EP: aggasztó a demokrácia hanyatlása Magyarországon

„Ez negatív hatással van az EUról kialakult képre, valamint az EU hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme terén” – érveltek az ötpárti határozat szerzői. Példaként említik a március elején beterjesztett törvénytervezetet, mely drasztikusan korlátozza a tanárok véleménynyilvánítási szabadságához való jogát és a munkaügyi, illetve szociális jogaikat. Az uniós szerv úgy véli, a jogállamiság helyzete az elmúlt hónapokban is tovább romlott. „Mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i állásfoglalásának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon, különös tekintettel számos olyan jogszabályra, amelyeket nem átlátható módon fogadtak el, anélkül, hogy elegendő lehetőséget biztosítottak volna a parlamenti vitákra és módosításokra, valamint az érdemi nyilvános konzultációra” – figyelmeztettek a dokumentum készítői.

Az uniós képviselő-testület mindemellett elítélte a magyar kormány EU-ellenes kommunikációs kampányait, amelyek a törvényhozók meglátása szerint a kormány stratégiájának része, s arra szolgál, hogy elvonja a figyelmet a rendszerszintű korrupcióról. A határozatban az egységes piacot sértő magyarországi intézkedések is felmerültek. Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói által előkészített javaslatban az uniós intézmény bírálja a vállalatokkal szembeni rendszerszintű diszkriminatív gyakorlatokat, a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti praktikákat, illetve az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat. Kritikát fogalmaz meg továbbá a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokkal kapcsolatban, valamint azt is kifogásolja, hogy az uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használják fel.

Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós pénzek eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamisági elveknek.

A választásra készülve

A csütörtöki szavazást az Új Szó élőben kísérte figyelemmel a belga fővárosban. Az Európai Parlament Szlovákiai Kapcsolattartó Irodája a jövő júniusban esedékes európai parlamenti választásra készülve lehetőséget biztosított a sajtó képviselői számára, hogy betekintést nyerjenek az intézmény működésébe. A politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekből már leszűrhető, hogy a döntéshozás helyett inkább a kampányra helyeződik a hangsúly. Az uniós parlament munkáját jobbára a kompromisszumra és párbeszédre törekvés jellemzi, az ötéves választási időszak hajrájában azonban már azon ügyek támogatottsága sem borítékolható, melyekről korábban megállapodás körvonalazódott.

A Magyarországról szóló határozatot a május 31-én kezdődő úgynevezett miniplenárison vitatták meg Brüsszelben, a szavazásra pedig egy nappal később került sor. A témával kapcsolatban a szavazás előtt néhány hazai képviselőt is sikerült megszólítanunk – a magyarországi problémákkal szinte egyhangú az egyetértés, a parlament válaszát illetően azonban eltérőek az álláspontok.

Szlovák reakció

Eugen Jurzycza, aki az SaS színeiben az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójában tevékenykedik, lapunk érdeklődésére azt nyilatkozta: „Orbán Viktort problémának tartom a demokráciára, a piacgazdaságra és a jogállamiságra nézve, de támogatom, hogy az unió az első körben standard eszközökkel biztosítsa a demokrácia és a jogállamiság megfelelő szintjét a tagállamokban”. Példaként említette az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), az Európai Unió Bíróságát és az Európai Ügyészséget. Úgy véli, ezeken a szerveken keresztül kellene kezelni a problémákat, nem pedig az uniós források befagyasztásával, vagy azon elv megszegésével, hogy a tagországok cserélődnek az elnökség irányításánál. „Ez nagyon súlyos dolog” – mondta azzal kiegészítve, az egyik oldalon látja a magyarországi problémákat, véleménye szerint azonban más eszközöket kellene használni.

Michal Wiezik (Progresszív Szlovákia/ Újítsuk meg Európát) hangsúlyozta, a demokrácia és a korrupció elleni küzdelem a legfontosabb európai értékek közé tartozik. „Megfelelő intézkedések nélkül az uniós finanszírozással visszaélhetnek a fennálló politikai hatalom érdekeinek megőrzése céljából, és az uniós támogatások nem jutnának el a rászoruló polgárokhoz vagy vállalkozásokhoz” – figyelmeztetett.

Ivan Štefanec (KDH/Európai Néppárt) hangsúlyozta, egyforma szabályokat szorgalmaz minden tagállammal szemben, és ezeknek Magyarországra is vonatkozniuk kell. „Magyarország már régóta nem teljesíti az uniós források lehívásának feltételeit, és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében egyértelmű problémák vannak az oktatás, a kultúra és a média területén, ahol az államhatalom olyan területekre avatkozik be, amelyeknek szabadnak kellene lenniük, és ahol nincs keresnivalója. Ez természetesen felkeltette az európai intézmények figyelmét” – mondta azzal, megszavazza az EP állásfoglalását, hogy mindenkire egyenlő feltételek vonatkozzanak. Ami az elnökséget illeti, annak lebonyolítása véleménye szerint nem függ össze a jogállamisági kérdéssel. Megjegyezte, Magyarország a többi országhoz hasonlóan hosszú ideje készül az elnökség betöltésére. „Megértem a kollégákat, akiknek kétségeik vannak, de azt gondolom, nem kellene megszegni az európai szabályokat, és minden tagállamnak lehetőséget kell kapnia az EU Tanácsának elnökségére” – folytatta. Štefanec szerint az uniós források szétosztásában nem lehet „megkerülni” a kormányt, ezt ugyanis a jogkörök felosztása nem teszi lehetővé. Az ellenőrző mechanizmusok terén azonban lehet változtatni. „Azt látjuk, hogy az összes ellenőrzés szerint Magyarországon a legmagasabb a hibaarány a tagállamok közül, épp ezért vannak az európai források magyarországi felhasználásával kapcsolatban a legnagyobb kétségeink” – magyarázta a politikus, aki szerint nemcsak európai szinten, hanem Magyarországon is javítani kell az ellenőrzési folyamatokon. „Fontos, hogy legyenek ellenőrzési mechanizmusok, és hogy ezek függetlenek legyenek, mert a jelenlegi probléma Magyarországon az, hogy minden központosított – a kormánynak és de facto egy politikai pártnak van alárendelve. Ez az igazi probléma. Amin változtatni lehet és kell is, az az intézmények függetlenségének erősítése” – zárta.

Vladimír Bilčík (Demokraták/ Európai Néppárt) fontosnak tartja felhívni a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeket az elnökség az EU biztonságára jelent. „Rendkívül aggaszt a demokrácia hanyatló állapota Magyarországon. A déli szomszédunknál kialakult helyzet az Európai Unióra és Szlovákiára is hatással van. Robert Fico nem titkolta, hogy Orbán Viktor politikája inspirálja, és azzal fenyeget, ha a Smer megnyeri a szeptemberi választást, Szlovákia a magyar utat fogja követni a demokratikus intézmények korlátozásában és az alapvető emberi jogokba való beavatkozásban” – nyilatkozta Bilčík.

Miriam Lexmann (KDH/Európai Néppárt) arról beszélt, az EU és Magyarország közötti kapcsolat „szerencsétlenül” alakult, az unió az évek során gyakran beavatkozott a tagállami hatáskörökbe – például a kulturális-erkölcsi, illetve adópolitikai kérdésekbe. „Magyarország nem segíti az Európai Uniót abban, hogy egységesen nézzen szembe a hatalmas geopolitikai kihívásokkal” – mondta az ukrajnai háborúra és a Kínával szembeni eltérő álláspontra utalva. Megjegyezte, az EU nem tud konstruktív nyomást gyakorolni Magyarországra, hogy együttműködjön, és ne törje meg az egységet. „Ezt nagyon sajnálom, főként ma, amikor a világ minden részén kihívásokat látunk, kulcsfontosságú az egység” – folytatta. Az EP határozata kapcsán kiemelte, be kell tartani a szabályokat, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az EU-s közpénzekkel ne éljenek vissza. Az elnökség megvonásával kapcsolatban azt mondta, a bizottság szerint jogi szempontból megkérdőjelezhető. „Az az érzésem, az Európai Parlament túlbuzgón áll a témához, olyan kérdéseket nyit meg, amelyekre nincs lehetőség” – tette hozzá, a korrupcióellenes harcban viszont további konstruktív lépéseket szorgalmaz.

Katarína Roth Neveďalová (Smer/ Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) nem ért egyet a parlament állásfoglalásával, érvelése szerint az EU-elnökségre minden tagország évekig készülődik, a jogállamisággal kapcsolatos kétségek pedig jó ideje terítéken vannak, így ha valóban problémák vannak, akkor az elnökség megvonásáról már régen dönteni lehetett volna. „Rövidlátó és hülye döntés lenne egy évvel a magyar elnökség kezdete előtt dönteni erről” – mondta. A képviselőnek az uniós források befagyasztása sem tetszik, úgy véli, minden tagállam maga kezeli a pénzügyeit, s az Európai Uniónak nem kellene beavatkoznia a szuverén államok döntéseibe. Párttársa, Monika Beňová a források befagyasztása kapcsán megjegyezte, a végső kedvezményezettek nem fizethetnek rá az európai források folyósításának felfüggesztésére. „Ugyanakkor egyelőre nincs bevált módja annak, hogy a pénzügyi támogatást az adott tagállam központi kormányával való együttműködés nélkül osszák szét” – mondta.