Érsek kitart az R2-es mellett

A megbízatási időszak végéig a közlekedési tárca 90,5 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére kiírná legalább a tendert. Ha beválna Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter terve, akkor az eddigieknél sokkal reálisabbá válna az R2-es megépítése Kassáig, Losonc és Rimaszombat érintésével. Az ellenzéki OĽaNO képviselői viszont nehezményezik, hogy a prioritások közül kimaradtak az északi útvonalak, s hogy Érsek csak azokra a régiókra gondol, ahol pártjának szavazói élnek. „Szakértőkkel együtt kellene meghatározni a prioritásokat, hogy ne a Híd minisztere határozza meg egyedül, mit építsünk és hol” – mondta a héten Ján Marosz, az OĽaNO képviselője.

A közlekedési tárca a kritikát elutasítja. „A prioritásként meghatározott projektek között olyanok szerepelnek, amelyek előkészítésén már több kormány megbízatási ideje alatt dolgoztak, s jelenleg olyan stádiumban vannak, hogy a jelenlegi kormányzás végéig kiírhatnánk a versenypályázatokat” – közölte a minisztérium. A tárca szerint az R2-es nyomvonalán található régiókban elkerülhetetlen az úthálózat bővítése, ez ugyanis az alapfeltétele annak, hogy beruházó érkezzen a magas munkanélküliséggel küszködő járásokba.

Ján Kovalčík, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője egyrészt azt állítja, hogy az R2-es gyorsforgalmi út segítene a déli járásoknak, ám az országban jelenleg több olyan régió is van, ahol sokkal sűrűbb forgalommal küszködnek. „A szoroskői hágó forgalomsűrűsége, összehason-lítva például a Dóval- (Donovaly-) és az Ördöglakodalma-hágóval sokkal kisebb, néhány kiszucai útszakasz forgalmának pedig még a harmadát sem éri el. Az R2-es rimaszombati és kassai szakaszai sem tartoznak a legszükségesebbek közé. Ennek ellenére a kormánypárti Híd és a minisztere prioritásként kezeli ezeket” – állítja Kovalčík.

Az a felmérés, amely összegezné az egyes régiókban a forgalomsűrűséget és azt, milyen hatása lenne az úthálózat fejlesztésének, már készül, ám befejezése még éveket vesz igénybe.

Hiába prioritás az R2-es, még nincs rá pénz

Az ellenzéki OĽaNO a héten felszólította Érsek Árpád (Híd) közlekedési minisztert, számoljon be a parlamentben arról, milyen állapotban van a forgalomsűrűség komplex felmérése.

Nem egy dokumentum

A minisztérium állítása szerint viszont az ellenzéki képviselők nem értenek ahhoz a témához, amelyről beszélnek, a készülő felmérés ugyanis nem egy dokumentum vagy könyv, amelyet egyszerűen átadhatnának a parlamentnek. „A felmérés célja összegezni és egységesíteni az összes közlekedési formáról szóló információt az országban, segítve ezzel az állam döntéshozását. Ahhoz, hogy az egész projekt beinduljon, még számos felmérést kell elvégezni és például kitalálni, hogyan lehetne kiértékelni a közutak forgalomsűrűségről szóló információkat annak fényében, hány ember utazik az adott úton tömegközlekedéssel és milyen hatással lenne minderre egy új út megépítése” – állítja a tárca.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"289367","attributes":{"alt":"","author":"Ján Krošlák felvétele","class":"media-image","height":"221","title":"Az ország több régiójában napirenden vannak a forgalmi dugók, Zólyom és környéke sem jelent kivételt","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Mindez ráadásul egy olyan rendszer lenne, amely állandóan gyűjtené az aktuális információkat, és azokat szinte naprakészen kiértékelné. A minisztérium a projekt beindításához szükséges adatok feldolgozását a kabinet megbízatási idejének végéig akarja befejezni, jövő őszre pedig már az is nyilvánvaló lesz, pontosan milyen információkat tartalmaz majd a rendszer, s ezeket hogyan és milyen gyakran fogja gyűjteni az állam. Ez pedig a tárca szerint nem olyan feladat, amit egy hónap vagy év alatt el lehet végezni.

Az adósságfék marad

A közlekedésügyi tárca kilenc prioritása között nemcsak az R2-es szerepel, hanem például az eperjesi körgyűrű befejezése, vagy a D1-es sztráda kibővítése Pozsony és Szenc között. A prioritásokat tartalmazó dokumentummal fog érvelni a minisztérium a parlamentben az adósságfékről szóló alkotmánytörvény megnyitásáról folytatott vita során. A szóban forgó közlekedési projektekre ugyanis jelenleg nincs pénz, az uniós források más útszakaszokra vannak lekötve, több építkezést pedig az állam már nem akar a magántőke bevonásával megvalósítani. Az egyetlen lehetséges út a minisztérium szerint az adósságfék megnyitása, ám mivel ehhez alkotmányos többség kell a parlamentben, s az ellenzék szavazataira a kormánykoalíció nem számíthat, biztosra vehető, hogy innen sem sikerül elég pénzt szerezni.

Elsőrendű utak

Ján Kovalčík, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője azt is bírálja, hogy az úthálózat bővítése kapcsán szinte kivétel nélkül csak az autópályákról és gyorsforgalmi utakról folyik a vita, az elsőrendű utak javítása, ami szintén jelentős kiadásokkal jár, szóba sem kerül. „A több mint háromezer kilométernyi elsőrendű út az úthálózat vázát képezi, s a teljes közúti forgalom felét bonyolítja le, anynyit, amennyit a sztrádák és a regionális utak együtt. Sajnos a felújítás és karbantartás elhanyagolása miatt az elsőrendű utak közel fele katasztrofális állapotban van. Ezen is változtatni kellene, ha országos szinten javítani szeretnénk az úthálózat állapotán” – állítja Kovalčík. (dem, SITA)