EP: aggasztó a demokrácia hanyatlása Magyarországon

Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) a Magyarországot elmarasztaló állásfoglalásában azzal indokolja kétségeit, hogy a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik és számos aggály továbbra is fennáll.

„Ez negatív hatással van az EUról kialakult képre, valamint az EU hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme terén” – érveltek az ötpárti határozat szerzői. Példaként említik a március elején beterjesztett törvénytervezetet, mely drasztikusan korlátozza a tanárok véleménynyilvánítási szabadságához való jogát és a munkaügyi, illetve szociális jogaikat. Az uniós szerv úgy véli, a jogállamiság helyzete az elmúlt hónapokban is tovább romlott. „Mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i állásfoglalásának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon, különös tekintettel számos olyan jogszabályra, amelyeket nem átlátható módon fogadtak el, anélkül, hogy elegendő lehetőséget biztosítottak volna a parlamenti vitákra és módosításokra, valamint az érdemi nyilvános konzultációra” – figyelmeztettek a dokumentum készítői.

Az uniós képviselő-testület mindemellett elítélte a magyar kormány EU-ellenes kommunikációs kampányait, amelyek a törvényhozók meglátása szerint a kormány stratégiájának része, s arra szolgál, hogy elvonja a figyelmet a rendszerszintű korrupcióról. A határozatban az egységes piacot sértő magyarországi intézkedések is felmerültek. Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói által előkészített javaslatban az uniós intézmény bírálja a vállalatokkal szembeni rendszerszintű diszkriminatív gyakorlatokat, a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti praktikákat, illetve az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat. Kritikát fogalmaz meg továbbá a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokkal kapcsolatban, valamint azt is kifogásolja, hogy az uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használják fel.

Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós pénzek eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamisági elveknek.

A választásra készülve

A csütörtöki szavazást az Új Szó élőben kísérte figyelemmel a belga fővárosban. Az Európai Parlament Szlovákiai Kapcsolattartó Irodája a jövő júniusban esedékes európai parlamenti választásra készülve lehetőséget biztosított a sajtó képviselői számára, hogy betekintést nyerjenek az intézmény működésébe. A politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekből már leszűrhető, hogy a döntéshozás helyett inkább a kampányra helyeződik a hangsúly. Az uniós parlament munkáját jobbára a kompromisszumra és párbeszédre törekvés jellemzi, az ötéves választási időszak hajrájában azonban már azon ügyek támogatottsága sem borítékolható, melyekről korábban megállapodás körvonalazódott.

A Magyarországról szóló határozatot a május 31-én kezdődő úgynevezett miniplenárison vitatták meg Brüsszelben, a szavazásra pedig egy nappal később került sor. A témával kapcsolatban a szavazás előtt néhány hazai képviselőt is sikerült megszólítanunk – a magyarországi problémákkal szinte egyhangú az egyetértés, a parlament válaszát illetően azonban eltérőek az álláspontok.

Szlovák reakció

Eugen Jurzycza, aki az SaS színeiben az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójában tevékenykedik, lapunk érdeklődésére azt nyilatkozta: „Orbán Viktort problémának tartom a demokráciára, a piacgazdaságra és a jogállamiságra nézve, de támogatom, hogy az unió az első körben standard eszközökkel biztosítsa a demokrácia és a jogállamiság megfelelő szintjét a tagállamokban”. Példaként említette az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), az Európai Unió Bíróságát és az Európai Ügyészséget. Úgy véli, ezeken a szerveken keresztül kellene kezelni a problémákat, nem pedig az uniós források befagyasztásával, vagy azon elv megszegésével, hogy a tagországok cserélődnek az elnökség irányításánál. „Ez nagyon súlyos dolog” – mondta azzal kiegészítve, az egyik oldalon látja a magyarországi problémákat, véleménye szerint azonban más eszközöket kellene használni.

Michal Wiezik (Progresszív Szlovákia/ Újítsuk meg Európát) hangsúlyozta, a demokrácia és a korrupció elleni küzdelem a legfontosabb európai értékek közé tartozik. „Megfelelő intézkedések nélkül az uniós finanszírozással visszaélhetnek a fennálló politikai hatalom érdekeinek megőrzése céljából, és az uniós támogatások nem jutnának el a rászoruló polgárokhoz vagy vállalkozásokhoz” – figyelmeztetett.

Ivan Štefanec (KDH/Európai Néppárt) hangsúlyozta, egyforma szabályokat szorgalmaz minden tagállammal szemben, és ezeknek Magyarországra is vonatkozniuk kell. „Magyarország már régóta nem teljesíti az uniós források lehívásának feltételeit, és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében egyértelmű problémák vannak az oktatás, a kultúra és a média területén, ahol az államhatalom olyan területekre avatkozik be, amelyeknek szabadnak kellene lenniük, és ahol nincs keresnivalója. Ez természetesen felkeltette az európai intézmények figyelmét” – mondta azzal, megszavazza az EP állásfoglalását, hogy mindenkire egyenlő feltételek vonatkozzanak. Ami az elnökséget illeti, annak lebonyolítása véleménye szerint nem függ össze a jogállamisági kérdéssel. Megjegyezte, Magyarország a többi országhoz hasonlóan hosszú ideje készül az elnökség betöltésére. „Megértem a kollégákat, akiknek kétségeik vannak, de azt gondolom, nem kellene megszegni az európai szabályokat, és minden tagállamnak lehetőséget kell kapnia az EU Tanácsának elnökségére” – folytatta. Štefanec szerint az uniós források szétosztásában nem lehet „megkerülni” a kormányt, ezt ugyanis a jogkörök felosztása nem teszi lehetővé. Az ellenőrző mechanizmusok terén azonban lehet változtatni. „Azt látjuk, hogy az összes ellenőrzés szerint Magyarországon a legmagasabb a hibaarány a tagállamok közül, épp ezért vannak az európai források magyarországi felhasználásával kapcsolatban a legnagyobb kétségeink” – magyarázta a politikus, aki szerint nemcsak európai szinten, hanem Magyarországon is javítani kell az ellenőrzési folyamatokon. „Fontos, hogy legyenek ellenőrzési mechanizmusok, és hogy ezek függetlenek legyenek, mert a jelenlegi probléma Magyarországon az, hogy minden központosított – a kormánynak és de facto egy politikai pártnak van alárendelve. Ez az igazi probléma. Amin változtatni lehet és kell is, az az intézmények függetlenségének erősítése” – zárta.

Vladimír Bilčík (Demokraták/ Európai Néppárt) fontosnak tartja felhívni a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeket az elnökség az EU biztonságára jelent. „Rendkívül aggaszt a demokrácia hanyatló állapota Magyarországon. A déli szomszédunknál kialakult helyzet az Európai Unióra és Szlovákiára is hatással van. Robert Fico nem titkolta, hogy Orbán Viktor politikája inspirálja, és azzal fenyeget, ha a Smer megnyeri a szeptemberi választást, Szlovákia a magyar utat fogja követni a demokratikus intézmények korlátozásában és az alapvető emberi jogokba való beavatkozásban” – nyilatkozta Bilčík.

Miriam Lexmann (KDH/Európai Néppárt) arról beszélt, az EU és Magyarország közötti kapcsolat „szerencsétlenül” alakult, az unió az évek során gyakran beavatkozott a tagállami hatáskörökbe – például a kulturális-erkölcsi, illetve adópolitikai kérdésekbe. „Magyarország nem segíti az Európai Uniót abban, hogy egységesen nézzen szembe a hatalmas geopolitikai kihívásokkal” – mondta az ukrajnai háborúra és a Kínával szembeni eltérő álláspontra utalva. Megjegyezte, az EU nem tud konstruktív nyomást gyakorolni Magyarországra, hogy együttműködjön, és ne törje meg az egységet. „Ezt nagyon sajnálom, főként ma, amikor a világ minden részén kihívásokat látunk, kulcsfontosságú az egység” – folytatta. Az EP határozata kapcsán kiemelte, be kell tartani a szabályokat, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az EU-s közpénzekkel ne éljenek vissza. Az elnökség megvonásával kapcsolatban azt mondta, a bizottság szerint jogi szempontból megkérdőjelezhető. „Az az érzésem, az Európai Parlament túlbuzgón áll a témához, olyan kérdéseket nyit meg, amelyekre nincs lehetőség” – tette hozzá, a korrupcióellenes harcban viszont további konstruktív lépéseket szorgalmaz.

Katarína Roth Neveďalová (Smer/ Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) nem ért egyet a parlament állásfoglalásával, érvelése szerint az EU-elnökségre minden tagország évekig készülődik, a jogállamisággal kapcsolatos kétségek pedig jó ideje terítéken vannak, így ha valóban problémák vannak, akkor az elnökség megvonásáról már régen dönteni lehetett volna. „Rövidlátó és hülye döntés lenne egy évvel a magyar elnökség kezdete előtt dönteni erről” – mondta. A képviselőnek az uniós források befagyasztása sem tetszik, úgy véli, minden tagállam maga kezeli a pénzügyeit, s az Európai Uniónak nem kellene beavatkoznia a szuverén államok döntéseibe. Párttársa, Monika Beňová a források befagyasztása kapcsán megjegyezte, a végső kedvezményezettek nem fizethetnek rá az európai források folyósításának felfüggesztésére. „Ugyanakkor egyelőre nincs bevált módja annak, hogy a pénzügyi támogatást az adott tagállam központi kormányával való együttműködés nélkül osszák szét” – mondta.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?