Elszippantja az újságírókat a politika

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Sokan szakmai visszalépésnek tekintik, ha egy újságíró úgymond „átáll a másik oldalra”, és egy politikus médiakapcsolatainak irányítója lesz. Grendel Gábor ennek az ellenkezőjét gondolja.

„Tizenkét év szerkesztői munka után igénylem a változást. Azért fogadtam el Daniel Lipšic ajánlatát, mert a belüggyel kapcsolatos témák érdekelnek elsősorban. Én ezt előrelépésnek tartom” – nyilatkozta Grendel Gábor, aki nemrég még a Markíza televízió egyik fő arca volt. Grendelt Iveta Radičová is megszólította, a kormányhivatal szóvivőjének posztját azonban nem fogadta el – úgy látta, az sokkal nagyobb lekötöttséget, több elfoglaltságot jelentene. Szeptember másodikától Daniel Lipšic belügyminiszter oldalán folytatja.

Nem sajnálja előző munkahelyét Rado Baťo sem, aki az utóbbi fél évben a Sme napilap kommentátora volt, előtte pedig évekig a Trend nevű gazdasági hetilap főszerkesztője. „Rájöttem, hogy ezt az ajánlatot nem lehet visszautasítani” – nyilatkozta a Smenek a kormányhivatal új szóvivője, aki Silvia Glendovát váltotta ezen a poszton. Baťo azzal a feltétellel mondott igent Radičovának, hogy egyben gazdasági témájú tanácsadója is lesz. A tanácsadás mikéntjét a későbbiekben pontosítják, a kormányfő munkáját ugyanis egy fizetett tanácsadó testület is segíteni fogja.

A kormányalakítás idején Radičová szóvivőjeként a sajtóban Pavol Gmitter neve is felmerült, mivel ő volt Radičová egykori képviselői asszisztense, azt megelőzően pedig a Markíza televízió Smotánka című műsorának szerkesztője. Végül mégsem rá esett a választás.

Nicholson már nem ír

Slávka Sélešová, a Pravda, majd a Nový čas napilapok munkatársa Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi miniszter egyik legélesebb bírálója volt az előző kormányciklusban, cikkeiért Tomanová többször be is akarta perelni őt. Jozef Mihál, Tomanová utódja paradox módon éppen Sélešovát kérte fel szóvivőjének, aki elfogadta az ajánlatot.

Mihál másik munkatársa, Lucia Nicholsonová államtitkár Tom Nicholsonnak, a Sme napilap kommentátorának felesége. A Sme szerkesztősége ezután úgy döntött, Nicholson más szerepkört kap majd a lapnál, hogy kommentárjai miatt ne vádolják részrehajlással. Nicholsonová az SaS listájáról szerzett mandátumot, a parlamenti képviselői helyről került az államtitkári posztra.

Simon Zsolt földművelésügyi, környezetvédelmi és régiófejlesztési miniszter szóvivője Ďurica Katalin lett, aki szintén rendelkezik újságírói múlttal, dolgozott a SITA hírügynökségnél, publikált a .týždeňben és a Magyar Narancsban is.

Ľuba Lesná, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) egykori szóvivője – több, a szlovák alvilágot bemutató könyv szerzője – szintén a kormányhivatal sajtóosztályán folytatja pályafutását. Lesná korábban évekig az egyetlen hazai angol nyelvű közéleti hetilap, a Slovak Spectator szerkesztője volt, kommentárjai az Új Szó hasábjain is megjelentek.

A kormányhivatal sajtóosztályának nemrég leköszönt vezetőjét, Braňo Ondrušt a Smer parlamenti képviselőjének választották. Az egykori SDĽ-es politikus a Markíza és a Joj televízió műsorvezetőjeként lett széles körben ismert. Ľubomír Galko (SaS) védelmi miniszter szóvivője a szlovák közszolgálati rádió szerkesztő-műsorvezetője, Richard Šümeghy lett.

Már Fico alatt is

Az újságíróból lett szóvivő már Robert Fico idejében sem volt ritkaság. A 2006-os választások után Erik Tomáš, a Markíza televízió szerkesztője lett Robert Kaliňák belügyminiszter szóvivője.

Branislav Zvara, a közszolgálati szlovák televízió és rádió szerkesztője Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter mellett működött szóvivőként. Ők ketten voltak azok, akik szóvivőként az egész elmúlt kormányciklust végigvitték. A külügyminisztériumnál Ján Škoda, a Pravda szerkesztője Ján Kubiš külügyminiszter szóvivője volt, később, Kubiš távozása után Miroslav Lajčák egy másik televíziós műsorvezetőt, Peter Stanot kérte fel szóvivőjének. Peter Višváder, Dana Španková, Katarína Belická, Ľubomír Karásek – mind egykori újságírók, akik a Fico-kormány minisztereinek szóvivői voltak. A médiába való visszatérést egyikük sem tervezi.

Michal Horský politológus szerint a jelenség a hazai újságírás silány színvonalát tükrözi. „Hiányzik a szlovák újságírók középső nemzedéke, amely a fiatalabbaknak nemcsak a hivatásuk csínját-bínját kellene megtanítania, hanem azt is, hogy erre a szakmára büszkék legyenek, és hűek maradjanak hozzá” – véli Horský. Szerinte a fiatal szlovákiai újságírók életük esélyét látják egy politikával kapcsolatos pozícióban, és persze a jobb anyagi elismerést. „A rövid politikai pályafutás után aztán az újságíráshoz nem térnek vissza, az üzleti szférában keresnek helyet, vagy valahol az Európai Unió struktúráiban. Ezzel méginkább ellehetetlenítik egy stabil újságírónemzedék kialakulását” – magyarázta Horský.

A kulturális minisztériumban is sok médiaarcot találunk. Daniel Krajcer (SaS) miniszter a Markíza televízió politikai vitaműsorait vezette, később a Joj tévénél saját talkshow-ja volt. Szóvivője, Eva Chudinová a szlovák közszolgálati rádió munkatársa volt a közelmúltig. A 90-es években ugyanitt tevékenykedett szerkesztőként Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter, aki később reklámügynökséget alapított és vezetett. Miriam Žiaková, az oktatásügyi minisztérium új szóvivője szintén a Markíza televíziónál kezdett, szerkesztette az STV híradóját, az utóbbi két évben pedig a Markíza hetilap főszerkesztője volt. (pravda, etrend, vps)