EU-csatlakozás: még mindig sok a tévhit

Pozsony/Brüsszel. Igaz-e, hogy az Európai Unióban nem etethetjük moslékkal a disznóinkat? Valóban csak az uniós normáknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt termeszthetünk? Tényleg útlevél nélkül utazhatunk Magyarországra?

Alig több, mint egy évvel Szlovákia csatlakozása előtt ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a közvéleményt. Az EU-val kapcsolatos tévhiteknek se szeri, se száma. Nézzünk egy-két gyakorlati tudnivalót.

Emberi fogyasztásból visszamaradt ételmaradékkal az EU szigorú normái értelmében valóban nem etethetik a nagyüzemi tartásban nevelt sertéseket, nedves, vizes darát azonban kaphatnak az állatok. A házi fogyasztásra szánt sertéseknek azonban az Európai Unióban is nyugodtan adhatunk moslékot.

Az EU-ban tilos a libatoll tépése, a liba- és kacsatömést viszont – ha kíméletesen hajtják végre – engedélyezik az uniós szabályok. A borjakra azonban tilos lesz szájkosarat rakni; aki ezt megszegi és rajtakapják, szabálysértést követ el, aminek komoly következményei lehetnek, hiszen az Európai Bizottság pénzbírságot róhat ki rá.

Tévhit, hogy hiánycikké válhat a mák. Az EU normái csak a mák termesztésére vonatkoznak, a boltokban jövőre is szabadon vásárolhatunk mákot.

Csomagolástechnikai megfontolások miatt valóban létezik uniós előírás a gyümölcs- és zöldségfélék méretére, görbületére, az azonban tévhit, hogy csak szálegyenes uborkát termeszthetünk magunknak a háztáji kiskertben Szlovákia csatlakozása után. Egységes külső határőrizet belátható ideig nem lesz az unióban. Közös lesz viszont a szabályozás, a módszertan és a határőrök felkészítése. A bővítés után még legalább két évig tart, amíg eltűnik a szlovák határ Magyarország vagy Ausztria felé. A belső határ eltüntetésével azért kell várni, mert a külső határok védelme érdekében létre kell hozni a Schengeni Információs Rendszer (SIS) második, bővített formáját, az adatbázist és a hozzá kapcsolódó hatalmas számítógépes hálózatot. (jéel, NSZ)