Előny lehet a kisebbségi lét

LAJOS P. JÁNOS

A gyakorlati alkalmazást a jövő mutatja meg, véli Szekeres Klaudia, de szerinte is lehet olyan helyzetet találni, amikor élni lehet a törvény adta lehetőségekkel. „Ez csak egy kapu, amit meg lehet nyitni, majd a gyakorlat mutatja meg, hogy a roma kisebbség mellett ez mennyire érinti a magyart is” – mondta a jogásznő.

A magyar kisebbség esetében annyira nem nyilvánvaló, hogy a kisebbséghez való tartozásuk miatt anyagi hátrány éri őket, Szekeres szerint azonban ezt is alaposabban meg kell vizsgálni. „Vannak statisztikáink, jó lenne alaposan megvizsgálni, hogy ha egy adott régió lakosságának többsége nemzeti kisebbséghez tartozik, az befolyásolja-e a régió gazdasági helyzetét. Tudjuk, hogy a magyarok lakta térség jelentős része gazdasági szempontból kevésbé fejlett” – véli Szekeres.

Van esély a gyakorlati előnyökre a magyar kisebbség esetében is, véli Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője. „Egy szélsőséges példa: ha például kiderül, hogy kevés a magyar rendőr, akkor ez a paragrafus lehetővé teszi, hogy a rendőrségi felvételnél előnyben részesítsék a magyar nemzetiségűeket” – magyarázta Gál. Korábban egyszer már szerepelt a pozitív diszkrimináció lehetősége a törvényben, ám azt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte. „2005-ben az alkotmánybíróság megszüntette az etnikai alapú pozitív diszkrimináció lehetőségét, éppen azért, mert nem pontosították, hogy mely területeken van erre lehetősége. Csak a nemzetiség nem elég indok a pozitív diszkriminációra” – magyarázta lapunknak Szekeres.

Segítség a romáknak

A kisebbségek pozitív diszkriminációját lehetővé tevő törvénymódosítást nem szavazta meg az Egyszerű Emberek (OľaNO) parlamenti frakciója sem, még Peter Pollák romaügyi biztos is tartózkodott a szavazásnál. A törvény ugyan minden kisebbségre vonatkozik, de szakemberek szerint elsősorban a roma kisebbség számára készült támogató programok indítását teszi lehetővé. „Nem koncentráltam eléggé” – reagálta le Pollák a szavazást.

Gyakorlati alkalmazás

A jogszabály azonban nem az egyénnek ad fegyvert a kezébe, hanem a közigazgatást, a cégeket, alapítványokat hozza helyzetbe, ezek azok ugyanis, amelyek támogatási programokkal segíthetik a hátrányos helyzetben lévő kisebbségeket.

A jogszabály elsősorban a közigazgatási szerveknek ad lehetőséget a legrosszabb helyzetben lévő – főleg egyes roma közösségek – segítésére, de bizonyos esetben a magyar kisebbség is nyerhet a törvénnyel. A törvény minden nemzeti kisebbség esetében lehetővé teszi az ideiglenes kiegyenlítő intézkedések bevezetését, ha azok a faji vagy etnikai, nemzeti kisebbséghez való tartozás miatti hátrányok megszüntetésére irányulnak, céljuk az esélyegyenlőség gyakorlati biztosítása. Ilyen intézkedéseket elfogadhatnak a közigazgatási szervek, de más jogi személyek, cégek, nonprofit szervezetek is. A törvény azt is meghatározza, hogy ezek az intézkedések elsősorban a szociális vagy gazdasági hátrányok, a foglalkoztatás, az oktatás, a kultúra vagy az egészségügyi ellátás területén jelentkező hátrányos megkülönböztetés felszámolását célozhatják.