Emelkedik a segély összege

A szociális segély összege legutóbb 2014-ben emelkedett, akkor is csak szimbolikusan, néhány centtel. Most kicsit magasabb emelést javasol a szociális ügyi minisztérium, az egyszemélyes háztartás esetében a jelenlegi 61,60-ról 64,70-re emelkedik a segély összege, családosok számára az emelkedés akár 10 euró is lehet. nnél azonban jóval nagyobb emelésre számíthatnak azok, akik legalább minimálbért kapnak: az ösztönző pótlék esetükben a jelenlegi 63,07 euróról 132,40 euróra ugrik, vagyis csaknem 70 eurós emelésre számíthatnak. A minisztérium ezzel azt akarja elérni, hogy megérje állandó munkát találni azoknak is, akik eddig csak segélyből éltek. „Két szintű ösztönző pótlékot javaslunk, a cél, hogy jobban motiváljuk a munkavállalást és a munka megtartását a család azon tagjának, aki alkalmazottként legalább a minimálbér összegét kapja” – magyarázza a javaslatot a minisztérium. A minimálbér jelenleg bruttó 435 euró, januártól várhatóan 480 euróra emelkedik. Az ösztönző pótlék emelkedése nem jelenti azt, hogy automatikusan ennyivel emelkedik a segély összege, mivel azt úgy számítják ki, hogy figyelembe veszik az egy háztartásban élő valamennyi személy által igényelhető segélyt, és ebből levonják a család beszámítható jövedelmét. A keresetnek és a nyugdíjnak például csak 75%-át veszik figyelembe, a családi pótlékot egyáltalán nem számítják be.A segély összegének emelkedése mellett több korlátozás is életbe léphet jövő év júliusától, amikor hatályba léphet. A korlátozások elsősorban a segélyre jogosultak körét csökkentik majd. Nem számíthat majd segélyre az a család, ahol legalább egy ember egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor sem, ha a vállalkozása veszteséges, vagyis nincs belőle jövedelme. „A szociális segélynek nem célja, hogy átvállalja a vállalkozói kockázatot” – magyarázza a minisztérium. Szerintük inkább meg kellene szüntetni vagy ideiglenesen szüneteltetni kellene a vállalkozást, ha az éveken át nem képes jövedelmet termelni. Kivételt képeznek majd a kezdő, vagyis az egy évnél fiatalabb vállalkozások, amelyek a magas kezdőköltségek miatt nem tudják eltartani a vállalkozókat. Ugyancsak kizáró ok lesz, ha az egy háztartásban élők közül akár csak egy is legalább 30 napig folyamatosan külföldön tartózkodik. Nem számítják majd önálló háztartásnak a nappali tagozatos egyetemistákat akkor sem, ha elköltöztek szüleiktől.  Növekvő szigor  „A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek a 18. életévük betöltése után állandó lakhelyet váltanak – nagyszüleikhez, más rokonaikhoz költöznek –, így akarják elérni, hogy önálló háztartásnak, önállóan elbírált személyeknek számítsanak, annak ellenére, hogy a szüleik továbbra is gondoskodnak róluk” – magyarázza a módosítás célját a minisztérium. Olyan helyzet is előfordul, hogy a gyerekeknek a szülők bérelnek vagy vesznek lakást. A nappali tagozaton tanuló egyetemistákat ezért a szülők családjába fogják beszámítani a szociális helyzet megítélése szempontjából. Ezzel szemben nem számítják majd be a szülői háztartásba azokat a diákokat, akik külföldön ösztöndíjjal tanulnak. Ők nem jogosultak önállóan segélyre, mivel külföldön élnek, de júliustól – a törvény tervezett hatályától – nem számítanak be a szülői háztartásba sem. Kedvező azonban, hogy emelkedik az a jövedelemhatár, ameddig a diákok keresete nem számít bele az anyagi szükséghelyzet megállapításába. Az a diák, aki segélyt is szeretne kapni, jelenleg legfeljebb 240 eurót kereshet havonta, ez a határ júliustól közel 600 euróra emelkedik.