Érsek–Bárdos-vita: kevés a közös pont

Az Új Szó-stúdió kamerái előtt Érsek és Bárdos a választási kampányban rezonáló legfontosabb témákról vitázott. Szóba került a MKÖ listáján induló MKP-nak a Fidesz magyarországi kormánypárthoz fűződő stratégiai partnersége is. „A Európai Néppártban, akár csak a Híd, vagy a KDH, mi is ott vagyunk” – mondta a stúdióban Bárdos, aki az MKP elnökségi tagja is egyben. Hozzátette, a mindenkori magyar kormánnyal beszélő viszonyt kell fenntartania a Szlovákiában élő magyarokat képviselő pártnak.

Kinek a Fidesz...

Arra a kérdésre, hogy miként oldaná fel azt az ellentétet, hogy az MKÖ listáján induló MKP partnerének, a Fidesznek a vezetője, Orbán Viktor a Smer sikerében bízik, miközben maga az MKÖ élesen elutasítja a Smert, Bárdos úgy válaszolt, nem a Fidesz irányítja őket. Hozzátette, ezt bizonyítja, hogy míg Orbán a Smert támogatja, ők elutasítják Robert Fico pártját. Az MKÖ listavezetője arról is beszélt, megtiszteltetésének tartja, hogy ott lehetett Orbán évértékelőjén.

Kinek a Smer...

A Híd a közelmúltban elutasította, hogy a parlamentbe jutása esetén a jövőben is a Smerrel kormányozzon. Ezzel kapcsolatban a Híd listáját vezető Érsek, aki a közlekedési és újabban a környezetvédelmi tárcát is vezeti, elmondta, a Kuciak-gyilkosság után közvetlenül azért nem léptek ki a kormányból, mert a koalícióban maradást látták a jobb megoldásnak. „Gondolják, hogy akkor a Smer nem találta volna meg magának az SNS-szel az ĽSNS-t és akkor csendben kormányoztak volna tovább?” – tette fel a kérdést Érsek a Hídnak a kormányból való kilépési lehetősége kapcsán. A Híd listavezetője arról is beszélt, ha kiléptek volna a koalícióból, a pártja által három minisztériumban elindított kezdeményezések folytatása is lehetetlenné vált volna. Érsek szerint a 2016-os kormányba lépésük idején még nem tudták, hogy a Smer milyen szálakkal kötődik a kočneri világhoz. Hozzátette, az újságírógyilkosság után az ő elvárásuk is az volt, hogy Robert Kaliňák (Smer) korábbi belügyminiszter, Robert Fico, a Smer elnöke, miniszterelnök és Tibor Gašpar akkori rendőrfőkapitány távozzon a tisztségéből. Bárdos erre reagálva azt mondta, az, hogy az érintett személyek végül távozni kényszerültek a posztjukról, nem a Hídnak, hanem az utcán tüntető tömegnek köszönhető.

Kivel igen, kivel nem?

Érsek a vita során azt mondta, a Smerrel, a szélsőjobboldali ĽSNS-szel, a Štefan Harabin nevével fémjelzett Vlasťtyal és Igor Matovičcsal nem lépnének koalícióra. Arra a kérdésre, hogy ha a Híd a Smert és a vele szemben álló Matovičot is kizárja a lehetséges partnerei közül, akkor hogyan tudnának kormányt alakítani, a Híd listavezetője úgy válaszolt, még nem tudni, hogy ki jut be a parlamentbe. Hangsúlyozta azonban, hogy Matovičon kívül egyik párt sem mondta, hogy kizárná a Híddal való együttműködést. „Nekünk nem a Matovičhoz hasonló emberekkel, csak magával Matovičcsal van problémánk” – mondta Érsek, és hozzáetette, az OĽaNO vezetője több, a kisebbségeknek kedvező jogszabályra is nemmel szavazott.

Nem a Smerre

Bárdos a Híd koalíciós potenciáljával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bugár Béla vezette párt az egyik jelentős politikai erővel, a Smerrel való kormányzást elutasítja, de ugyanakkor az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjétől is elhatárolódik. „Ha kizárjátok őket, akkor kivel akartok kormányozni?” – tette fel a kérdést az MKÖ listavezetője. Bárdos a választás utáni együttműködéssel kapcsolatban elmondta, az MKÖ tárgyalt az ellenzéki SaS-szel, a PS/Spolu-val, illetve az OĽaNO-val is egyeztettek. „De tárgyalásokat folytattunk másokkal is” – mondta és hozzátette, a Smerrel, az ĽSNS-szel, a Vlasťtyal és az SNS-szel nem lépnének koalícióra.

Kin múlott a közös lista?

Érsek és Bárdos a magyar választókat is megszólítani kívánó pártok együttműködéséről szóló tárgyalássorozattal kapcsolatban a másik pártjának a felelősségét hangsúlyozta. Az egyeztetéssorozatról, amelynek vége az lett, hogy a magyar pártok két blokkban, a Híd és az MKÖ listáján vágnak neki a parlamenti választásnak, Bárdos elmondta, az ősszel a Híd és az MKP közötti együttműködési megállapodás-tervezetet egy pártpaktumnak tartja. Arra utalt, hogy a Híd és az MKP egyezségében a további politikai szubjektumok, mint a Magyar Fórum és az Összefogás alig kapott volna szerepet. Eszerint a megállapodás szerint a két politikai szubjektum az MKDSZ-ből létrehozott, közös választási pártban, a Régiók Pártjának listáján mérettette volna meg magát. Ez végül kudarcba fulladt. Abban, hogy ez így alakult Érsek az MKP felelősségét hangsúlyozta. Arra emlékeztetett, hogy míg a Híd elnöksége elfogadta ezt a megoldást, az MKP vezetése az Összefogás bejegyzésére hivatkozva váratlanul elutasította azt. „Mindent előkészítettünk arra, hogy együtt menjünk, ti elmentetek haza, éjfélkor pedig azzal hívtatok minket, hogy nem egyeztetek meg” – idézte fel Érsek azt, ahogy a Híd és az MKP közös választási pártban való indulása meghiúsult. Hozzátette, szerinte a nagyobb pártok megállapodásán kellett volna alapulnia az együttműködésnek.

Érsek a tárgyalások során betöltött saját szerepéről elmondta, először még az mellett foglalt állást, hogy a Híd önállóan vágjon neki a parlamenti választásnak. „De alkalmazkodtam a többségi döntéshez” – tette hozzá a Híd listavezetője arra vonatkozóan, hogy a Híd később az MKP-val való együttműködésről tárgyalt. Ugyancsak elmondta, számára elfogadhatatlan volt, hogy az Összefogás alapítói azt kérték a Hídtól, hogy bizonyos politikusait ne indítsa a választáson. Arról is beszélt, hogy szerinte az ismert politikusoknak mindenképpen indulnia kell a választáson. „Ha azt a hetvenezer szavazatot elengedjük, amit Bugár Béla jelent, akkor ki lesz az a fiatal titán, aki képes arra, hogy egymaga hetvenezer szavazatot hozzon?” – fogalmazta meg álláspontját Érsek.

Az együttműködés

Bárdos a pártok közötti egyeztetésfolyamatról úgy nyilatkozott, ő végig az összefogást támogatta. Felidézte, hogy az európai parlamenti választás eredménye, amikor az MKP és a Híd jelöltje sem jutott az uniós testületbe, is azt mutatta, hogy egy közös listára van szükség. „Minden felvidéki magyar, aki józanul és nem pártban gondolkodott, tudta, hogy országos parlamenti választáson egy ilyen bukta után egy listát kellene csinálnunk” – mondta Bárdos. Hozzátette, az együttműködésben mindenképpen teret kellett volna adni a fiataloknak is. „Miért nem lehetett egy közös listát állítani, ahol a választó eldönthette volna, hogy ki kerül be. Miért csak egy olyan listát lehet elképzelni, ahol a tízből hét a tiétek?” – tette fel a kérdést az MKÖ listavezetője a Híd-lista első emberének. Bárdos a stúdióvitában élesen visszautasította a Bugár által megfogalmazott vélekedést, mi szerint ősszel az MKÖ listavezetője Budapest nyomására utasíthatta el a Híd és az MKP együttműködését. „Soha senki nem hívott föl, soha senki nem utasított arra, hogy mit csináljunk” – jelentette ki Bárdos, és hozzátette, soha senkinek nem volt a vazallusa.

Etnikai vs. multietnikus

Az MKÖ és a Híd listavezetőjével az etnikai és a multietnikus politizálás közti különbséget is igyekeztünk megvilágítani. A stúdióbeszélgetés során Érsek ezzel kapcsolatban elmondta, számukra kiemelten fontos, hogy nemcsak a magyar, hanem a többi kisebbséget is képviselni akarják. Amibe a nemzetiségeken kívül a siketek és nagyothallók közössége is beletartozik. A Híd listáján indulnak ugyanis a Szlovákiai Siketek és Nagyothallók Szövetségének (Asociácia nepočujúcich Slovenska) jelöltjei is. „Én nem értenék egyet azzal, hogy etnikai párttá váljunk” – mondta Érsek. A Hidat a közelmúltban azonban sok szlovák politikus hagyta el, amivel kapcsolatban a párt listavezetője azt mondta, ugyan több ismert szlovák név lekerült a listájukról, de több fiatal többségi politikus, valamint romák és ruszinok is az ő csapatukat erősítik.

150 magyar jelölt

Bárdos az etnikai politizálással kapcsolatban elmondta, az MKÖ listáján 150 magyar nemzetiségű jelölt van, és elsősorban a felvidéki magyar közösséget akarják képviselni. „Fontosnak tarjuk az önkormányzatiságot, a régiónk felzárkóztatását, de az nem igaz, hogy mi kizárólag csak magyar szavazatokat akarunk szerezni” – mondta a MKÖ listavezetője. Hozzátette, politikai céljaik között kiemelt szerepet kap Dél-Szlovákia felzárkóztatása, ahol nemcsak magyarok, hanem más nemzetiségek képviselői is élnek. „A velünk együtt élő szlovákok is a rövidebbet húzzák” – mondta Bárdos a déli országrész gazdasági elmaradottságára utalva. Az MKÖ listavezetője szerint a szlovákiai magyarok legnagyobb problémája, hogy a közösség megosztott. „Munkahelyek kellenek, infrastruktúra kell, nem szabad, hogy a Dél-Szlovákiában élők kevesebbet kapjanak vissza az adójukból, mint mások, például azok a régiók, amelyek magasabb tengerszint feletti magasságban vannak” – mondta. Hozzátette, nem Észak-Szlovákiával szemben akarják magukat pozicionálni, de azt szeretnék, hogy a déli régiókban élők is olyan lehetőségeket kapjanak, mint az ország más részeinek lakosai. „Sokkal nagyobb odafigyelés kell a vidékre, nem csak Pozsonyban van élet” – fejtette ki Bárdos. 

Csemadok-elnökség

Érsek egyetértett Bárdossal abban, hogy a déli régiók felzárkóztatása a legfontosabb. „Ezt elindítottuk, senki nem mondhatja, hogy nem” – tette hozzá a Híd listavezetője. Ugyanakkor kritizálta az MKÖ jelöltlistájának első emberét, mivel Bárdos a Csemadok országos elnökének tisztségét is betölti. „Én csodálkozom, hogy ezt megtetted” – mondta azzal kapcsolatban, hogy Bárdos a listavezetősége ellenére is a kulturális szervezet élén maradt. „Én a helyedben lemondtam volna, vagy felfüggesztettem volna a tisztségemet” – mondta Érsek Bárdosnak, aki erre úgy válaszolt, sosem utasították a tagjaikat, hogy kire szavazzanak. „Nem mondtuk, hogy milyen pártra szavazzanak, csak azt mondtuk, menjenek el és vegyenek részt a választáson” – tette hozzá Bárdos.