Év végéig státusmódosítás

Számunkra és az összes érintett ország számára nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben megoldást találjunkSomogyi Tibor felvételeOktóber vége felé járunk, de nem történt semmi a kedvezménytörvény ügyében.

Júliusban úgy képzeltük, hogy beleférünk ezekbe az időpontokba. Az élet annyiban korrigálta ezt az elképzelést, hogy néhány hetes csúszással tudtunk csak egyeztetni a szomszédos országokkal, másrészt egy módosítási változat több hetet igényelt. Az egyeztetés részébe beletartozott az is, hogy a szlovákiai választások előtt a leköszönő kormánnyal már nem tudtuk befejezni az egyeztetést, meg kellett várni a választásokat. A terminus ezért módosult novemberre. Az egyeztetések folyamatban vannak, nagyon rövid időn belül meg tudjuk kezdeni a tárgyalásokat az előkészített tervezetről a Máért szakbizottságaiban, majd a Máértban.

Az integrációs hajrában nem sikkadhat el a kedvezménytörvény?

Ez kiemelt kérdés, tehát nem sikkadhat el. A kormány vállalta, hogy megoldja ezt a feladatot. A kérdés egyébként erősen kötődik az integrációhoz. Számunkra és az összes érintett ország számára nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben megoldást találjunk. A vélhetően legutolsó országjelentés tartalmazott egy olyan mondatot, hogy a szomszédok ebben a kérdésben állapodjanak meg egymással. Ha úgy tetszik, az integráció nem szorítja háttérbe, hanem előtérbe hozza. De nem csak emiatt tesszük: tudjuk, hogy ez olyan probléma, amelyet meg kell oldanunk.

Az elmúlt hónapok konzultációi szakértői vagy diplomáciai szinten folytak?

Kormányszintű egyeztetések folytak, amelyeknek volt egy politikai szintje, és természetesen a kisebbségi vegyes bizottságok keretében is tárgyaltunk. Ezek a tárgyalások kiegészítették egymást, és kiderült, arra a néhány kritikus pontra, amelyek örökül maradtak a végrehajtás terén a kormányváltás után, megvannak a megoldások.

Eduard Kukan külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia külpolitikai céljai nem változtak, és ebbe beletartozik a kedvezménytörvény is. Ezt megerősítette Mikuláš Dzurinda miniszterelnök is, vagyis Pozsony továbbra is ragaszkodik korábban megfogalmazott kifogásaihoz az oktatási-nevelési támogatások és az információs irodák működtetése terén. Ezek után nem nagyon tudom elképzelni, hogy megegyezés szülessen anélkül, hogy Magyarország ne tegyen jelentős engedményeket Szlovákiának.

A miniszterelnöki, a külügyminiszteri, a kisebbségi vegyes bizottsági egyeztetéseknél egyértelmű volt, hogy a két ország meg akar egymással állapodni. Ezek után pontosítottunk, mely kérdésekben szükséges a megegyezés. Mindkét fél megfelelő megoldási variánsokat dolgozott ki, és ezekre kell az új szlovák kormánnyal megtalálni azt, ami kompromisszum. Nem arról van szó, hogy az egyiknek engedni kell, a másik pedig ezt elfogadja, hanem mindkét fél elmegy bizonyos pontig. Megoldás több is látszik mindkét kérdésben.

Ön azt is mondta, hogy a konzultációk rövidesen befejeződnek, meg azt is, hogy már befejeződtek. Hol az igazság?

A konzultációk arra kellettek, hogy megismerjük a helyzetképet. A törvénynek ugyanis meg kell felelnie eredeti rendeltetésének, vagyis szolgálnia kell azokat, akikért készült, de el kell fogadniuk az érintett szomszédos kormányoknak is, hiszen csak így érhetjük el célunkat, végrehajtását csupán így tudjuk biztosítani, és meg kell felelnie azoknak az európai normáknak, amelyek e tekintetben megszülettek. Ennek alapján kellett elkészítenünk egy tervezetet, amely már tartalmazza a módosítási elképzeléseket, most ezt egyeztetjük. A módosításokat a kormány nem maga találta ki, ezek az előző kormány által jóváhagyott végrehajtási rendelkezésekből, az Orbán– Nastase paktumból és a konzultációkból következnek. Persze az egészet még a magyar parlamentnek kell elfogadnia.

Az érintett emberek a kedvezménytörvény körüli csend miatt attól félnek, hogy a jogszabály végrehajtása nem fog folytatódni.

Egy percig sem merült fel, hogy a törvény módosítása azt eredményezné, hogy a megfogalmazott kedvezmények ne érvényesüljenek. Erről nem is lehet szó. A törvény végrehajtása egy percre sem állt le, most is folyik. Vannak azonban nyitott kérdések, amelyekre meg kell találni a megoldást. Minden érdekelt – így a magyarországi politikai pártok és az érintett közösségek is – elismerte, hogy a módosításra szükség van. Mi azt az ígéretünket, hogy nem terjesztjük a kormány elé a tervezetet addig, amíg a Máért újabb tanácskozása meg nem tárgyalja a módosított törvénytervezetet, megtartjuk. Ez novemberben meg fog történni, ezután kerül az Országgyűlésbe, s az már a parlament házszabályától függ, pontosan mikor kerül erre sor. De a törvény végrehajtása addig is folyik, tehát nem érinti érvényesülését.

Tehát még idén elfogadhatják a képviselők?

Mi azt szeretnénk.

Nemcsak a kedvezménytörvény kapcsán fogalmazódnak meg félelmek a határon túli magyarságban. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumát leváltották, ezért sokan attól tartanak, hogy elmaradnak vagy megcsappannak azok a támogatások, amelyeket Magyarország éppen az alapítvány által juttatott például a szlovákiai magyaroknak.

Az Illyés Közalapítvány megmarad a határon túli magyarság támogatása egyik legfontosabb intézményének. Annyi változás történt október elsejével, hogy az alapító, a magyar kormány új kuratóriumot nevezett ki. A kormány továbbra is biztosítani fogja a közalapítvány részére azt a keretet, amely eddig megvolt. Növekedésre egyelőre, sajnos, nem lehet számítani. Biztosítani fogja a kormány azt az összeget is, amely a kedvezménytörvény végrehajtásából adódóan a közalapítványhoz lett telepítve, különös tekintettel az oktatási-nevelési támogatás összegére. Annak a célnak a megfelelően fog működni az alapítvány, amely az alapításához vezetett, vagyis hogy szolgálja a határon túli magyarság javát. Ebben a kuratóriumcsere nem hoz változást. Az elmúlt hetekben felröppent negatív hírek egyszerűen nem igazak.