Európai alapértékekről szavaz holnap az EP

Strasbourg/Budapest. A szep- tember 12-ei voksolás a magyarországi különjelen-tésről az Európai Néppárt tesztje is a jogállamiság fontosságáról.

A szerdai szavazás az Európai Parlamentben a LIBE/Sargentini-jelentésről – amely úgy véli, a demokrácia és az európai értékek rendszerszintű veszélyeztetése miatt indokolt a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása Orbán Viktorral szemben – az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Unió próbája is egyben.

Orbán szövetségesei

Michael Ignatieff, a CEU rektora a brit Guardiannek úgy fogalmazott, a voksolás Európa jövőjéről is dönt: kiderül, mit gondolnak az európai politikusok a demokráciáról és az európai értékekről. Elmondta, mindig voltak olyan konzervatív politikusok, akik helyeselték azt, amit Orbán mond a migrációról, de most a döntésükkel azt is megmutathatják, elfogadják-e azt, amit a magyar miniszterelnök a demokráciáról, az akadémiai szabadságról és a sajtószabadságról mond.

Magyarországgal foglalkozott a brit Financial Times hétfőn. A cikk szerzője úgy véli, a szerdai, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről való szavazás után kiderül, vajon a magyar miniszterelnöknek hány szövetségese maradt a pártcsaládjában. (Orbán Viktor pártja, a Fidesz, a jobbközép Európai Néppárt tagja.) Brüsszeli hírek alapján, az EPP-ben vita van arról, hogyan viszonyuljanak Orbánhoz. Mehreen Kahn, a cikk szerzője szerint a magyar kormányfő veszélyezteti Manfred Weber, az EPP jelenlegi európai parlamenti frakcióvezető csúcsjelölti ambícióit. Weber múlt héten bejelentette, elindul a csúcsjelölti tisztségért, hogy később az Európai Bizottság elnöke legyen. A néppárt korábban megvédte Orbánt, most megmutatkozik, milyen messze képes elmenni a frakció, és mennyit hajlandó feladni az alapértékeiből. Egy komoly törés az EPP-ben bizonyára kihatással lenne a 2019-es EP-választások eredményére, ezért többen úgy nyilatkoztak, megvárják, mit mond Orbán a Sargentini-jelentés keddi vitáján – írta a Politico.

Szoros eredményt várnak

Korábban kiszivárgott, hogy a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) nem ad ajánlást az EP-képviselőknek (34 képviselőjük van) arra, hogyan szavazzanak szerdán. Elmar Brok, a CDU párt képviselője szerint nincs kivételezés a frakcióban, ha a tét a jogállamiság. „Még egy EPP-tag számára sincs engedmény” – nyilatkozta Brok a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A legtöbben szoros eredményre számítanak, bár a kétharmados többség elérése meglepetés lenne.

Magyarországon a Demokratikus Koalíció (DK) korábban bejelentette, hogy megszavazza a jelentést, ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője is. Az MSZP tegnap egyeztetett a voksolásról. A tárgyalás előtt kiszivárgott hírek alapján a szocialisták is rábólintanak.

Nagy József, a Híd EP-képviselője a közösségi médiában jelentette be, hogy nem szavazza meg a jelentést. A képviselő közölte, nem támogatja az „erőszakos EU-s föderalizációt”, azonban Orbán Viktortól nagyobb kompromisszumképességet vár el, példaként a közmédia függetlenségét említette.

Ugyanúgy Csáky Pál, az MKP EP-képviselője sem szavazza meg a jelentést. „A baloldal már elkezdte a kampányt a 2019-es EP-választásokra, az EPP vezető pozícióját akarják megtörni. A Sargentini-jelentés nem pontos, túl sok mindent próbáltak belefoglalni” – mondta lapunknak Csáky. (ssz)