Elképesztő mértékben nő a kórházak adóssága

Az egészségügyi minisztérium szerint az állami kórházak eladósodásának egyik oka, hogy az egészségbiztosítók keveset fizetnek a kezelésekért.

Tavaly év végén a kórházak lejárt adóssága több mint 791 millió euró volt. Az adósság és annak növekedése is a legnagyobb részben az állami kórházakat terheli: az ő tartozásuk összesen 679 millió euró volt. Az egészségügyi minisztérium szerint ennek az egyik oka, hogy itt végzik el a legdrágább beavatkozásokat, amelyeket az egészségbiztosítók rosszul fizetnek. Ennek részben ellentmond, hogy a részvénytársaságokként működő speciális intézmények, a szívkórházak és az onkológiai intézmények gyakorlatilag nem termelnek adósságot, kifizetetlen számláik összege csak mintegy 570 ezer euró.

Sovány megtakarítás

A kormány már tavaly elindította azt a programot, amelynek célja az állami kórházak kiadásainak kordában tartása. A tárca szerint ezek nélkül még magasabb lenne a tartozás aránya. „Az ellenőrzés alapján 174 millió euró értékű intézkedéscsomagot javasoltunk, ezt mintegy 55%-ban sikerült megvalósítani – állítja az egészségügyi minisztérium a jelentésében. – Az elért megtakarítás értéke 79,8 millió euró. A legtöbb megtakarítást a felesleges gyógyszerfogyasztásban sikerült elérni, 22,2 millió euró értékben, a speciális egészségügyi alapanyagok beszerzésében 13,2 millió eurót, a műszaki berendezések árának csökkentésével pedig 15,6 millió eurót takarítottak meg.”

Nem elég eredményesek az állami intézkedések. „Az a tény, hogy a tartozás tavaly gyorsabban nőtt, mint egy évvel korábban, nem jó bizonyítvány a kormány számára” – mondta lapunknak Dušan Zachar, az Ineko gazdaságkutató intézet munkatársa. Szerinte ez azért is rossz eredmény, mert gazdag éveket élünk. „Az egészségbiztosítók hatalmas pluszbevételeket könyvelnek el, vagyis a kórházak is nagyobb összegből gazdálkodhatnak – magyarázta Zachar. – Igaz, gyors tempóval nőnek a személyi költségek, vagyis a fizetések is, és ezek teszik ki az intézmények költségvetésének több mint felét.” A minisztérium szerint a tartozások aránya még változni fog, mivel a dokumentum még nem veszi figyelembe azt a 30 millió eurót, amit az állam tavaly év végén pluszban fizetett saját biztosítottjai után. „A kimutatott adósságnak ezzel az összeggel csökkennie kell” – tájékoztatta lapunkat a szaktárca.

Magas bérek

Valóban a bérek teszik ki a kórházak költségvetésének legnagyobb részét, 2017-ben az egyetemi kórházak kiadásainak 59 százalékára rúgtak. 27 százalék ment a gyógyszerekre, 14 százalék pedig az egyéb működési költségekre. A minisztérium elemzése alapján a kórházak bevételei mintegy 15 százalékkal maradtak el a kiadásoktól. „Számszerűleg kifejezve 2017-ben 23,4 millió euróval nőtt a bérköltség, ezzel szemben 3,7 millióval csökkentek a gyógyszer-, és 2,9 millióval a speciális egészségügyi anyagok költségei” – áll a minisztérium jelentésében.

Zachar elismeri, hogy a költségek objektíven nőnek, de még lehetne spórolni is. „Az egészségbiztosítók azt fogják állítani, hogy a kórházak elég pénzt adnak, nehéz igazságot tenni, viszont az is igaz, hogy a kórházak képesek művileg is növelni a költségeiket, sok kivizsgálás felesleges, kétszer végzik el, sokszor úgy tűnik, hogy a kórházak „tartalékot” képeznek a betegekkel és az elvégzett teljesítményekkel, hogy az egészségbiztosítók ellenőrzései során tudjanak miből engedni – magyarázta Zachar. – Egyik fél hajlamos többet fizetni, az egészségbiztosító pedig hajlamos a spórolásra, így kellene kialakulnia egyfajta egyensúlynak. Az azonban tény, hogy a kórházak évről évre több pénzt kapnak, a növekedés nem elhanyagolható.” Szerinte meg kell nézni azt is, hogy a béremelkedés a kórházakban nem túlzó-e. „Meg kell vizsgálni, hogy nem kellene-e módosítani a jelenleg érvényes automatikus béremelkedést” – véli Zachar. Az egészségügyi dolgozók bére ugyanis nagyrészt az átlagbér emelkedésének arányában nő.

Tehermentesítés

Zachar szerint az idén elindított tehermentesítés sem fog mindent megoldani, a kórházak ugyanis már hozzászoktak, hogy az állam időről időre kifizeti a felhalmozott tartozásukat. Az egészségügyi minisztérium szerint azonban ez az adósságrendezés más lesz, mint a korábbiak. „A kórházaknak konszolidációs tervet kell kidolgozniuk és teljesíteniük, ami részletes intézkedéseket tartalmaz a következő 5 évre ahhoz, hogy új tartozást ne halmozzanak fel” – tájékoztatta lapunkat a szaktárca. A terv betartását a minisztérium fogja ellenőrizni.