nincs veszélyben.

Szlovákia minden szomszédos országgal rendelkezik gázvezeték-kapcsolattal. A földgáz így bármely irányból szállítható

– közölte az SPP. A cseh ipari miniszter, Lukáš Vlček a hét elején fel is ajánlotta a Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági tárcának a segítségét, Szlovákia azonban egyelőre nem reagált Prága ajánlatára. Vlček ennek ellenére a cseh köztévének megerősítette, hogy ajánlata hosszabb távra szól.

Eredménytelen tárgyalások?

Szlovákia korábban két forgatókönyvet is felvetett a helyzet megoldására. Az egyik egy európai szállítókból álló konzorcium létrehozása volt, amely átvehette volna a nyersanyagot az orosz-ukrán határon, így Kijevnek nem Moszkvával kellett volna szerződnie. Ez a lehetőség azonban túl kockázatosnak bizonyult, mivel Oroszország már a határon megkapta volna a fizetséget, így félő volt, hogy kulcsfontosságú vezetékeket bombáznak le ukrán területen. A második lehetőség az azerbajdzsáni közvetítéssel tető alá hozott üzlet lett volna, amely értelmében az oroszok eladták volna a gázt az azerieknek, mielőtt az ukrán területekre ért volna, végül azonban ez az alternatíva is kútba esett.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter decemberben több ízben Moszkvába látogattak, állításuk szerint azért, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. A találkozók eredményéről azonban azóta se számoltak be. Fico ehelyett ismét az Ukrajnával szembeni szankciókról szónokol.

Szankciók jönnek

A miniszterelnök korábban már éles visszavágást ígért Kijevnek, amiért „a tranzitbevételek kiesésével 500 millió eurós veszteséget okoznak Szlovákiának”.

Szlovákia számára az egyetlen alternatíva a tranzit megújítása vagy olyan kompenzációs mechanizmusok keresése, amelyek helyettesítik a költségvetésben keletkező hiányt

– közölte Robert Fico a közösségi oldalán közzétett videójában.

Fico egyúttal jelezte, a szóbeli fenyegetőzésnél tovább kíván menni. Jövő héten a koalíciós tanács elé terjeszti a kérdést, hogy milyen válaszintézkedésekkel reagáljanak az ukrajnai gáztranzit leállítására. A kormányfő előzetesen az Ukrajnába történő áramexport leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását helyezte kilátásba.

Ha Fico nem, mi igen

Robert Fico több alkalommal megismételt fenyegetéseire a szlovákiai villamosenergia-hálózatot felügyelő állami vállalat, a SEPS is reagált. Közleményükben jelezték, hogy a miniszterelnök tervezett lépései ellenére sem kívánják megszegni az Ukrajnával kötött megállapodást. 

Nem a SEPS az egyetlen, aki „szembeszegült” Ficónak. A Bloomberg értesülései szerint, ha Szlovákia megszakítja az áramszállítást, Lengyelország belép a játékba. Varsó ugyanis kész biztosítani Ukrajna zavartalan ellátását.